2015.05.04. 00:55

Itt vannak! Magyar érettségi 2015 feladatok, megoldások - szövegértés, szövegalkotás

Szokás szerint itt mutatjuk meg a feladatokat és megoldásokat. A vizsgázók Tóth Árpádot, Jékelyt, Bodor Ádámot és Senecát kapták.

Munkatársunktól

Van, aki csak Tóth Árpádról hallott

A 2016-os magyar érettségi feladatai és megoldásai

Margit: "pffffff, hozzá sem tudnék szólni."

Elisabeta: "Tóth Árpád,Seneca: OKÉ! de Jékelyt akkor sem szerettem, amikor tanultuk."

Pista Optimista: "Mivel nagy részük úgy is "nyugaton" fog diplomázni inkább Schiller, Goethe műveinek elemzését kellene adni feladatul. Tóth Árpád kivételével a többiről még csak nem is hallottam, mondjuk nem is nagyon érdekelnének, miután láttam néhány mai "modern magyar verset".---- , Senecat természetesen ismerem."

Nem könnyű a szövegértés

A szövegértési feladat kérdései között olyanokat találunk, mint, hogy "milyen meglepetéseket okozott a szerzőnek a korszak műveinek újraolvasása?" vagy hogy "miért idézi meg Grendel Lajos Szerb Antal irodalomtörténetét?".

- Két oldalnál is hosszabb szakszöveg, amelyben jó néhány idegen szó is van, emiatt nem könnyű - mondta első ránézésre a megoldónk, Dávid. Szerinte a szöveg hossza miatt mind a 60 percre szükség van a kitöltéshez, bár nagy segítség, hogy a kérdéseknél szerepel a bekezdés száma, ahol a választ kell keresni.

- Az igaz-hamis feladatnál több kérdésre sem könnyű egyértelmű választ adni. Például a szövegből nem derül ki, hogy Grendel Lajos könyvében önálló fejezetet kap a határon túli magyar irodalom vagy sem - tette hozzá Dávid.

Dávid számára a 3. b, volt a legkevésbé egyértelmű.

Szövegalkotás - viszonylag könnyű volt

Érvelés

Mellette:

Az időnket mi osztjuk be, ha ezt jól tesszük, akkor több mindenre jut időnk.

Fontos a pontos napirend összeállítása, hogy mindig tudjuk, mi a feladat.

Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség című művében az idő eltékozlására kapunk példát:

"Egyszerre szóltam: hát te mit kerestél / ezen a földön, mily silány regéket, / miféle ringyók rabságába estél, / mily kézirat volt fontosabb tenéked, / hogy annyi nyár múlt, annyi sok deres tél

és annyi rest éj /s csak most tűnik szemedbe ez az estély?".

Ezért ha tartalmasan töltjük ki az időnket, akkor teljesnek érezhetjük életünket.

A Csongor és Tünde kozmikus időszemlélete is arra példa, hogy akár egy nap alatt mennyi mindent végre lehet vinni.

Az időhöz való viszonyunkat meghatározza, hogy mire áldozunk belőle. Ezért a tartalmas időtöltés befolyásolja szubjektív időérzetünket.

Egyesek megkülönböztetnek hasznos és haszontalan időtöltést. Nem véletlen, hiszen például olyanok, mint a számítógépes játékok, bár kikapcsolnak a hétköznapokból, hamis valóságot kínálnak számunkra, valamint könnyen károsak lehetnek, ha naponta több órán át foglalkozunk velük. Érdemes olyan hobbit választani, ami szellemi épülést szolgálja.

A halogatás káros, mert nem marad időnk a feladat megoldására.

Pató Pál Úr című Petőfi-versben.

Életét így tengi által; / Bár apái nékie / Mindent oly bőven hagyának, / Soha sincsen semmije. / De ez nem az ő hibája; / Ő magyarnak születék, /S hazájában ősi jelszó: / „Ej, ráérünk arra még!"

Érezhetjük úgy, hogy birtokoljuk az időt. Például: Rejtő Tizennégykarátos autó című regényében Gorcsev Iván az öklét használja a problémák hosszadalmasnak ígérkező megoldása helyett arra, hogy időt nyerjen.

Ellene:

A legpontosabb időbeosztást is megdönthetik a váratlan események, amelyeket nem látunk előre, ezért óhatatlanul is úgy érezhetjük, hogy elvesztegetjük az időnket olykor.

Egy pontosan beosztott napirend sem lehet elég mindenre, pláne, ha mindig a tökéletességet keressük.

A Harry Potterben Hermione nevű szereplő az Időnyerő nyakláncot használja arra, hogy mindenre jusson ideje.

Nehéz megállapítani, hogy mit tekinthetünk időpazarlásnak, vagy hasznos időtöltésnek.

Olykor a halogatás is segíthet, mert idővel a külső tényezők helyettünk is megoldják a nehézségeket.

Rejtő Tizennégykarátos autó című regényében Gorcsev Iván az öklét használja a problémák hosszadalmasnak ígérkező megoldása helyett arra, hogy időt nyerjen.

A mű címe állatkert, ami metaforaként is értelmezhető - a család viselkedése és az állatok viselkedése közötti párhuzamot hangsúlyozhatjuk.

A novella cselekménye valóban egy állatkerti sétát örökít meg.

A mű négy szereplője eleget tesz a novella műfaji kikötései közül a kevés szereplőnek.

A szereplők közötti pontos viszonyokat nem ismerjük, csak a családi viszonyrendszert tárja elénk.

