Délmagyar logó

2017. 06. 27. kedd - László 17°C | 33°C Még több cikk.

Pacemakerrel is teljes értékű lehet az élet

Orvostudomány - A pacemakerrel rendelkező betegek éppúgy sportolhatnak, mint egészséges társaik, a készülék pedig akár egy évtizedig is bírja, mire ki kell cserélni. A vidékiek közül a szegedi a legnagyobb kardiológiai elektrofiziológiai központ, ahol évente több száz pacemaker beültetését végzik a szakemberek.
Idén már 57 éve annak, hogy az akkor 43 éves Arne Larsson a világon elsőként kapott beültethető szívritmus-szabályozó készüléket. A pacemaker azóta rengeteget fejlődött, ma már – pácienstől függően – 6 és 11 év közé tehető a készülék élettartama. Szegeden évente nagyjából 400 és 700 közé tehető az ilyen jellegű műtétek száma, vagyis naponta átlagosan 1-2 pacemaker beültetését végzik el. Emellett mintegy 3-5000 pacemakeres beteg készülékét felügyelik.

– Van több, 100 éves kor körüli páciensünk, de kapott már szívritmus-szabályozó készüléket 2 éves kislány is. A beültetés azonban csak a kezdet: utána egy életen át tartó kardiológiai elektrofiziológiai ellenőrzésre szorul a páciens – mondja dr. Sághy László egyetemi adjunktus, a szegedi kardiológiai központ szívritmuszavar-munkacsoportjának vezetője. A készülék beültetése után azonban a páciensek szinte teljes értékű életet élhetnek.

A pacemaker cseréje ma már rutinműtétnek számít. Fotó: DM
A pacemaker cseréje ma már rutinműtétnek számít. Fotó: DM

– Alapvetően nem a pacemaker befolyásolja az ember életvitelét, hanem az, hogy milyen betegség miatt kapta azt meg. Ha például valakinek súlyos szívizombetegsége van, akkor neki szövődményként alakul ki ez a lassú, kóros szívritmus, és ezért kapja az eszközt. Az ő esetében az alapbetegség határozza meg azt, hogy milyen életvitelt folytathat – hangsúlyozza a szakember. A pacemakerrel rendelkező betegek nyugodtan sportolhatnak: futhatnak, úszhatnak, akár szaunázhatnak is, a súlyemeléstől azonban óva intik őket a szakemberek, mivel a nagy fizikai igénybevétel következtében megsérülhetnek az elektródák, ami komoly veszélyt jelent.

Egyre kisebbek a készülékek

Magyarországon jelenleg mintegy 40 ezer ember él a normális pulzusszámot biztosító szívritmus-szabályozó eszközzel. A pacemakerek az utóbbi évtizedekben rengeteget fejlődtek: az első beültethető eszközt 1958-ban helyezték el az akkor 43 éves Arne Larsson testében a svéd Karolinska Intézetben. Az eszközt utána még 23 alkalommal kellett kicserélni, ám Larsson többet élt a készülékkel, mint nélküle: a férfi 86 éves korában, 2001-ben hunyt el. Magyarországon öt évvel később, 1963-ban Szabó Zoltán és Naszlady Attila professzorok fejlesztették ki az első pacemakert, amely még 170 grammot nyomott, és 3-4 évet bírt egyhuzamban. Ma már alig 20-30 gramm a pacemakerek súlya, cseréje pedig rutinműtétének számít.

Arne Larsson 57 éve elsőként kapott pacemakert a világon. Fotó: DM
Arne Larsson 57 éve elsőként kapott pacemakert a világon. Fotó: DM

– A technológia fejlődésének köszönhetően ma már akár egy évtizedik is bírják egyetlen „feltöltéssel". Ezek az eszközök ugyanis nem a nap 24 órájában dolgoznak, „csupán" akkor, ha szükség van rájuk. Magát a pacemakert a kulcscsonthoz, a bőr alá helyezik be, egy karórányi eszközt, ami a telepet és a pacemaker agyát egyaránt tartalmazza. Amikor ki kell cserélni, akkor ezt cseréljük ki, nem pedig az egészet, hiszen az elektródák a szívüregben vannak. A cserének köszönhetően viszont mindig a legmodernebb készüléket kapják a páciensek – mondja az adjunktus. Az is előfordulhat azonban, hogy egy fertőzés esetén az egész eszközt ki kell venni, ám Szegeden ezt a műveletet is el tudják végezni a szakemberek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A túl sok és gyors tempójú futás is káros lehet

A túl sok és gyors tempójú futás épp olyan káros lehet az ember egészségére, mint a mozgásszegény… Tovább olvasom