Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

A mozgás gyógyszer! - program a metabolikus szindróma ellen

A metabolikus szindróma tünetegyüttesétől szenvedők részére indul mozgásos életmódot segítő program a Szegedi Tudományegyetemen.

Aktívan és egészségesen Szegeden

Mindazok számára, akik szeretnének tenni egészségük megőrzése, illetve javítása érdekében, most erre lehetőség nyílik Szegeden. A metabolikus szindróma tünetegyüttesével rendelkezők részére indított mozgásos életmód program keretében a Szegedi Tudományegyetem kutatói 16-tól 70 éves korig várják mindazok jelentkezését, akik vállalják, hogy négy hónapon keresztül legalább heti három alkalommal részt vesznek az általuk biztosított edzéseken. A program során folyamatosan nyomon követik a résztvevők edzésterhelését, havonta mérik a testméretek és a testösszetétel változását és ellenőrzik a vércukor és a vérzsír szintet, illetve a sportolási és táplálkozási szokások változását.

Bővebb és folyamatosan frissülő információk a http://mozgasgyogyszer.webnode.hu/ weboldalon.

„A mozgás sok mindenre orvosság, de nincs olyan gyógyszer, ami a mozgást helyettesítené" – tartja egy régi görög mondás, amelynek igazságtartalmát egyre több kutatás is alátámasztja. Régóta tudjuk, hogy a fizikai világban minden mozgásban van, az embernek pedig az univerzum részeként szintén mozognia kell, ha élni akar. A mozgás elengedhetetlen az emberi szervezet megfelelő működéséhez és fejlődéséhez, azonban a 21. századra életterünket és környezetünket olyannyira a magunk kényelmére formáltuk, hogy manapság már csak 1-2 órát töltünk mindennapi életünk során jelentősebb mozgással. Ez a mozgás önmagában még nem elegendő a szervezet egészséges működéséhez. Mozgásszegény életvitelünk következménye, hogy nehezebben tudjuk elkerülni a különféle mentális funkció zavarokat, vagyis kimerültek, fáradékonyak, ingerlékenyek és türelmetlenek leszünk, és sok olyan szervi, anatómiai elváltozással járó betegségnek is kitesszük magunkat, amelyek összefüggésbe hozhatók a vészesen mozgásszegény életmóddal.

A rendszeres és optimális mennyiségű sportolásnak napjaink ülőéletmódot folytató társadalmában különösen fontos szerepe lenne, főként akkor, ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy a magyar lakosság egészségi állapota szinte minden indikátorában alatta marad az európai, sőt sokszor a kelet-európai átlagnak is. A születéskor várható élettartam viszonylag alacsony, az idő előtti halálozások száma magas, és magas a szív- és érbetegségek, a daganatos betegségek, valamint az alkoholos eredetű májbetegségek okozta halálozás aránya is, mindemellett komoly probléma, hogy az időskorinak mondott betegségek gyakran már gyermekkorban megjelennek.

Statisztikai adatok szerint a fejlett és rohanónak mondott világban jelentős mértékben nő a stresszben élő és mozgáshiány okozta betegségekben szenvedők száma, ugyanakkor egyre több kórképről derül ki, hogy a mozgáshiány meghatározó szerepet játszik kialakulásában. A rendszeres testmozgás preventív hatásait kimutatták már olyan betegségekkel összefüggésben is, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, a különböző daganatos betegségek, vagy az Alzheimer-kór. Ezeknek a betegségeknek persze a gyógyszeres kezelése is ismert, és napjaink kissé elkényelmesedett világában a betegek többsége sokkal szívesebben szed be akár napi 8-10 tablettát is, ahelyett, hogy fél órát testmozgással töltsön. Azonban félreértés ne essék, nem kell azonnal félredobni a gyógyszereket, de mindenképpen érdemes egyeztetni a kezelőorvossal a lehetőségekről.

Mozgás receptre

Néhány éve jelentek meg az első hírek arról, hogy a skandináv országokban vagy éppen Bécsben az orvosok rendszeres testmozgást is felírhatnak pácienseiknek, a recepttel pedig kedvezményesen vagy akár ingyenes is részt vehetnek sportfoglalkozásokon. Nem is csoda, hogy a skandináv országokban és általában nyugaton egyre többen vannak azok, akik igyekeznek aktívan tölteni szabadidejüket.

Ezzel szemben az Eurobarométer 2010-es reprezentatív kutatása szerint a magyar népesség 77 százalékának életmódja mozgásszegény, az Egészségügyi Világszervezet, azaz a WHO 2010 májusában közzétett statisztikája szerint pedig a magyarországi életminőség-mutatók az európai rangsor végén állnak. Ezek az elszomorító statisztikák a jövőben jelentős gazdasági terheket is ránk róhatnak majd a fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terheit vizsgáló szakemberek szerint, tehát itt az ideje az életmódváltásnak, és annak, hogy társadalmunk egészségesebb életmód mellett tagjait mind az állam, mind a munkaadó, mind a család és a barátok megfelelően támogassák!

A WHO szakemberei szerint egészségi állapotunkat csupán 25%-ban befolyásolják öröklött genetikai tulajdonságaink, 20%-ban a környezeti hatások, 18%-ban az egészségügyi ellátás minősége, és a fennmaradó 37%-ban az egyén egészséggel szembeni attitűdje, életmódja a meghatározó. Ez alapján kijelenthetjük, hogy elsősorban mi magunk vagyunk felelősek egészségünkért, és szerencsére itthon is egyre többen vannak azok, akik ezt belátva igyekeznek életmódjukon változtatni. Az utóbbi időben a közmédia is egyre nagyobb teret ad az egészséggel és életmóddal foglalkozó műsoroknak, és egyre többen fogadják el, hogy szükség van a testmozgásra, azonban kényelmüket csak nehezen adják fel, és inkább időhiányra vagy fáradtágra hivatkozva a tévé előtt töltik estéiket. Sajnos könnyebb és egyszerűbb megoldásnak tűnik pihenve és lustálkodva élvezni a kényelmes életet, de ennek meg van az ára: gyors öregedés, betegeskedés, maradandó deformációk és nyugdíjunk felének gyógyszerekre költése. A döntés a mi kezünkben van, és az ésszerű választásnak az egészségesebb életvitel tűnik, ami a szabadidő aktívabb eltöltését és a tudatosabb táplálkozás is magában foglalja.

A WHO ajánlása szerint hetente legalább 150 perc mérsékelt intenzitású vagy 20 perc nagyon intenzív mozgás szükséges az egészség megőrzéséhez, azonban norvég tudósok kutatásai alapján akár már heti 12 percnyi intenzív mozgás is elegendő lehet ahhoz, hogy egészségesek legyünk és jó kondícióban maradjunk, ráadásul a 12 perces kemény edzést is három részre osztva javasolják. A trondheimi kutatók eredményei szerint azzal, hogy hetente háromszor 4 percen keresztül valamilyen intenzív mozgást végzünk, például egy lépcsőházban sietve felgyalogolunk a 10. emeletre, már sokat tehetünk egészségünkért. A kutatásaikban résztvevő 12 túlsúlyos, de egyébként egészséges férfi tíz héten keresztül vett részt heti három alkalommal intenzív edzéseken, aminek hatására állóképességük javult, oxigénfelvevő képességük 12%-kal növekedett, vérnyomásuk, valamint vércukor és vérzsír szintjük pedig csökkent. Az időhiányra hivatkozóknak tehát új kifogást kell keresniük, de a kutatók felhívják a figyelmet arra is, hogy az ilyenfajta intenzív edzéseket a fiatalabbaknak javasolják, mivel az edzés alatt és közvetlenül az edzések után az idősebbek és edzetlenebbek körében az agyvérzés és a szívinfarktus kockázatával kell számolni. Számukra a szakemberek hosszabb terjedelmű és alacsonyabb intenzitású testmozgást javasolnak. A frankfurti egyetem kutatói az 50 év feletti munkanélküliek számára összeállított mozgásprogramjában például heti 150 perc mérsékelt fizikai aktivitás javasolnak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére, amit heti két alkalommal erősítő edzésekkel kell kiegészíteni. Ez a gyakorlatban például hetente három könnyű sétát jelent egy közeli parkban (30 perc), egy kis kerti munkát az unokákkal (40 perc) és egy rövidebb kerékpártúrát (20 perc), valamint heti két erősítő edzést egy sportklubban.

Az elmúlt években a Szegedi Tudományegyetem kutatói is vizsgálták a rendszeres fizikai aktivitás preventív medicinális hatásait. A kutatások eredményei alapján megállapíthatjuk, hogy a megfelelően megválasztott, hetente legalább három alkalommal végzett közel egyórás testmozgás pozitív hatásai nemtől és testalkattól függetlenül, minden korcsoportban megfigyelhetők. A változások mértékében persze találhatók nem-, testalkat- és életkorfüggő különbségek is, de összességében elmondható, hogy a rendszeresen végzett rekreatív jellegű testmozgás alkati és pszichés szempontból is pozitív hatású, és a fittségi állapot javulása mellett megfigyelhető a szervezet vércukor és vérzsír-háztartásának normalizálódása és a vérnyomás csökkenése, valamint a szervezet és a csontok ásványi anyag tartalmának kismértékű növekedése is.

Szegeden a különböző mozgásos életmódprogramok résztvevőinek körében az elsődleges motivációt többnyire a testsúlycsökkentés jelentette. Ez kétségtelenül fontos, hiszen a túlsúly, illetve az elhízás a WHO statisztikái szerint is a kiemelt halálozási okok között szerepel. Sokak lelkesedése azonban jelentősen alábbhagy, amikor az első heteket követően a várt eredmény a kemény edzések és akár a komolyabb diéták ellenére is elmarad, várat magára. Ma már a bioimpedancia elven működő készülékekkel lehetővé válik a testösszetétel mérése, amely sok esetben az ilyen esetekben is erőt ad a további munkához, hiszen gyakori, hogy a mérleg nem mutat változást a testsúlyt illetően, vagy esetleg egy fél kilóval még fentebb is szalad a számláló, de kiderül, hogy a test zsírtömegének csökkenése mellett az edzés az izomtömeg növekedését is eredményezte. Persze előfordulhat, hogy az első méréseket követően itt sem tapasztalunk lelkesítő eredményt, de a kitartó munka előbb vagy utóbb meghozza a kívánt hatást. Addig is érdemes egy pillantást vetnünk laboreredményeinkre, amelyek valószínűleg meggyőznek bennünket arról, hogy volt értelme a sportra szánt időnek, és ha jobban belegondolunk, a csoportosan végzett testmozgás még szórakoztató is lehet.

Rengeteg érv szól tehát amellett, hogy legalább szabadidőnk egy részét aktívan próbáljuk eltölteni, kerékpárral járjunk munkába, lift helyett a lépcsőt használjuk, vagy csak szálljunk le egy megállóval előbb a buszról, villamosról. Fogadjuk el, hogy a rendszeresen végzett és jól megválasztott testmozgás gyakran bármilyen gyógyszeres kezelésnél hatékonyabban csökkenti a legkülönbözőbb betegségek kialakulásának kockázatát és többnyire mellékhatások nélkül hoz pozitív eredményeket.

Mozgással a metabolikus szindróma ellen

A már kialakult betegségek esetében is érdemes megfontolni akár a gyógyszeres kezelés kiegészítését testmozgással. A metabolikus szindrómával foglalkozó kutatóorvosok véleménye szerint például nem a gyógyszeres gondozásnak kell első helyen állnia a szindróma kezelésében, hanem abban kellene segíteni a betegeket, hogy életmódjukon legyenek képesek változtatni.

A metabolikus szindróma (MS) a Nemzetközi Diabétesz Szövetség definíciója szerint „genetikus hajlam alapján, helytelen életmód és táplálkozás hatására lappangva, tünetszegényen kialakuló progresszív anyagcserezavar", egy olyan civilizációs betegség, amelynek gyakoriságát az európai felnőtt lakosság körében 20-25%-ra, míg az Egyesült Államokban még ennél is többre becsülik. Tulajdonképpen nem is egy konkrét betegségről, hanem bizonyos tünetek, a négy "e"-ként is emlegetett együttes megjelenéséről van szó: elhízás, emelkedett vérnyomás, emelkedett vércukor és emelkedett vérzsír szint. A tünetegyüttes közrejátszik az érelmeszesedéses elváltozásokat kialakulásában, és korai halálhoz vezethet. Ha idejében sikerül felismeri az MS jellegzetes tüneteit, a megfelelően kiválasztott és rendszeresen végzett testmozgással a betegség kimondottan jól kézben tartható, azonban abból adódóan, hogy az MS diagnosztizálása általában csak idősebb korban történik, a lehetőségek korlátozottak. Amikor már kialakultak a látható és mérhető károsodások, késő a megelőzésről beszélni, ám életmódbeli változtatásokkal, és a szükséges gyógyszeres kezeléssel a folyamat mindenképpen fékezhető.

Amerikai kutatók azt is vizsgálták, hogy az MS milyen mozgásformával javítható a legeredményesebben. Vizsgálataikba 18-70 éves ülőmunkát végző és keveset mozgó, túlsúllyal élő embereket vontak be, akiknek vérnyomása és vércukor szintje egyaránt magas, és vérzsír szintje is kóros volt. A 86 résztvevőt három csoportba sorolták: az első csoport tagjai nyolc hónapon keresztül heti három napon, naponta háromszor 8-12 alkalommal végeztek súlyzós gyakorlatokat, a második csoport tagjai heti 120 percben futottak futószalagon és szobabicikliztek maximális oxigénfogyasztásuk 75 százalékát elérve, a harmadik csoportban lévők pedig mindkét programot végigcsinálták. A kutatók szerint az eredmények azt jelzik, hogy a szív-és érrendszer állapotának karbantartására és javítására a futás és a kerékpározás a legalkalmasabb a vizsgált mozgásformák közül.

A magyar lakosság nem az egészséges életviteléről ismert. Tegyünk ellene!

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program" című kiemelt projekt keretei között valósul meg.

Orbán Kornélia,
Ph.D. hallgató, Szegedi Tudományegyetem
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rosszabb minőségű a tévémániás férfiak spermája - amerikai tanulmáyn szerint

Az amerikai kutatók 189, 18 és 22 év közötti fiatalember spermáját vizsgálták meg, és pontos… Tovább olvasom