2013.12.06. 16:51
Szellemként kelnek életre az épületek
Már nemcsak a fantáziánkban, a valóságban is önálló életre kelhetnek monumentális épületek. A művészetnek tekinthető épületvetítéssel csupán néhányan foglalkoznak ma Magyarországon. Közülük egy csapat nemzetközi szinten is kimagasló teljesítményeket ér el: sorban nyeri a versenyeket, pályázatokat. Legutóbb moszkvai közönségüket nyűgözték le „videójukkal".
Az épületeket földbe betonozzák, elmozdíthatatlanok. Oszlopaik nem dőlnek össze, és nem tűnnek el a semmiben, majd épülnek újjá mindössze néhány másodperc alatt – csak a fantáziánkban. Számítógépes animáció segítségével tulajdonképpen minden megtörténhet, önálló életre kelnek a monumentális házak. Különleges művészetnek lehet tanúja, aki ellátogat egy building projection mappingre, azaz épületvetítésre. Hazánkban ehhez hasonló „mutatvánnyal" leginkább csak Budapesten lehet találkozni egy-egy különleges rendezvényen.
Sorozatban nyernek a magyarok
Alig néhány csapat foglalkozik Magyarországon „épületfestéssel", mégis akad közülük egy olyan – a Videomapping Hungary –, amelynek tagjai nemzetközi szinten a legjobbnak mondhatók: Moszkvában megnyerték az International Lightfestival 2013 Art Vision Contest elnevezésű nemzetközi épületvetítő versenyt. 11 ország 25 csapata közül győzött látványos munkájuk. A csapatoknak a Manyezs kiállítócsarnok homlokzatára kellett elkészíteniük videoinstallációikat.
A Moszkvában vetített animáció zenéje külön erre az alkalomra készült, amelyet [namelink name="Balogh Ferenc"] kiváló zeneszerző írt. A kiállítócsarnok ablakai hirtelen benyomultak a nézők közé, majd eltűntek, mintha sohasem léteztek volna – a szellemépület dinamikája a vörös, fehér és kék fények hatására néhány másodpercenként alakult át. Felemelkedett az emberek feje fölé, majd mintha csupán szélborzolt víztükör lenne, hullámzott – fantasztikus élmény, amelyet a technika képes elénk varázsolni több száz négyzetméteres felületre.
Beszippant az univerzum
Az architekturális vetítés műfaja viszonylag fiatal, csak 2005 óta léteznek olyan nagy fényerejű projektorok, amelyek képesek visszaadni a megálmodott látványt. Az alkotók kreatívan használják a fényt, az árnyékot és a teret, a térmódosítás illúzióját, virtuális mozgatást érve el ezzel.
[namelink name="Czigány László"], a magyar csapat egyik tagja egyébként egy franciaországi versenyen is az első helyen végzett, valamint Csehországból a Mercedes különdíját hozta el. Németországban pedig a Weimar által kiírt pályázaton nyert Liszt Ferenc-témájú alkotásával. A kicsit több mint tízperces produkció életre kelti az egész univerzumot, miközben a világörökség részét képező egykori Residenzschloss kastélyt álmodta Liszt Ferenc képére, muzsikájának ritmusára. A térben Liszt Ferenc portréját nézegetjük, és zongorája billentyűinek táncába éljük bele magunkat, amikor beszippant az univerzum, és máris a világűrben találjuk magunkat, ahol a Naprendszer csillagaival ismerkedünk, testközelben.
Hírnév és pénzjutalom
Rendezvényekre tervezik a speciális programokkal megálmodott mozgóképeket, amelyeket nemcsak épületeken, de autókon és táncosokon ugyanúgy „életre keltenek".
– A világ számos tájáról – például Pekingből, Törökországból, Londonból – érkeznek megkeresések, illetve különböző pályázatokra jelentkezünk, az oroszországi verseny is ilyen volt. Természetesen a győztes több-kevesebb pénzjutalomban részesül, nem beszélve a hírnévről és a későbbi munkalehetőségekről – meséli Czigány László, a győztes magyar csapat vezetője, aki egyébként villamosmérnökként végzett, de hobbijából adódóan először épületek modellezésével foglalkozott, majd egy épületvetítéses pályázat kapcsán alakította az életét úgy, hogy ez legyen a munkája. Csapattársai mind kiváló grafikusok, már nagy tapasztalattal rendelkeznek a műfaj terén. Moszkvában nyolc projektor segítségével keltették életre a Manyezs kiállítócsarnok architektúráját.
Izgalmas, mi sül ki belőle
Megtudtuk, a moszkvai pályázati felhívást későn vették észre, így mindössze két hetük maradt a kiírás teljesítésére. – Mindig nagyon izgalmas, hogy mi sül ki a vetítésből, hiszen élőben, az épületen mi is csak a helyszínen látjuk először, nincs módunk kísérletezni – fejezi be Czigány László.
