Szeged - delmagyar.hu

Jean Lorenceau, a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CNRS) agy- és gerincvelő intézetének kutatója elmondta: többek között amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS, az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulásával járó betegség) szenvedő betegekkel foglalkozik.

Ezek a páciensek, akiknek az élettartama korlátozott, elveszítik végtagjaik mozgatásának és a nyelésnek a képességét, és gyakran csak a szemüket tudják mozgatni – magyarázta a párizsi Pitié-Salpetriere kórház kognitív idegtudomány specialistája.

A kifejlesztett rendszer – egyelőre még kereskedelemben nem kapható prototípus – számítógépes képernyő formájában egy tiszta lapot kínál a paciensnek, amelyen szemének mozgatásával folyóírással írhat vagy rajzolhat.

A rendszer az oculometer nevű, már ismert készülékre épül, amely kamera segítségével érzékeli a szem mozgását. Már léteznek szemmel való írást szolgáló készülékek, de ezekkel csak betűket vagy szavakat lehet kiválasztani a képernyőn.

"A már létező berendezések révén nem lehet szabadon saját formákat "papírra" vetni, eddig azt hittük, hogy ez lehetetlen" – olvasható a CNRS közleményében.

A szem nem képes sima, rendszeres mozdulatokat tenni statikai háttéren. Minden kísérlet szaggatott, rendszertelen rángásokba torkollik, amelyek alkalmatlanok írásra vagy rajzolásra. A sima mozdulatok elérése érdekében Jean Lorenceau az amerikai Stuart Anstis által 1970-ben felfedezett, Phi-jelenség néven ismert optikai csalódáshoz folyamodott. A Phi-jelenség akkor következik be, amikor két egymástól eltérő helyen lévő pontot kis időeltéréssel felvillantanak. A személy ezt úgy észleli, mintha a fényfolt az első helyről a másodikra mozogna.

Kétszer-négyszer félórás edzésre van ahhoz szükség, hogy sikerüljön irányítani a szem mozgását, betűket és alakokat rajzolva a képernyőre.

A fogyatékkal élőkön kívül az új készüléket szakemberek (teniszezők, pilóták vagy táncosok) körében is lehet majd alkalmazni, akiknek fontos a szem mozgatásának pontossága.

A kutató, aki munkáját a Current Biology című folyóiratban ismertette, hangsúlyozta azonban, hogy a dolog egyelőre még elméleti, a kezdeteknél tartanak.

A mozgáskorlátozottaknak szánt informatikai vagy roboteszközök egyre bonyolultabbak. Egy minapi amerikai kísérlet rámutatott arra, hogy négylábúak gondolati úton, az agyukba ültetett elektródák segítségével képesek egy robotot mozgatni.