A családi kapcsolatok groteszk volta a megnyilvánul a párbeszédek minőségében.

A szereplők párbeszédei speciális "nyelvi játékokban" is tetten érhető, számos olyan nyelvi fordulattal találkozunk, amelynek értelmezése többféle is lehet.

A párbeszédek tovább homályosítják a családtagok valódi viszonyát pl "utállak" - ez az alaphelyet. Például Wladimir nem ismeri az apját, ez kidrül a szövegből.

Élőbeszéd-szerű, de tárgyilagos az elbeszélői hang, nincsenek benne hosszadalmas leírások - egy családi nyelvi helyzetképet kapunk.

Az elbeszélői hang nem domináns, a párbeszédek alakítják a cselekmény, ez is a homályosságot erősíti, nincsenek elbeszélői támpontok.

Az élőbeszéd-szerűség olykor minimalista megoldásokban is megnyilvánul.

A szereplők beszédmódja tükrözi az apa mentális állapotát - különösen Wladimir megnyilvánulásaiban. De Wladimir Vilit is jellemzi: "dilisen érzelmes" kifejezéssel, amelyek tovább erősítik az őrületre való hajlamot.

Mindezek belső feszültséget adnak a szövegnek. Pl: "Utállak". "A feleségedet is utálom". "Gethes" - negatív érzelmi töltetű szavak használata - Utállak, az oroszlán leírása.

Az oroszlán leírása és az apa leépültségének leírása között erős analógia fedezhető fel.

Mind Tóth Árpád, mind Jékely Zoltán verében az alaphelyzet merengő: "Elnyúlok a hegyen..." és "Két hant között heverésztem hanyatt". Ennek megfelelően számos költői kép teremti meg a hangulatot: Tóth Árpádnál: "Sok, sok ringó virág, száz apró légi sajka", Jékelynél: "itták a fényt".

A lírai én lelkivilága mindkét versben jól kirajzolódik:

Fontos különbség, hogy míg Tóth Árpádnál összetett mondatok, és és egymásra épülő szóképek fokozatosan épülnek fel. A vers hangulati ívére pedig jellemző, hogy az egész versen gördülékenyen áthúzódik, és a tetőpontig optimista: "Ti nem tudhatjátok azt, mily mondhatatlan nyomor aknáit rejti egy ily árva szörny, egy - ember!", majd elégikusan zárul: megjelenik a halál motívuma: "Tán mind elpusztulunk". "Ember utáni csend".

hajó-motívum:

ellentét:

- arany hajóhaj >< "én is hajó vagyok, de melynek minden ízét a kínok vasszöge szorítja össze testté"

- hajó-költői én >< testvér-emberek, mint undok, kapzsi bárkák

Az emberiségre általános véleményt fogalmaz meg negatív jelzőkkel: kapzsi, undok, bús, kalóz, könnyes árva.

Jékelynél az összetett mondatok vontatottabbak, és a képek kevésbé fontosak. A vers már-már dal-szerű, egyszerű leírásokban gazdag: "Nézegetem az eget". "Bámultam a zsenge lombokat". "Pillanatra láttam". - szemlélődés motívuma.

Természetkultusz - naivitás - népköltészeti sajátosságok: "szerelmes pásztorleány"

Mindkét vers a melankólia, a merengés útján az élet szépségétől az elkerülhetetlen elmúlásig jut el.

Korábban írtuk:

A középszintű érettségizők szövegértési feladatként Grendel Lajos A modern magyar irodalom története irodalomtörténeti munkájának bevezetőjét kapták -tudtuk meg.

A szövegalkotási feladatban a három választható mű:

Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán: Az ég játékai című művének összehasonlítása,

Érvelő fogalmazás "Az idő miénk" címmel egy Seneca-idézet alapján,

Bodor Ádám: Állatkert című művének értelmezése.

Magyarérettségi Szegeden. Fotó: Segesvári Csaba

Tavaly az érettségizők a középszintű magyar érettségin az alábbi 3 szövegalkotási feladat között választhattak:

Érvelési tétel: Márai Sándor: Füveskönyv című művéből származó szövegrészlet alapján kellett érvelni a lassú olvasás mellett és ellen.

Műelemzés: Bródy Sándor: Kaál Samu (novella)

Összehasonlító elemzés: Berzsenyi Dániel: Életfilozófia és Arany János: Visszatekintés című versének összehasonlító elemzése.

Az érettségi vizsga szabályai tavalyhoz képest nem változtak. A 2015. évi magyar érettségire május 4-én hétfőn reggel ülnek padba a vizsgázók. A magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga összesen 240 percig tart és két nagyobb részből áll. A szövegértési feladatsorra hatvan perce van az érettségizónak. Ez után a szövegalkotási feladat következik, amelyet 180 perc alatt kell tudni megoldani. Az érettségizők előbb a szövegértési feladatlappal végeznek, ezt beadják, majd következik a másik feladatlap.

A szövegértési feladat rendszerint egy értekező műfajú tanulmány, publicisztikai mű szövege, amelynek kapcsán teszt jellegű kérdésekre kell válaszolni, míg a második részben az érettségiző a három különböző témájú szövegalkotási feladatból választ egyet.

Az emelt szintű magyar érettségi egy műveltségi feladatsorból és három szövegalkotási feladatból áll. Az érettségizők itt tetszőleges sorrendben végezhetik el a feladatokat.

Az írásbeli vizsgafeladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is használható helyesírási szótár. A szótárról a vizsgát szervező intézmény gondoskodik.ebből vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges.