Délmagyar logó

2018. 10. 23. kedd - Gyöngyi 7°C | 15°C Még több cikk.

Nyitottság védheti meg a gyerekeket a zaklatástól: sok családban még ma sem illik beszélni a szexről

Hiába a már rég lezajlott szexuális forradalom, a legtöbb családban még mindig tabu beszélni a szexről. Pedig ha nem tesszük, a szexuális zaklatások ellen sem tudjuk felvértezni a gyerekeket. Tegyük félre saját szorongásunkat, hogy ne történhessen baj, javasolja a szakértő.
 A fehérneműszabály 4 pontja

1. A tested csak a tiéd. – Mondjuk el ezt neki, és azt is, hogy akár egy simogatást vagy puszit is visszautasíthat, ha nem esik jól neki. Azt is, hogy határozottan közölje a véleményét.
2. Van jó és rossz érintés. – Tanítsuk meg neki, hogy mi a helyénvaló és mi a rossz érintés. Mondjuk el, hogy megmutatnia sem kell senkinek a nemi szerveit, és hozzáérni sem kell máséhoz. Húzzunk egy éles határt a fehérneműnél.
3. Jó titok, rossz titok. – A közös titok a szexuális zaklatók leggyakoribb taktikája. Minden olyan titok, amitől a gyerekek rosszul érzik magukat, nem jó, és az ilyen titkokat nem szabad megtartani!
4. A felnőtt felelőssége a megelőzés és a védelem. – A felelősség sosem hárítható át a gyerekre. Éreznie kell, hogy megbízhat bennünk, a felnőtteknek pedig fogékonynak kell lenniük a jelekre.
„A fiúkkal vigyázni kell, terhes leszel!" – mindössze ennyit mondtak olvasónknak, Edinának a szülei gyerekkorában a szexről. Nem volt szó másról, így a szexuális zaklatásról sem, pedig visszagondolva örült volna, ha a szülei nyitottabban állnak a kérdéshez.

Különösen aktuális a téma az elmúlt hetek botrányainak fényében. A Hollywoodból induló, de Magyarországon is nagy port kavart szexuális zaklatási ügyek után joggal vetődik fel a kérdés bármelyik szülőben, hogy hogyan tehet ellene, hogyan készítheti fel gyermekét arra, hogy elkerülje az ilyen helyzeteket.

 Az otthon sem mindig biztonságos

Egy, a neve elhallgatását kérő olvasónk szerint – aki maga is szexuális zaklatás áldozatává vált már gyerekkorában – a legfontosabb, hogy nyíltan beszéljünk a dologról, és bízzunk egymásban. – A gyerekek kíváncsiak, őszinték, már egészen korán elkezdhetünk beszélni róla! Szerintem ha mi titkolózunk, nem szabad csodálkoznunk, hogy nem nyílnak meg előttünk. Velünk az édesanyám sosem beszélt ilyesmiről, és sajnos el sem hitte, hogy a nevelőapánk molesztált – avat be.

 Kikértük más olvasóink véleményét is a témáról. A nem reprezentatív felmérésünkre válaszolók 67 százaléka szerint olyan korán el kell kezdeni beszélgetni a témáról, amint lehet. 91 százalékuk szerint a szülők együttes feladata a felvilágosítás, 88 százalékuk úgy gondolja, a gyermekek felé tett bármilyen szóbeli ajánlat szexuális zaklatásnak számít, 42 százalékuk szerint intézményi keretek között, 23 százalékuk szerint teljesen idegen környezetben, 35 százalékuk szerint családon belül érheti legnagyobb eséllyel szexuális zaklatás a gyerekeket. Látszik, olvasóink szerint otthoni környezetben viszonylag nagy biztonságban vannak a gyerekek, pedig az esetek 80 százalékában az erőszak a gyerek vagy az elkövető otthonában, jól ismert környezetben történik.

Az a gyerek, akinek lehet verni a testét, nem fogja értéknek érezni, és nem tudja majd megfelelően meghúzni a határokat sem. Németh Erika pszichológus

 Másképp viselkedünk, mint mondjuk

Németh Erika pszichológus szerint a megelőzéshez elengedhetetlen a szülő és gyermek közötti erős bizalmi kapcsolat. Kiemeli, a gyereknek tudnia kell, hogy bármit elmondhat a szülőnek. Rávilágít azonban, hogy ehhez nem elég ismételgetni, hogy megbízhat bennünk, a viselkedésünkkel is azt kell üzennünk, hogy elfogadó, egymásra nyitott kapcsolatban élünk, amelyben kínos dolgokat is bátran, megtorlás nélkül felvethetünk.
A gyermekeket ért szexuűlis zaklatás jelentős hányada biztonságosnak hitt környezetben történik.
A gyermekeket ért szexuűlis zaklatás jelentős hányada biztonságosnak hitt környezetben történik.

