Délmagyar logó

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 0°C | 7°C Még több cikk.

Nem egészséges: feleannyi beteg van, mint tíz éve

Csongrád megye - Felére esett vissza nyolc év alatt a táppénzes napok száma Magyarországon. Kevesen hagyják abba a munkát betegség miatt, inkább szabadságot vesznek ki.
Fejér megyében már influenzajárvány van – a következő hetekben vélhetően hozzánk is begyűrűzik a betegséghullám. Mindig nagy kérdés ilyenkor, dolgozzunk-e betegen. Normális esetben a válasz: nem. Hazánkban azonban évek óta nem normális a helyzet e tekintetben.

Míg 2005-ben 102 ezren, 2013-ban már csak 54 ezren voltak táppénzen Magyarországon. A táppénzes napok száma hasonlóan megfeleződött 8 év alatt: 37,4-ről 19,8 millióra. Nagyot spórolt ezzel az államkassza: míg 2009-ben, a rekorder évben az OEP még 108 milliárd forintot költött a táppénzesekre, 2013-ban ez az összeg 58 milliárd forint volt.

A betegség ára

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára nem táppénzt, hanem betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 százaléka jár, oly módon, hogy ez az összeg adó- és járulékköteles is. A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60, illetve 50 százaléka. A munkáltató pedig felmondhat a dolgozónak a táppénz ideje alatt is.

Megkérdeztük olvasóinkat, elmennek-e táppénzre, és ha nem, mi ennek az oka. A válaszok egybehangzók voltak: inkább a szabadságukat használják fel ilyenkor, vagy betegen is munkába állnak, mert anyagilag nem éri meg betegnek lenni. Ráadásul félő, az állásukba is kerülhet, főleg, mióta a táppénz ideje alatt is el lehet bárkit bocsátani.

Szandi története bizonyítja, hogy ezek a félelmek nem alaptalanok. – Kisfiam kedden skarlátos lett. Még el sem döntöttem, betegszabadságot vagy rendes szabadságot veszek ki, másnap jött a telefon, hogy már vissza sem kell mennem dolgozni – mesélte az egyedülálló anya, akinek nem is volt választása, otthon marad-e a gyerekkel. Így a fertőző betegség az állásába került. Egy éve dolgozott becsületesen, mostantól a 13 ezer 700 forintos családi pótlékból kell megélniük.

Ha ez szerencsére nem is túl gyakori, az biztos, hogy anyagilag nagy érvágás a táppénz. – Persze hogy a szabadságot használom fel, amíg van. Különben éhen halnék – válaszolt Anita internetes oldalunkon az erre vonatkozó kérdésünkre. – A táppénz a kis keresethez képest is kevés, megalázó. És még ebből kellene költeni a gyógyszerekre – mondta Pál.
A Csongrád megyeiek egyébként nagyjából az országos átlagnak megfelelő arányban mennek táppénzre: tavaly 618 ezer napot töltöttek betegen. A Fejér megyeiek a listavezetők: 2013-ban 819 ezer napot voltak táppénzen, miközben Nógrádban csupán 284 ezer napra estek ki a munkavállalók betegség miatt.

Az adatok szerint 2007-től 2009-ig a 30–34 éves korosztályt érintette leginkább a táppénz, 2010-től azonban már a 35–39 éveseké volt a legnépesebb korosztály. Vélhetően a gyermekvállalás egyre későbbre halasztásának is szerepe lehetett abban, hogy a maximum áttolódott ehhez a korosztályhoz. Ezzel összefügg egy másik adat is: másfélszer annyi nő volt táppénzen, mint férfi, ami nagyrészt beteg gyermekük ápolásából adódott. Ugyanakkor üzemi vagy egyéb baleset miatt 2008-ig több mint kétszer annyi férfit, mint nőt vettek táppénzes állományba.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Erős Antónia egészségesebben él, mióta cukorbeteg

A Dr. Tóth csütörtöki adásában a betegség kialakulásáról, illetve annak súlyos szövődményeiről lesz… Tovább olvasom