Az előadásokat a SZTE-BTK Modern Magyar Irodalom Tanszékén működő Hajnóczy-műhely szervezi. Az utóbbi években hagyománnyá vált, hogy a munkacsoport évenkénti konferencia keretében mutatja be a keretei között zajló munkát, melynek témája idén A parancs című kisregény, de más tárgyú előadások is hallhatóak lesznek. A húsz perces referátumok mindegyikét megbeszélés és vita követi.
Reményi József Tamás – Mátis Lívia elhunyta ót a Hajnóczy-hagyaték egyedüli őrzője –, a szerző köteteinek gondozója és kiadója 2010 januárjában megkezdte az irodalmi örökség átadását a szegedi Hajnóczy-műhelynek, az utolsó „csomagot" nyáron bocsátotta a csoport rendelkezésére. Az ebben található levelek, naptárak és további személyes dokumentumok feldolgozása körültekintést igénylő és komoly feladatot rótt a műhelyre.
A munkacsoport oktatókból, doktori képzésben részt vevőkből és nemrégiben végzett fiatalokból áll, akik mindannyian erős szálakkal kötődnek Hajnóczy szövegeihez. Munkájuk során törekszenek a szerzőt a közelmúlt és a jelen magyar és külföldi irodalmához, illetve az irodalomelméleti mozgásirányokhoz kötni. A szemináriumból kinőtt munkacsoport egy, az Árgus folyóiratban közölt tematikus blokkot követően már több tanulmánykötetet is megjelentetett (Hoválettem. A párbeszéd helyzetébe kerülni, 2006; Da capo al fine. Folytatódó párbeszédben, 2008). 2008-ban országos konferenciát szerveztek a szegedi Grand Caféban, az itt elhangzott előadások anyaga képezte a harmadik könyv anyagát (Tudom. De: tudom-e? A párbeszéd kiterjesztése. Az újraolvasás lehetőségei).
Hajnóczy Péter (1942–1981) a jakobinus mozgalomban kivégzett Hajnóczy József leszármazottja. A gimnázium elvégzése után alkalmi munkákból élt, első kötetet 1975-ben jelent meg, ezután írásaiból élt. A hetvenes évek egyik legkarakteresebb íróegyénisége, sajátos elbeszélő technikája és meglepő stilisztikai bravúrjai még igen korai halála ellenére is az irodalomtörténet fontos és sarkalatos pontjává avatják munkásságát. Leghíresebb kisregénye A halál kilovagolt Perzsiából (1979), melyből Horváth Putyi készített filmet 2004-ben.
A konferencia programja10.00 – Megnyitó: Cserjés Katalin
10.10 – Horváth Zoltán Dávid: Ki a vadász, ki a vad? A civilizáció „szerep-játékai" Hajnóczynál és Goldingnál
10.30 – Mészáros Ágnes Rita: A dohányzás lélektana Hajnóczy Péter műveiben
10.50 – Hajdú Róbert: „Dumák az utolsó ítéletről" – avagy joyce-i nyomok A parancs korpuszában
11.10 – Pikó András: Hangok, hangeffektusok, hangzósságok A parancsban és más Hajnóczy-szövegekben
11.30 – ebédszünet
12.30 – Cserjés Katalin: Ez nem Parancs, csak három ötlet, három felvetés
12.50 – Herczeg Sára bemutatja a Hajnóczy-műhely eddigi hagyaték-feldolgozó munkáját
13.10 – Bagi Anita: „Nem tagadhatta meg a parancsot" – A Lidi mama című Hajnóczy-hagyatékszöveg bemutatása
13.30 – Szekeres Szabolcs: Hajnóczy Péter regénykoncepciójának poétikája – Megújuló kép Az elkülönítőről
13.50 – Méry Erzsébet: Hajnóczy zsidó macskái
14.10 – Tóth F. Péter: Egy betéttörténet A parancsból: A győzelem
14.30 – kávészünet
14.40 – Nagy Tamás: „Vörös zászló leng, lengeti a szél…" A jog szövege Hajnóczy
Péter A fűtő című elbeszélésében
15.00 – Gaborják Ádám: Fasírt avagy a „fiatal irodalomról"
15.20 – Rákosné Horváth Erzsébet: A vérrel írt történet
15.40 – kávészünet
16.00 – Hoványi Márton: „Sötét volt, mint a Szivárvány moziban…" A parancs olvasati lehetőségei a Jézus menyasszonya tükrében
16.20 – Turi Tímea: A százados új (?) ruhája A szöveg mint matéria
16.40 – Dányi Ágnes: „Nem szólok. Hallgatom a hallgatásodat"
17.00 – Dömény Katalin: Szembesítés: A parancs és a Dinamit párhuzamos olvasata
17.20 – vita, kommentárok, Mátis Lilla In memoriam Hajnóczy Péter című filmetűdjének vetítése
15°C
Hozzászólok! 
