Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 24°C Még több cikk.

Magyar érettségi feladatok 2012: íme a középszintű megoldások!

Szeged - Május 7-én hétfőn a magyar nyelv és irodalom írásbelivel folytatódott az érettségi szezon. E helyen olvashatók a 2012-es magyar érettségi feladatok és megoldásai
A magyar érettségi szövegalkotási részében a diákok Arany János Tetemre hívás című balladája, Karinthy Frigyes Tanár úr kérem című karcolatfüzére két részének összehasonlítása, valamint a heroikus életfelfogásról szóló érvelés közül választhattak középszinten. A három téma közül csak egyet kellett kidolgozni.

Tekintse meg a még:

1. változat, Albert Camus-idézet alapján a hősiesség, heroikus életfelfogás mellett vagy ellen érvelni.

A kidolgozásban célszerű előbb tisztázni, hogy Albert Camus számára milyen szellemi összefüggésben tevődött fel a hősiesség, az önfeláldozás kérdése. Néhány gondolatban tisztázni lehetett, hogy az egzisztencializmus a második világháború után milyen eszmei jelentőséggel bírt. Innen rá lehet térni arra, hogy egy hosszú békeidő után van-e még értelme hősiességről beszélni, és ez az életfelfogás kapcsolódik-e hétköznapi céljainkhoz.

A kidolgozás strukturálását az említett életfelfogás mellett és ellene szóló érvek felsorakoztatásának lehetett szentelni. Feltehető a kérdés: van-e olyan közös ügy, amiért ma feláldoznád életed? Miért tennél így, miért érted meg azokat, akik így tesznek? Hogyan viszonyulsz azokhoz, akik pragmatikusabban nézik ezt a kérdést, és mindig más megoldást keresnek a hősies életfelfogás helyett?
Állítsd egymás mellé az érveket, akár párban is.

Tényleg van hatása az önfeláldozásnak? Egyáltalán tudomást szerez-e a világ a tettedről? Vajon a történelem fordultával ugyanolyan példa erejű hősnek fognak-e tekinteni, mint azelőtt? Gondoljunk Ferenc József császárra, aki uralkodása elején véres kezű zsarnok volt, a végén pedig a nemzet atyja. Vajon ellene szóló önfeláldozásunk változtatott volna ezen? Ugyanakkor pedig, vajon hogyan néznénk bátran és önbizalommal a jövőbe, ha hőseink 1848-49-ben nem lettek volna hősök? Érdemes irodalmi példákat is keresni. Pl. Petőfi Sándor költészetében e hősiességre.

Szükségünk van a példaképekre, akkor is, ha mi magunk nem látjuk értelmét az önfeláldozásra. De vajon bátrak vagyunk-e?

Milyen eszmékért tudunk áldozatot hozni? A szabadságért? A hazáért? A családunkért? A szerelemért?

Lebeszélnénk-e közeli hozzátartozónkat a hősies magatartásról? Vagy büszkék lennénk rá?
Vajon nem éppen a hősiességre törekvő ember okoz-e fájdalmat sok más embernek?

A harcosok, forradalmárok hősiessége kétségbevonható? Vajon a hős, de rövid életű Akhilleusz szeretnénk-e lenni? (Homérosz: Iliász, Odüsszeia)

A hírnév fennmarad vagy elmúlik? (Madách: Az ember tragédiája )

A vallási önfeláldozás értelmes-e a számodra? (Babits Jónás könyve)

Meghalnál-e a szerelmedért? (Shakespeare - Rómeó és Júlia)

Meghalnál-e a hazáért? (Balassi Bálint: Egy katonaének vitézei)

A pro és kontra érveket vagy páronként, vagy pedig külön-külön felsorolva célszerű leírni, hogy a kifejtés szerkezete világos maradjon.
A leírás végén érdemes összefoglalnod álláspontodat a fenti kérdésekben.

A 2.változat: Arany János Tetemre hívás című balladájának elemzése

Exponáljuk a megoldás elején, hogy kicsoda is Arany János a magyar modern költészet kialakulásában, milyen helye volt a XIX. századi romantikus költészetben. Mivel balladáról írunk, világítsuk meg, mikor kezdett el ilyen műfajban írni (a nagykőrösi évei 1851-60 között, a magyar szabadságharc bukása és Petőfi Sándor halála után, majd pedig az Őszikék ciklusban).

Mi jellemzi e nagykőrösi évek balladáit, és az Őszikék balladáit? Tisztázzuk, hogy mi a ballada fogalma, illetve milyen balladai műfajokat ismerünk (népballada, műballada). Milyen stiláris jellemzői vannak a balladának (pl. sűrített cselekmény, erős érzelmi, lélektani töltés, balladai homály). Milyen típusokra osztanád Arany János balladáit: témájuk szerint (pl. történelmi, lélektani) szerkezetük szerint (pl. egy szálon futó, több szálon futó, visszatérő körkörös)

A Tetemre hívás egyszólamú ballada; tárgyalásánál előbb tisztázzuk: a mű lélektani ballada, tragikus végkifejlete van, fókuszában az áll, hogy Benő halála fölösleges volt, mert Abigél szerette őt. A ballada „a radványi sötét erdő" és a halott apa kastélya helyszíneken játszódik a középkorban. A ballada egy látszólagos gyilkosságról szól, amelyben babonás istenítélet dönt a vélt gyilkosról (a seb vérezni kezd a fiú arája jelenlétében), kiderül, hogy – bár nem ő a gyilkos -, de közvetetten köze van a halálához: ő adta kedvesének a gyilkos tőrt. Abigél és a bűn-bűnhődés problémája: bűnös-e valójában? Mi a büntetése (megőrül), milyen más Arany-balladához hasonlít ez a végkifejlet (Ágnes asszony)?

Melyek a ballada főbb részei a történet alapján? Milyen a ballada verselése, rímképlete (szimultán verselés, a-b-a-b-b)? Mi jellemzi a hangvételét, előadásmódját (balladai homály, kihagyások)?

Célszerű a végén összefoglalni, hogy a ballada sorsukban vesztes, elveszett embereket jelenít meg, nem pusztán a bűn kérdéséről szól, noha történetének ez központi témája.

A 3. változat: Karinthy Frigyes Tanár Úr kérem című karcolat füzéréből két karcolat összehasonlítása
A kidolgozásnál célszerű előbb tisztázni, hogy Karinthy Frigyes a magyar modern prózaírásnak melyik időszakában alkotott (Nyugat 1. nemzedéke). Életművében milyen kiemelkedő helye van irodalmi paródiáinak, és művészetében milyen helye van a groteszk és abszurd humornak, helyzeteknek.

Mivel párhuzamos elemzésről van szó, érdemes előre eltervezni a kidolgozás gondolatmenetét: célszerű egymás után elemezni a művelet, kiválasztva az elsőt, majd erre vissza-visszajelezve a második mű elemzése közben. Fontos kiemelni, hogy melyek a két karcolat közös vonásai, miért lehet párnak tekinteni a két karcolatot? Mondjuk el, milyen stílusjegyek jellemzik a karcolat műfaját.

A két karcolat összehasonlításában találunk ellentétes és párhuzamos elemeket is. A szerző mindkét karcolatban szembeállítja pl. a tanár és a diák viselkedését, egymáshoz kialakított viszonyát. Az elbeszélő abba a nézőpontba helyezkedik bele, amelyik az adott szituációban hatásosabb: a rossz tanulóval például időnként azonosul, a lelkében dúló vihart személyesebben ábrázolja, míg a jó tanulóról távolságtartóbban, egyes szám harmadik személyben beszél végig.

A helyzet azonban mindkét tanuló számára azonos: a felelés. Eközben ismerjük meg, hogy a jó/rossz tanulóval milyen viszonyban van az osztály, illetve a tanár. A jó tanulót felemeli, ünnepélyessé teszi feleletét, pátoszt teremt köré, s ezzel még komikusabb lesz a figurája. A jó tanuló körül kialakult komikumhoz képest még mulatságosabb a rossz tanuló tragikus helyzete, hiszen itt a felelés már-más a vesztőhellyel határos. A szerző a tanár viszonyulását is ehhez igazítja:a jó tanulóval szemben a tanár szertartásos, míg a rossz tanulónak a lecsúszott személyeknek járó leereszkedés jut a tanár részéről.

Mindkét tanuló esetében azonosak a dramaturgiai elemek; mint a tanuló rövid jellemzése, a várakozás, a tanár választására, a felelés előtti szertartás (kivonulás a táblához, rövid párbeszéd a tanárral), a végkifejlet. Ellentétes előjellel, de stílusában azonosak a tanulók jellemzésére használt –a műfajból fakadó- túlzó jelzők, melyek a jó tanulót mintegy földöntúli lényt, a rossz tanulót pedig páriaként mutatja be. Hasonló mindkét tanulónál a belső monológ, a felelést kísérő mozdulatok, a metakommunikáció leírása. Rövid terjedelme ellenére, mindkét karcolatnál azonos a bevezetés, fokozás, a téma fejlődése, lezárása. Annak ellenére végig jelen van a feszültség, hogy természetesen mindkét esetben már az első mondatoknál tudható a végkifejlet.

