Gemenci természetvédelmi terület

2021.11.08. 18:00

Mobil napelemekkel és 5G-vel segítik a kutatást

A Duna medrének részletes feltérképezése az ivóvízkészletre is hatással van. Nagy felbontású térkép készül a Duna és mellékágai medréről a folyó gemenci szakaszán.

Budapest, 2015. július 6. A 2015. július 6-án hozzáférhetõvé vált kép Kudich Zsolt Repülõ kócsagok címû fotója. A felvétel a Kaliforniai Tudományos Múzeum (California Academy of Sciences) Big Picture nemzetközi természetfotó-pályázatának nagydíjasa lett. A kép a gemenci erdõben készült kora hajnalban, amikor a madárcsapat pihent.

Forrás: MTI

Fotó: Kudich Zsolt

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Területi Vízgazdálkodás Tanszékének szakemberei MultiBeam technológiával mérik fel a hullámtéri ágak és a főmeder mélységváltozását, a hordalék útját. Emellett megfigyelik a talajvíz – és ezzel összefüggésben a növényzet és az állatvilág – változását is. A hiánypótló kutatáshoz elengedhetetlen 5G internetkapcsolatot és a műszerek energiaellátását szolgáló, mérőhajókra szerelhető mobil napelemes rendszert a Huawei Technologies Hungary biztosítja.

A technológia és a természetvédelem fontos összefüggéseire mutat rá az az új projekt, amelyet a Tech4Green konferencián jelentett be a Huawei és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). A vállalat napelemekkel és mobilhálózati interneteléréssel segíti az NKE Víztudományi Karának Területi Vízgazdálkodás Tanszéke kutatóinak munkáját. A kutatók jelenleg két, egymástól független, ám a munkájuk végzéséhez mégis szorosan összekapcsolódó problémára találhatnak megoldást az együttműködéssel.

5G-vel a tűpontos folyómederért

Az egyetem tanszékén jelenleg is folyó kutatás azt vizsgálja,

hogyan lehet úgynevezett MultiBeam mederfelmérési technológiát a legújabb kutatások szolgálatába állítani.

Ez egy olyan rendszer, ami széles sávban és nagy pontossággal pásztázza le a víz alatti felszínt, centiméter pontossággal meghatározva azt. Ehhez folyamatos, nagy sebességű internetkapcsolat, GPS, és elektromos áram is szükséges. A kapott eredmény lehetőséget ad többek között arra, hogy nyomon kövessék és detektálhassák a mederváltozásokat. Például hogyan változik meg a meder egy-egy árvíz után, vagy hogyan alakulnak át a morfológiai jellemzők a különböző vízhozamtartományokban. Mindemellett egy régóta fennálló hiányt is pótol a kutatás: a szakemberek pontosabb képet kaphatnak a Duna hordalékmozgásáról is.

„A folyók a víz mellett hordalékot is mozgatnak, ami a felvízi vízlépcsők miatt hazánkba nem vagy időszakosan érkezik. A folyó ereje viszont továbbra is megvan ahhoz, hogy hordalékot szállítson, és ha nem tudja magával hozni, akkor felveszi, amit talál, így a hazai szakaszon a legtöbb helyen mélyíti medrét. Ennek a folyamata elég komoly környezeti tényező, amiről már látjuk, hogy van, de még mindig keveset tudunk róla. Ez nagyon messze mutató kutatási téma és fontos is: nagyon sok természetvédelmi vonatkozása van. Például, ha süllyed a meder, egyre kisebb vízállásokkal vezeti le ugyanazt a vízmennyiséget, tehát a környező területekről felszín alatti készletek is a folyóba kerülnek. Egyre mélyebben lesz a talajvíz, más fafajok jelennek meg a természetvédelmi területen, a vízigényes fajok „lentebb” költöznek, átrendeződik egy kicsit minden. Ennek már az élővilág magasabb rendű fajaira is van kihatása. Közvetlen, a lakosságot érintő változás például a parti szűrésű ivóvízkészletekre gyakorlolt hatás. Messze mutat ez a problémakör” – mondta Dr. Keve Gábor, a VTK Területi Vízgazdálkodási Tanszékének Egyetemi docense.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Területi Vízgazdálkodás Tanszékének szakemberei egyelőre ismerkednek a technológiával, ám máris problémába ütköztek. Az eszköz amellett, hogy áramot fogyaszt, folyamatos és stabil internetkapcsolatot igényel, ami a Gemenci erdő holtágaiban vagy árnyékolt helyeken (hidak alatt) nem mindig működtethető megfelelően. Ha a kapcsolat megszakad, az adat is sérül, ami az utólagos feldolgozás során nem minden esetben javítható.

Az internet folyamatos biztosítása érdekében a HUAWEI Technologies által a partra kihelyezhető, ideiglenes mobilállomás – a tervek szerint egy könnyen és gyorsan szállítható, állványzatra telepíthető 5G-s eszköz – WIFI segítségével továbbítaná a jelet a pár száz méteren belül dolgozó mérőcsónakba.

Elektromos hajtás a védett területek nyugalmáért

Szakembereinek emellett az eszközök és a kutatóhajó áramellátásáról is gondoskodnia kell, ami a munkaterület védettsége okán környezetkímélő, könnyű és hordozható kell, hogy legyen. A problémát a megújuló energia biztosításához szükséges berendezések mérete és túlsúlya okozza. Ezt jelenleg akkumulátorokkal és inverterekkel oldják meg, ám számos esetben kényszerülnek a csónakmotor generátora által termelt energiára is, mely nem igazán környezetbarát. A kiemelten védett területeken ezért elektromos motort használnak, de annak kapacitása véges, még a tartalék akkumulátorokkal is csak kevés ideig képes szolgálni a munkavégzést.

A Huawei Technologies ezért olyan mobil napelemes rendszert, invertert és akkumulátort biztosít a kutatóknak, amelyek elegendő méretűek az eszközök energiaellátására, valamint kellően mobilak ahhoz, hogy a csónakban menet közben is használhassák azokat. A napelemek mérési időszakon kívül a kutatótáborban szintén fontos feladatokat látnak el, például erről tölthetik majd a hallgatók a telefonjaikat.

Borítóképünk Kudich Zsolt Repülő kócsagok című fotója, a Kaliforniai Tudományos Múzeum Big Picture nemzetközi természetfotó-pályázatának nagydíjasa. A kép a gemenci erdőben készült kora hajnalban, amikor a madárcsapat pihent

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!