Délmagyar logó

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 12°C | 17°C Még több cikk.

Szívják a vérünket - régi-új rovarfajok válthatnak ki allergiás reakciókat

A nyári utazgatások, kerti partik, kirándulások alkalmával nemcsak a nap ellen érdemes védekeznünk, hanem a vérszívók ellen is. Vannak közöttük veszélyesek és kevésbé azok, de egy közös bennük: kellemetlen, ha megcsípnek, az allergiásoknak pedig életveszélyesek is lehetnek.

Mint egy repülő, olyan hangosan tud belezúgni a csendes éjszakába egy szúnyog. Ha felkapcsoljuk a lámpát, persze eltűnik. Újra sötét van, újra zúg. Mindegy, elalszunk. Reggelre már virít is rajtunk a piros, viszkető folt. Dinnyét eszünk, üdítőt iszunk a szabadban. Hamarosan darazsak hada környékez meg bennünket. Mit tehetünk? A szánkat becsukjuk, a szemünket pedig jól kinyitjuk.

Nem könnyű becsapni a szúnyogot

Segítjük a rovarok szaporodását, ha megcsípnek bennünket, ugyanis csak a nőstények szívják a vérünket: így biztosítják a peteérésükhöz szükséges vasat. Védekezhetünk ellenük, de sok hagyományos módszer nem használ. – Olyan hit él az emberekben, ha nem emberszagunk van, meg lehet a rovarokat téveszteni. Viszont a meleg kiáramlását, bőrünk szén-dioxid-kibocsátását is érzik, ezért fokhagymával, B-vitaminnal, kölnivel, spray-kkel nem lehet becsapni őket. Szúnyogok ellen az irtás adhat védelmet – mondja dr. Kohán József bőrgyógyász szakorvos.

A szívósabbak, amelyek az irtást mégis túlélik csípése nem a szokványos: megduzzad, fáj, néha az adott területen bőrelhalást is okozhat. Allergiás reakcióról akkor beszélhetünk, ha 1 cm átmérőjűnél nagyobb a bőrpír és duzzanat.

 

Számos betegséget terjeszthetnek a vérszívók.

 

Mit tegyünk, ha allergiásak vagyunk?

A méh életébe kerül, ha megcsíp
Rosszullétkor fontos, hogy méh vagy darázs csípte-e meg az embert, mert minden újabb csípés egyre súlyosabb tüneteket válthat ki, így jobb, ha tudjuk, melyiktől féljünk. A csíkok alapján megkülönböztethetők: a darázs sárga-fekete csíkos, a méhecske szürkésebb fekete, sárga csíkos, és szőrösebb. Az ő fullánkja beleszakad a sebbe, és elpusztul az állat, a darazsak nem hagynak nyomot, és többször is képesek csípni.

Sokkal veszélyesebb azonban a méh- vagy darázscsípés, mert allergiás sokk léphet fel a méregtől. Mindkét állatka csak védekezik a szúrással, ezért ha a közelünkben repkednek, maradjunk nyugodtak, ha éppen eszünk vagy iszunk, figyeljünk oda, nehogy a szánkba kerüljenek.

– Azok, akik allergiásak a méh- vagy darázscsípésre, jó, ha hordanak magukkal adrenalininjekciót, amelyet orvos ír fel – javasolja a bőrgyógyász, aki szerint a sejtek megduzzadását a kalcium a közhiedelemmel ellentétben nem tudja hatékonyan kezelni, sokkal inkább a magnéziumtartalmú szereké a jövő.

Kirándulásra érdemes magunkkal antihisztamint - allergia elleni, vény nélkül kapható készítményt - vinni, amely folyékony formában is kapható, így gyerekeknek is gyors segítség. Náluk egyébként sokkal erőteljesebbek az allergiás bőrreakciók, osztja meg a tapasztalatait az orvos.

Rettegett kullancs

Hazánkban a kullancs a legveszélyesebb vérszívó, és mivel a csípés nem viszket, előfordul, hogy nem vesszük észre, pláne, ha a pókszabású állatka nem marad a bőrünkben. – Ha fertőző ágenst hordoz, a nyálával bekerülő vírus agyvelőgyulladást (enkefalitisz) okoz az áldozatnak. Másik esetben a borrelia nevű baktérium kerül a beteg szövetei közé: az ereket, ízületeket, idegrendszert bántja.

A bőrgyógyász azt javasolja, zárt ruházat legyen rajtunk kiránduláskor. Alaposan vizsgáljuk át a testünket, kullancskiszedő csipesz legyen nálunk, mert minél hamarabb eltávolítjuk, annál jobban elkerülhetjük a gyulladást. Ha néhány nap után mégis megjelenik a bőrpír, azonnal forduljunk orvoshoz, hiszen időben elkezdett antibiotikumos kezeléssel nagyobb eséllyel megelőzhető a Lyme-betegség.

Kicsik és szívósak, mint a poloska

A klímaváltozással új fajok is megjelennek hazánkban, illetve ismét elszaporodtak rég elfeledett rovarok, illetve Afrikából is északabbra húzódhatnak az álomkórt terjesztő cecelegyek, maláriát okozó szúnyogok. A bolha páros csípést okoz. A tetűféleségek: a fejtetű, lapostetű, ruhatetű (bálás ruhákkal könnyen bekerülhetnek az országba) olyan kórokozók, amelyek fertőző betegségeket közvetítenek: gennyező gyulladások alakulhatnak ki.

– Újabban ágyi poloska okozta csípésekkel is gyakran találkozok. Sok, apró csípés van a betegen, és nagyon viszket. Az utazgatásokkal újra bekerült az országba, ágy-, padló-, bútorrepedésben bújik meg. A megelőzésben fontos a higiénia (vasalás, bútortakarítás), mint ahogy a bőrben élő atkák okozta rühösség, tetvesség ellen is, de nem százszázalékos az eredmény. Nehéz őket kiirtani a lakásból, mert nagyon szívósak – mondja a szakember.
Számos kezelést ajánlanak, de a cinkes rázókeverék a legjobb az orvos szerint. A lényeg a hűsítés, bőrünk nyugtatása: alumíniumecetes ecsetelővel, vagy akár étkezési ecettel, jegeléssel.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Grillparti: árt a korom, egészségesebb a bográcsozás

A dietetikus szerint válasszuk a kisebbik rosszat, a szárnyast vagy a halat. Tovább olvasom