Az ellentétből fakadóan, a különbözőségek a két tanuló esetében maga a szituáció, a karcolat, a hangulati elemek. A két felelés tartalma, atmoszférája, feszessége pontosan egymás ellentéte; a jó tanuló esetében a könnyedség, a különleges alkalom, az ünnepélyesség, míg a rossz tanuló esetében a görcsös félelem, a hiábavaló küzdelem a biztos bukás tudatában.

Mindkét tanuló a tanárhoz és diákhoz való viszonyában azonos, hogy pontosan „ismerik az emberüket". A karcolatok fő humorforrássá éppen az, hogy mindkét esetben a jól ismert koreográfia szerint végigjátsszák a szerepüket. Pontosan a szereplők egymás közötti viszonyának leírásából ismerhetjük meg a felelés igazi lélektanát.

Az osztály sem a jó tanulót, sem a rossz tanulót nem kedveli, valamennyire mindketten kívül állnak a közösségen. Valójában egyiket sem gyűlölik, de nem is szeretik. A jó tanuló esetében a strébernek kijáró, gúnnyal fűszerezett irigységgel viseltetnek, a rossz tanuló pedig nevetség tárgya, valójában nem számít az osztálytársak szemében.

Milyen hatása van a szerző által képzett komikumnak a témára? Közel hozza hozzánk a felelést, a rossz tanuló sorsát ugyan sokkal jobban átérezzük, de viszonylagossá válik előttünk a felelés tétje. Tudjuk kívülről, távolságtartással is szemlélni azt az eseményt, amely lehet, hogy szorongatóan fogva tartana, ha nem lenne humorunk a szemléléséhez.
2012 magyar érettségi feladatok, megoldások

Ime a magyar nyelv és irodalom középszintű érettségi feladatsor. Valamennyi szkennelt lap nagyítható, letölthető!
 
 
 
 
 
 
 
 



 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 



Korábban írtuk:

Hatvan percnyi szövegértés, majd szövegalkotás maximum három órában – ez vár idén is a végzős középiskolásokra, akik szokás szerint hétfőn reggel nyolckor ülnek be a padokba, hogy végigizzadják, -izgulják a délig tartó, kezdetben örökkévalóságnak tűnő, aztán egyszer csak azonnal véget érő négy órát.

A tavalyi magyar érettségi feladatok között Nemes Nagy Ágnes Párbeszéd a mai versről című munkájával kapcsolatban kellett 11 kérdésre válaszolni. Ezután közép szinten az alábbi három lehetőség közül választhattak a diákok:

„Az emberi magatartásformák, az emberi természet bemutatása az irodalmi művek állandó tárgya. Az alábbi Szophoklész-idézetet is figyelembe véve fejtse ki véleményét az emberi természet sokszínűségéről! Érvelő esszéjében három, különböző kultúrtörténeti korszakban megjelenített, tanulmányai során megismert irodalmi alak magatartásformájára hivatkozzon!"

„Értelmezze Móricz Zsigmond alábbi novelláját! Értelmező elemzésében térjen ki arra, milyen művészi eljárások, nyelvi-stilisztikai megoldások jelzik, hogy az elbeszélő érzelmileg azonosul főhősével. A mű A világ végén már szép és jó."

„Az álom motívumának középpontba állításával hasonlítsa össze Csokonai Vitéz Mihály és Petőfi Sándor alábbi költeményét! Elemzésében térjen ki az álom-toposz megjelenítésének képi-stilisztikai megoldásaira is!"

Emelt szinten műértelmezés kategóriában a 2005-ös Nagy Könyv-akció kapcsán született, a magyar lakosság olvasási szokásait elemző szövegre kellett reflektálniuk az érettségizőknek, illetve érvelés kategóriában egy iskolaigazgatónak szánt, az év diákja címre vonatkozó beadványt kellett megírniuk. A Nagy Könyv elnevezésű televíziós akció felméréséhez kapcsolódóan arról kellett véleményt alkotniuk a tanulóknak, hogy szerintük mennyire reprezentatív a felmérés, illetve hogyan vélekednek magáról a közvélemény-kutatásról. Az iskolaigazgatónak szánt beadványt 10–12 mondatban kellett megírniuk, érvelniük amellett, hogy miért éppen azt a tanulót javasolják az év diákjának, akit a szövegben megjelöltek.

