Betartható tanácsok

2022.06.25. 11:11

Ezeket az ételeket és italokat jobb, ha elfelejti, ha kitört a kánikula

A nagy melegben a nem megfelelő folyadékfogyasztás akár már néhány óra alatt is komoly problémát okozhat.

Az enyhe fejfájástól kezdve az eszméletvesztésig szinte bármi előfordulhat, ha a szervezetünk dehidratálttá válik. Érdemes figyelni, hogy mit és mennyit iszunk, eszünk a nyári forróságban. Ebben segít a Mindmegette cikke.

Az átlagos napi folyadékigényünk 1,5-2 liter, amit különböző italokkal fedezünk. Összességében csaknem ugyanennyi vizet nyerünk az ételeinkből és az anyagcsere kémiai folyamatainak eredményeként. Nyáron a vízháztartás kényes egyensúlya könnyen felborulhat - ennek oka a test hűtését szolgáló nagymértékű izzadás. Az emiatt kialakuló megnövekedett vízveszteséget feltétlenül pótolnunk kell az általában szükséges napi folyadékigényünkön felül. Ez a többletvízigény egyénenként eltérő, hiszen befolyásolhatja a külső hőmérsékleten kívül a testtömeg, a párologtató testfelület, a fizikai aktivitás stb. A körülményektől függően nyáron akár 4-5 liter folyadékot is könnyedén elfogyaszthatunk. 

Mit igyunk és mit ne kánikulában?

A legideálisabb ital a csapvíz, az ásványvíz, esetleg a cukor nélkül készített zöld tea, gyümölcstea, limonádé. Ezeket citrusokkal ízesíthetjük.

Ihatunk natúr zöldség- és gyümölcsleveket is, ezeknek a szénhidrát- és kalóriatartalmát azonban már nem árt figyelembe venni.

Tejből és tejes italokból legfeljebb 1-2 pohárnyi javasolt, akár egyszerűen lehűtve, vagy turmixok, smoothie-k alapjaként. 

A cukros és az alkoholos italok fogyasztását mellőzzük! Az utóbbiak fokozzák az izzadást és a vizelet kiválasztását, így növelik a folyadékvesztésünket. Enyhén vízhajtó hatásúak a különféle koffeintartalmú italok is, de ezek azért mértékletesen fogyaszthatók.

Mivel az izzadás során nemcsak vizet, hanem sót is veszítünk, nem árt tudni, hogy szélsőséges esetekben akár sópótlásra is szükség lehet. Alapvetően az ételeinkkel az ízesítésük révén több sót fogyasztunk, mint amennyit a szervezetünk igényel, így általában inkább a túlzott sófogyasztás okoz problémát. Ennek ellenére előfordulhat, hogy nagy hőségben, főleg valamilyen fizikai munka, sportolás után nemcsak a folyadékpótlásról, hanem a sópótlásról is gondoskodunk kell. Ezt egyszerűen megtehetjük az ételek vagy akár az italok minimális sózásával. Erre azonban csak ritkán van szükség!

Mit együnk és mit ne, ha tombol a hőség?

A nyári étkezés a legtöbb családban nem okoz problémát: szinte ösztönösen a többé-kevésbé megfelelő ételeket választjuk. Ilyenkor többnyire könnyen emészthető ételek kerülnek a tányérra, és az adagok is kisebbek.
Jó, ha nyáron még határozottabban érvényesül a „többször keveset” elv. Az étrend összeállításánál figyeljünk a változatosságra, ami ilyenkor, a friss zöldségek és gyümölcsök szezonjában nem nehéz.

Együnk olyan zöldségeket – uborkát, retket, salátát, zellert, spenótot –, amelyek magas víztartalmúak, és kiválóan hűsítik a szervezetet.

Csakúgy, mint a nyers zöldségek, a gyümölcsök is remek hűsítők. A görögdinnyét, az almát, a sárgadinnyét, a citrusféléket és a bogyós gyümölcsöket fogyasszuk lehűtve, főétkezés után desszertként vagy köztes étkezésekre. De ízesíthetjük a vizet is gyümölcsökkel – a végeredmény igazán ízletes lesz.

A hínár, a tengeri moszat sós íze az óceán mélyének hidegségét varázsolja a tányérra. Ráadásul a tengeri moszat természetes jód- és káliumforrás, amelyek létfontosságúak a szervezet számára. A tenger gyümölcseiért rajongók előnyben vannak: hűsítő hatásúak a halak és a kagyló is. 

Néhány gyógynövényből – citromfűből, csalánból, borsmentából, hibiszkuszból – ízletes és nagyon finom hűsítő teát készíthetünk.

Nyáron használjunk több nyers élelmiszert, ha lehet, kerüljük az órákig tartó sütést-főzést.

Az aludttej, a joghurt és a kefir is hűsítő hatású, ezért érdemes nyáron salátaöntetekhez, zöldségek mellé mártásalapként, gyümölcsös desszertekhez elsősorban ezeket használnunk. 

A melegben kevés zsiradékot használjunk, ezek ugyanis szinte fűtik a testet. Bátran használhatunk viszont hidegen sajtolt olajokat: a szezám-, búzacsíra- vagy napraforgómagból készültek inkább hűtenek.

Bizonyos gabonafélék is frissítően hatnak. Ilyen egyebek között az árpa, a rozs, a tönkölybúza, a barna rizs. Ezekből készíthetünk leveseket, egytálételeket is.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!