– Az a szülő tud igazán biztonságos, védelmező környezetet kialakítani gyermeke számára, aki ha baj van, akkor nem ítélkezik, hanem megpróbálja kibontani a gyermek érzéseit a helyzettel kapcsolatban – részletezi, és példát is hoz. Ha például az egyik gyerek kéri a másikat az óvodában, hogy mutassa meg a nemi szervét, arra nem az a jó reakció, hogy leszidjuk, amiért ilyen helyzetbe került, hanem az, hogy rákérdezünk az érzéseire a konkrét esettel kapcsolatban, majd pedig elmondjuk, hogy mit és miért kellett vagy lehetett volna másképp csinálni.

A szakértő azt is elmondja, sajnos nagy probléma, hogy hiába vagyunk már rég túl a szexuális forradalmon, a testet, a szexust sok családban még mindig tabu szóba hozni. – Pedig a gyerek teste születésétől fogva az övé, nem kell iskoláskorig várni azzal, hogy beszéljünk is róla – mondja, és kifejti, ha egy gyerek érzi, hogy nekünk is kényelmetlen a téma, akkor nem fog előhozakodni a kérdéseivel. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nincsenek kérdései, legfeljebb nem a legmegfelelőbb fórumon kapja majd meg rájuk a választ.

Sajnos a szexről és a vele járó dolgokról még mindig tabu beszélni, a felnőttek is félnek tőle, mert nincs mintájuk arra, hogyan kezeljék a kérdést, tudjuk meg. Legtöbb esetben csupán a tiltásig jut a kommunikáció. „Ne fogdosd magad, ne nyúlj hozzá, ne mutogasd, ne nézegesd, nem szabad!" A miértekig, az értelmes magyarázatig már nem ér el a beszélgetés, tudjuk meg, pedig itt kezdődne az igazi felvilágosítás.
A szexuális visszaélés viselkedésbeli jelei: álmatlanság, rémálmok, szorongás, depresszió, nyugtalanság, romló iskolai teljesítmény, visszahúzódás, fejfájás, hasfájás, nagyfokú óvatosság felnőttekkel való testi kontaktusban, szexualizált viselkedés, öncsonkítás, önbántalmazás.
Már az egészen kicsik is megértik, hogy miért kell vigyázniuk magukra. A kulcs az egymásra nyitott és bizalmi légkör.
Már az egészen kicsik is megértik, hogy miért kell vigyázniuk magukra. A kulcs az egymásra nyitott és bizalmi légkör.

 
A test érték

 Szekeres Nóra műsorvezető három gyermek édesanyja. Ő is úgy gondolja, muszáj tudatosan beszélni a témáról, hogy megvédjük a gyerekeket az esetleges zaklatástól. – Én is akkor jöttem rá, hogy tulajdonképpen sosem mondtam ki világosan a témával kapcsolatos szabályokat, amikor egy műsorban erről és a kivédésére kitalált fehérneműszabályról beszélgettünk. Természetesen a szexualitásról valamilyen formában volt már szó korábban is, hiszen lányom is, fiam is van, akik viszonylag közel állnak egymáshoz életkorban, így hamar egyértelmű lett számukra, hogy a női és férfitest különbözik. Ettől függetlenül sosem fogalmaztam meg előtte pontosan azt, hogy mit szabad és mit nem. Valahogy természetesnek tűnt, hogy tudják – mondja.

Németh Erika elárulja, már egy óvodással is beszélgetni kell a témáról, mert hiába lát dolgokat otthon, nem biztos, hogy azokat megfelelő módon tudja értékelni. – Elmondhatjuk neki, hogy miért takarjuk el bizonyos testrészeinket a strandon, vagy hogy mire valók a nemi szervek. Egy kisgyerek is megérti, hogy a kuki és a punci nagyon fontos, értékes és különleges testrész, amelyekre vigyázni kell. Itt ki lehet emelni, hogy éppen ezért nem is érhet hozzá bárki. Beszélhetünk róla, hogy felnőttként majd a szerelemhez lesz közük, ám a gyerekeknek még nem való a felnőtt szerelem, ezért ha bárki engedély nélkül hozzányúl ezen testrészeikhez, akkor szabályt szeg, amiről szólni kell – tanácsolja a gyermekpszichológus, és hozzáteszi, ugyanúgy már egészen kicsi korban elkezdhetjük megtanítani arra, hogyan ismerje fel a veszélyes helyzeteket: ne álljon szóba idegenekkel, ne üljön be ismeretlen autóba.

 – A megelőzéshez tehát a beszélgetés és a bizalom a kulcs, de az is nagyon fontos, hogy értékként tekintsen a testére. Ez utóbbi még messzebbre is vezet: az a gyerek például, akinek lehet verni a testét, nem fogja értéknek érezni, és nem tudja majd megfelelően meghúzni a határokat sem – fejezi be a pszichológus.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Még a fogyókúrázóknak sem érdemes kihagyni a reggelit

Még a fogyókúrázóknak sem érdemes kihagyni a reggelit
Még mindig igaz a mondás, hogy "reggelizz úgy, mint egy király", ám annyi változott, hogy nem… Tovább olvasom