Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

Csendes gyilkos a magas koleszterinszint

A magas koleszterinszint csendes halálnak is nevezik, mivel az érintett személy évtizedeken keresztül panaszmentesen élhet. És egyszer csak fájdalmat érez, erre és a rendszeres szűrésre, a vérvétel fontosságára hívta fel a figyelmet dr. Forster Tamás kardiológus.

Tudták, hogy az agy magas koncentrációban tartalmaz koleszterint? És hogy ez a vegyület a sejthártyák fontos alkotóeleme, egyes hormonok és a csontfelépítésben fontos D-vitamin alapanyaga? Gondolták volna, hogy a koleszterin nélkülözhetetlen az idegsejtek kommunikációjában? Élni sem tudnánk nélküle.

Akkor viszont mi a baj vele? Nagyon egyszerűen: a koleszterin akkor okoz problémát, ha rossz helyen van. Ugyanis ha valami több, az legalább akkora baj, mintha kevés lenne, mert a többlet gyakran olyan helyre kerül, ahol semmi keresnivalója nincs. A magas koleszterinszint pedig egyre több embert fenyeget – évtizedekig némán, panaszmentesen.

Fiataloknál is magas értékek

Ismert, hogy Magyarország halálozási statisztikáját már hosszabb ideje vezetik a szív- és érrendszeri betegségek, de azt már kevesen tudják, hogy ezek hátterében a nem megfelelő koleszterinszint is állhat. Az ország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjában közel százezer ember koleszterinszintjét szűrték meg, a közelmúltban napvilágot látott eredmények pedig drámai képet mutattak.

A vizsgálatokban a nők 39 százalékának és a férfiak 47 százalékának eredményei tértek el a határértéktől. Eddig úgy tartották, hogy elsősorban a 35 évnél idősebb férfiaknál és 45 évnél idősebb nőknél szükséges a koleszterinszint rendszeres mérése, azonban az új, átfogó hazai statisztika alapján ez már minden korosztályra érvényes. 2010–2014 közt már a 18–25 év közti résztvevőknél is megjelent a kritikusan magas koleszterinszint, a szűrőkamionokban vizsgált férfiaknál 7 százalékos, a nőknél pedig 5 százalékos gyakorisággal.

– A magas koleszterin nem fáj. Ez a legrosszabb benne – fogalmaz prof. dr. Forster Tamás  kardiológus, a szegedi II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ igazgatója arra kérdésre, hogy vajon miért nem fordítunk elég figyelmet a koleszterinszintünkre. – Megelőzni sokkal könnyebb, hiszen valójában egy visszafordíthatatlan folyamatról beszélünk. Amikor a koleszterin felszaporodik a vérben, egy idő után annyi lesz, hogy lerakódik és beépül az érfalba, és így koszorúér-plakkot képez. Ami aztán ahogy növekszik, beszűkíti az ereket, és zárhatja azokat. Innen pedig már szinte lehetetlen eltüntetni – teszi hozzá. Ez a folyamat tünetmentesen akár hosszú évekig is eltarthat, ezért nevezik csendes gyilkosnak. De vajon mi lehet az első jel, amire már fel kell figyelnünk?

 

A sültkrumpli nagyon finom, de rendszeresen fogyasztva egészségtelen, mert olajos.

 

Kétféle koleszterin
A koleszterinnek két fajtája létezik: az LDL (Low-density lipoprotein – alacsony sűrűségű lipoprotein) és a HDL (High-density lipoprotein – magas sűrűségű lipoprotein) koleszterin. Ezek egyensúlya jelenti az egészséges koleszterinszintet. Az LDL az „ártó", mert ez a koleszterin az artériákban lerakódva, azok elzáródást okozza. A másik, a HDL koleszterin, szerepe szerint a „hasznos", amely visszajuttatja a koleszterint a májba, itt feldolgozásra kerül és kiválasztódik a szervezetből. Amíg az előbbi (LDL) koleszterin fokozza, addig utóbbi (HDL) gátolja a zsírok lerakódását az érfalban, és ezzel csökkenti az érelmeszesedés, trombózis kialakulását, a szívinfarktus és az agyi érbetegségek kockázatát.

A fájdalom jelez

– Amikor valakinek járáskor, száz méteres séta után a vádlija elkezd fájni, és meg kell állnia, hogy pihenjen. Ha megáll, akkor pedig elmúlik. Ez valójában azt jelzi, hogy a láb nem kap elég vért, valahol szűkület van az ereiben. Ugyanígy működik a szívnél is, ha bizonyos terhelésre elkezd szorítani, fájni a mellkasa, és pihenés után elmúlik ez az érzés. Ha pedig újra terheli a szervezetét, ismét fájni kezd. Ilyenkor viszont már a kialakult érelmeszesedéssel kapcsolatos betegséget jelzi a fájdalom. Amikor már ezek a tünetek jelentkeznek, igen nehéz a beavatkozás.

