Délmagyar logó

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -3°C | 4°C Még több cikk.

Heti 150 perc mozgás: belefér, hogy hosszabb életünk legyen?

A szakemberek szerint napi minimum fél óra mozgás kellene ahhoz, hogy egészségesen éljünk, de már heti 150 percnek is rendkívül pozitív hatása van a szervezetünkre. Futás, kerékpározás vagy egy nagy séta még télen is kivitelezhető, a lényeg, hogy ne azonnal akarjuk a változást.
Jelentősen nőhet az élettartam

The Lancet nevű tudományos szaklapban közölt kutatásban több mint 140 ezer önkéntes vett részt, amely közel egy évtizeden át tartott. Az eredmények megdöbbentőek voltak: azok, akik legalább 150 percet mozogtak egy héten, 20 százalékkal csökkentették a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Azoknak, akik hetente 750 percet mozogtak, már 36 százalékkal nagyobb esélyük volt a hosszú életre.
– Tavasszal és ősszel a természetben szoktam futni, a téli hidegben és a nyári forróságban viszont edzőterembe járok. Hetente 2-3 alkalommal szoktam sportolni, de volt már, hogy a sok munka miatt kimaradt néhány hét – írta a 32 éves Klaudia, amikor arról kérdeztük olvasóinkat, ők mennyit és milyen rendszeresen szoktak testmozgást végezni.

– Sajnos nehezen tudom rávenni magam a mozgásra, kéthavonta talán egyszer. Tudom, hogy többet kellene, de vagy időm nincs rá, vagy kedvem nincs hozzá – árulta el egy másik olvasónk, a 31 éves Tamás.

A tél közeledtével hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a hideg felmentést jelenthet a testmozgás alól, pedig a szervezetünknek ilyenkor is nagy szüksége lenne arra, hogy átmozgassuk.

Nincs kifogás

Olvasónk, Tamás jól gondolja, valóban többet kellene mozognia. A The Lancet nevű tudományos szaklapban nemrég publikált kutatás eredménye szerint ugyanis hetente legalább 2 és fél órát kellene mozognunk ahhoz, hogy hosszú és egészséges életet éljünk. Ezt a fajta testmozgást szinte bármivel letudhatjuk – a munkába kerékpározástól egészen addig, hogy a gyerek után szaladgálunk a játszótéren –, a lényeg, hogy a szokásos mozgáson túl is mozogjunk valamennyit.

Általában mínusz 5 fok az, ameddig még neki szoktam indulni futni" – olvasónk, Judit.

A heti 2 és fél óra – vagyis 150 perc – gyakorlatilag elenyésző mennyiség, amit könnyűszerrel teljesíthetünk – gondolnánk elsőre. A helyzet azonban ennél jóval szomorúbb. Nem reprezentatív felmérésünk szerint olvasóink többsége nem vagy alig 10-15 percet mozog egy nap a szokásos napi mozgáson felül, ami még a fent említett minimális szinthez képest is rendkívül kevés. A szakemberek tapasztalatai szerint pedig ez a fajta tendencia tél felé közeledve csak tovább romlik.

– Általában az új év első napjaiban szoktak az átlagosnál jóval többen elmenni edzeni, a mozgást végzők aránya azonban néhány hét alatt visszaesik. Sokan a hideg idővel magyarázzák, hogy miért nem kezdenek sportolni, holott teljesen nyilvánvaló, hogy ez ma már nem jelenthet akadályt – mondja a személyi edzőként dolgozó Szűcs Krisztián. A szakember szerint ráadásul azoknak is van lehetőségük a mozgásra, akik nem akarnak edzőterembe menni.

– A modern sportruházatokat ma már úgy alakítják ki, hogy jól szigeteljen, így egy csípősebb hajnalon vagy akár mínuszok esetén sem fogunk benne átfagyni, ha futni indulunk. A szabadtéren pedig egyre több olyan „kondigép" van, amin saját testsúlyunkkal tudunk edzeni – hangsúlyozza a szakember.

Csak kíméletesen

A téma kapcsán arra kértük rendszeresen sportoló olvasóinkat, mutassanak irányt: ők hogyan edzenek a téli mínuszok idején? Számos jó tanács érkezett, amit érdemes lehet megfogadni.

– Én a futás híve vagyok, általában mínusz 5 fok az, ameddig még neki szoktam indulni. Ezt inkább azoknak ajánlom, akik nem a nulláról szeretnének elkezdeni mozogni, mert az ízületeket nem biztos, hogy jó ötlet a hidegben megterhelni először – mondja olvasónk, a 29 éves Judit.

– Nekem a kerékpározás a tökéletes választás, hetente kétszer szoktam 15-20 kilométereket tekerni (amellett, hogy munkába is ezzel járok). Van egy használt kabátom, amit ilyenkor fel szoktam venni a sportruházat fölé, sapka, kesztyű, és már indulok is. Érdemes lehet egy sálat is magunkkal vinni, amit a szánk elé teszünk, hogy ne közvetlenül szívjuk be a hideg levegőt – tanácsolja a 36 éves Gábor.

– Jómagam a nordic walking híve vagyok (egy pár speciális bot és különleges gyaloglótechnika segítségével hatékonyan, ugyanakkor kímélő módon fejleszthető az állóképesség – a szerk.). Ez még a hidegben sem annyira megterhelő, ugyanakkor remek zsírégető mozgás. 17 és fél kilogramm plusztól szabadultam meg egy év alatt – büszkélkedett a 34 éves Beáta.
Az újévi fogadalom miatt sokan kezdenek el mozogni, de nagyon sokan rövid idő után abba is hagyják. A szakemberek szerint a fokozatosság elvét kellene követni, hogy tartós legyen az elhatározás.

Pikk-pakk összejön a két és fél óra

A személyi edző szerint aki télen szeretné elkezdeni a sportolást, mindenképpen olyan mozgásformát válasszon, ami elsőre nem terheli meg nagyon a szervezetét. – Mindenképpen azt javasolnám, elsőre keresse fel mindenki a háziorvosát, és kérjen tőle egy kivizsgálást, majd annak tudatában kezdjen csak el edzeni. Nagyon fontos, hogy a téli hidegben duplán vigyázni kell a testünkre és a szervezetünkre – hangsúlyozza Szűcs Krisztián.

A szakember szerint a legfontosabb, hogy rétegesen öltözzünk fel, és csak annyit mozogjunk, amennyi még jólesik. A futást a kezdőknek inkább a beltérben, egy futópadon javasolja elkezdeni, kerékpározni azonban minden további nélkül elindulhatunk – természetesen csak akkor, ha a kerékpár alkalmas a biztonságos közlekedésre.

– Érdemes a reggeleket egy 15 perces tornával kezdeni, ez otthon is elvégezhető. Ez egy héten máris 105 perc mozgást jelent, ha pedig ehhez még hozzájön néhány nap, amikor kerékpárral megy valaki munkába, máris túlteljesítette a heti 150 perc mozgási követelményt – hangsúlyozza Szűcs Krisztián. A szakember szerint ugyanakkor naponta inkább a minimum 30 perc testmozgásra kellene törekedni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Joggal ijeszt meg az ugató köhögés: az igazi kruppot régen torokgyíkként ismerte a világ

Rémisztő, de kezelhető és kinőhető betegség a krupp szindróma. A szakember szerint érdemes azonnal orvoshoz fordulni a tünetekkel. Tovább olvasom