A szövegértési feladatok egyike A magyar irodalom történetei című kiadványból vett szöveghez fűződött, arra kellett ellenpéldát hozniuk az érettségiző diákoknak, hogy Ady versei kizárólag a szimbolizmus jegyeit viselték magukon. Egy másik feladatban Arany János Ágnes asszony című balladájában a különböző verslábakat kellett felismerniük. Szintén feladat volt Kosztolányi Dezső A szegény kisgyermek panaszai című verse és az ezt parodizáló Karinthy Frigyes-féle írás összehasonlító elemzése is.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének (ME) elnöke a tavalyi vizsgával kapcsolatban azt mondta: „némileg könnyebb volt a középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga az előző évekhez képest, ami nem biztos, hogy szerencsés."

– Ha a PISA szövegértési felmérések elvárásainak megfelelően a diákok szövegértési kompetenciáját akarják fejleszteni és mérni, akkor nem helyes, hogy könnyebb és egyoldalúbb szövegértési feladattípusok szerepelnek az érettségin, ahogy ezúttal történt – tette hozzá az ME elnöke 2011 májusában. – Az idei szövegértési feladatok korrektek, könnyűek, és egy kicsit elmaradnak attól a nehézségi foktól, amelyet egy PISA-típusú kompetenciamérés el szokott várni. A feladat-összeállításban a 2005 óta érvényben lévő érettségi modernizációs törekvései háttérbe szorulnak – vélekedett Arató László. Példaként hozta fel erre, hogy egy Szophoklész-idézet kapcsán az emberi természet sokszínűségéről kellett érvelni, ugyanakkor ez a feladat nem volt alkalmas az érvelési képesség mérésére, mert ebben az esetben nem volt mi mellett érvelni, ez a feladat szerinte legfeljebb az „elmélkedésre" volt alkalmas. A 2011-es érettségi egy kicsit abban is eltért az előzőektől, hogy most csak a legnagyobb szerzőktől választottak elemzendő műveket, míg előzőleg tágabb volt a kör.

Az emelt szintű magyar vizsgával kapcsolatban Arató László megjegyezte: az meglehetősen nehéz volt, mert kifejezetten egy író vagy költő életművével kapcsolatban kérdez nagyon részletesen, illetve az is rendkívüli nehézséget jelent, hogy három óra alatt három szöveget kell megalkotniuk a diákoknak, szemben a középszintűvel, ahol csak egy szöveget kell írni. A ME-elnök ugyanakkor azt is aláhúzta, a gyakorlati írásbeliség kompetenciájának mérését, például egy beadvány megírását nem emelt, hanem középszinten kellene számon kérni.

 

Olvasóink írták

  • 5. mazsolaszolo 2012. május 07. 19:31
    „Na ugye. :) Hát perzse, hogy csakis Karinthy.
    Így legyen ötösöm a lottón. :)))”
  • 4. Picim 2012. május 07. 16:41
    „Ezt ki töltötte ki? Nehezen olvasható, és rengeteg a javítás benne... Ennyire bonyolult volt?”
  • 3. pala1964 2012. május 07. 15:34
    „helyesen rádióban, nem rádióbban, bocsánat, még mielőtt ebbe köt valaki bele...

    azért a holnapi sort nem "Irodalmárék" állítják (állították) össze, ez legyen vigasz:)”
  • 2. pala1964 2012. május 07. 15:24
    „se nem jó: Kosztolányitól (is) ismert egy "Lenni vagy nem lenni", ráadásul itt kimondottan magyar nyelvű munkákról van szó...
    arról ne is beszéljünk, hogy az időrendnél NEM az 1984-es rádióinterjú az első, hiszen ezen interjún belül tett a szerző utalást a külföldieknek szánt, EREDETILEG MAGYAR (és nem idegen)nyelvű szemelvények gyűjtése során (nyilván korábban) szerzett tapasztalataira (lásd még: "Több példát mondtam erre a rádióbban...")
    ez csak eddig 3 nyilvánvaló (és nem "ízlésbeli különbségekkel mentegethető) hiba szvsz.

    de valahogy meg kell ugye mutatni, hogy a magyar is tudomány...

    továbbá vannak nem egyértelmű, "szivatós" kérdések ezen kívül is - de persze ez nem matek, hogy objektíve egyértelmű, következésképpen korrekt legyen az érettségi követelményszint 100%-ban - szerintem legalábbis”
  • 1. loren01 2012. május 07. 14:14
    „ez se hivatalos :/”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hogyan puskázz kreatívan?

Tanulni már felesleges, izgulni pedig nincs értelme a hétfőn kezdődő érettségi vizsgák előtt.… Tovább olvasom