Sokan azt gondolják, hogy biztos azért fáj a mellkasuk, mert meghúzták, megerőltették magukat, majd kipihenik, és ezért nem mennek el az orvoshoz. Pedig ha valakinek infarktusa van, minél hamarabb, lehetőleg három órán belül orvoshoz kell kerülnie – hangsúlyozza a szakember.

És ha most valaki ezt olvasva a szívéhez kap, és kíváncsi lett a saját koleszterinjére, a kardiológus arra hívja fel a figyelmet, hogy mindenkire egyformán érvényes normál érték nincs. Minden attól függ, hogy milyen az általános egészségi állapota.

Számmisztika

– Míg húsz éves korban az 5-ös, akár a 6-os érték is elfogadható. Később ha valakinek semmiféle más betegsége nincs, akkor még az 5,5 -5,2-es értéket is el lehet fogadni, ha viszont cukorbeteg, magas vérnyomásban szenved, van valamilyen panasza az ereire, akkor lemegy ez az érték 4,5-re. Ha pedig már valamilyen komolyabb ismert betegségéről tudunk, például szívkoszorúér beteg, akkor 3,5-ös értékig fogadható el a koleszterinszint.

Az életmód sokat számít

A koleszterin egyrészt a táplálékkal jut a szervezetbe, más részét pedig maga a szervezet készíti, így kétféleképpen lehet csökkenteni: a táplálék koleszterintartalmának csökkentésével, vagy a szervezet belső termelésének gátlásával: diétával és gyógyszerrel.

Dr. Palik Éva belgyógyász, lipidológus a közelmúltban a SpringMed kiadó gondozásában megjelent Koleszterindiéta című könyvben egy vizsgálati eredménnyel illusztrálja a táplálék koleszterin- és állati eredetű zsírtartalmának jelentőségét. Bár a japánok az amerikaiakhoz hasonlóan stresszes életmódot folytatnak, közöttük jóval kevesebb az infarktus. Ezt részben a halételekben és zöldségekben dús táplálkozásnak tulajdonították. Ezt igazolta az is, hogy az Amerikába átköltözött és az ott szokásos táplálkozásra átálló japánok között fokozatosan az amerikaiakhoz hasonló arányban jelentkezett szívinfarktus. A 80-as években derült ki, hogy a táplálék koleszterintartalmának jelentős, tartós csökkentése megállíthatja a plakk-képződést.

Az emberek koleszterinszinthez fűződő kapcsolatában Forster Tamás kétféle tendenciát figyelt meg, egyrészt pozitívan értékelendő, hogy sokakat egyre jobban érdekel ez a probléma, eljárnak különféle állapot és egészségfelmérő vizsgálatokra. – Másrészt egy magyarországi felmérés szerint sajnos a koleszterin betegek nagy része egy év után nem szedi be a gyógyszerét. Ahhoz viszont, hogy hatni tudjon, megakadályozza az plakk-képződést, évekig, esetleg egy életen át szedni kell ezeket a készítményeket – hívja fel a figyelmet a professzor.

Az életmódbeli változásokat vagy a gyógyszeres kezelést nehéz a magukat alapvetően egészséges emberekkel elfogadtatni, azonban amikor a mentő robog valakivel, akkor már késő.

Mennyit és hogyan étkezzünk?

Jelenlegi táplálkozási szokásainkkal napi 500-700 mg koleszterint fogyasztunk el. A javasolt koleszterinbevitel átlagosan napi 200-300 mg fogyasztását jelenti. Az egészséges táplálkozás kulcsszereplői a zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék. Zsírt alig tartalmaznak, a velük egy időben elfogyasztott táplálékok zsírtartalmának (beleértve a koleszterint is) felszívódását pedig jelentős rosttartalmuk következtében képesek csökkentetni. Húsból minél kevesebbet, lehetőleg soványt, bőre nélküli szárnyast, sok halat fogyasszunk.

Az ételeket minél kevesebb zsiradék felhasználásával készítsük el. A belsőségek (máj, vele, agyvelő) aránytalanul sok koleszterint tartalmaznak, lehetőleg ne fogyasszuk azokat. A tejtermékek közül pedig a zsírszegény változatok ajánlottak. (Forrás: Dr. Palik – Antal – Dr. Karádi: Koleszterindiéta – zsírsavcsökkentő receptek és orvosi tanácsok)

 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A skizofréniában szenvedők életét segítheti egy új mobilalkalmazás

A Wizard játékos agytornája a fejlesztők szerint javítja a skizofrének agyműködését és megkönnyíti… Tovább olvasom