Szeged - delmagyar.hu

Spanyolország–Olaszország 1–1 (1–0) – félpályás rúgások után 1–2

XIV. labdarúgó-Európa-bajnokság, Kijev, Olimpiai Stadion. Vezette: Kassai Viktor.

Spanyolország: Casillas – Arbeola, Piqué, Ramos, Jordi Alba – Xavi, Busquets, Mata – Fabregas, Torres, Iniesta. Szövetségi kapitányok: Vicente del Bosque, Mádi József.

Olaszország: Buffon – Chiellini, Bonucci, Barzagli, Balzaretti – Montolivo, Tardelli, Pirlo, Motta – Cassano, Balotelli. Szövetségi kapitányok: Cesare Prandelli, Süli Róbert.

Gól: Busquets a 8., illetve Cassano a 15. percben.


Mádi József azzal próbálta megzavarni az olasz válogatottat, hogy Matát tette be a középpályára, míg Süli Róbert egy igazi veteránt reaktivált. A Charlton Athletic buszára ugyanis Marco Tardelli is felszállt a csapattal, s mint később kiderült, meghálálta a bizalmat. A Délmagyarország szerkesztőségében felépített Kijevi Olimpai Stadionban fantasztikus döntőt játszott a két válogatott. Mindkét vezető nyílt sisakos támadójátékkal küldte fiait a pályára. Kassai Viktor játékvezető végig észrevétlen maradt, jól kézben tartotta a mérkőzést.

EURO 2012: Olaszország megnyerte az Európa-bajnokságot, 1. rész

Góltörténet 8. perc: Ritkán látható védelmi és kapushiba után szerzett vezetést a spanyol válogatott. Buffon unta meg a társai tökölését, ezért megindult a pálya közepén, ám egyszer csak elhagyta a labdát. Mivel nem vette észre, hogy nincs nála a játékszer, nem tudott időben visszafordulni, így társaival együtt szemlélte, ahogy a szabad labdára Busquets lecsap és egyből a kapuba lövi, 1–0. 15. perc: Gyors olasz kontratámadás futott végig a pályán: Tardelli rakta Cassano elé a labdát, aki sokadik helyzetét már nem puskázta el és a dermedten álló Casillas mellett laposan a kapu jobb oldalába bombázott, 1–1.

A rendes játékidő nem hozott döntést, így a félpályás kapura lövések döntötték el a párharcot. Itt is, ahogy a meccsen, Spanyolország szerzett vezetést, hiszen Torres lövését Buffon nem védhette. Ezután sorra maradt ki a lövések, mígnem az ötödik párban az 1982-es világbajnokság egyik hőse, Tardelli bebizonyította, még mindig jól bánik a labdával. Majd a hetedik párban Mario Balotelli állt a fehér gomb mögé, és magabiztosan tette be Iker Casillas mellett. Olaszországnak megint jót tett a bundabotrány, kár, hogy nekik ez kell a jó játékhoz... Győzelmük megérdemeltségéhez kétség sem férhet.

Mádi József (Vicente del Bosque): – A meccs kétharmadáig uraltuk a találkozót. Úgy tűnt, mintha védekeznénk, eközben okosan kontrázgattunk. Casillas hatalmas védése és a kapufa is kellett majdnem névrokonom, Busquets góljához. Aztán a kényszerű szünet, a videós embör székszorulása „pszikésen" mögb@szott bennünket, innentől nem volt visszaút. A félpályás szétlövés? Az már lutri, de a meccs végén meg nekünk volt szerencsénk, amikor az utolsó utáni pillanatban Motta szemtől szemben a kapuval mellédurrantott. Sajnálom, hogy az A csapatunk éppen ma nem ért rá, ráadásul Torres most is megfutotta a magáét, a kétezer méter/meccs átlagot.

Süli Róbert (Cesare Prandelli): – Meleg volt! Hiába uraltuk a meccset, mentünk előre, a spanyol válogatott védelme feltörhetetlen volt, Casillas pedig nagyon jól védett. Amit elvett a sors, azt a végén visszakaptuk. Nagy húzás volt 1982-ből elővenni Marco Tardellit. Olyan tartást adott a csapatnak, ami erőt a fiúknak. Tudtuk, hogy nem szabad védekeznünk, ezért küldtem pályára támadócsapatot. Gianluigi Buffon igazi sportember. Nagyot hibázott, de a végén neki köszönhetjük az Európa-bajnoki aranyérmet. Megmutattuk Olaszország erejét! Mit hoz a jövő? Nem rajtam múlik, hogy maradok-e, kitöltöm-e a 2014-ig szóló szerződésem. Akadnak ajánlataim, a legkedvezőbbet a Charlton Athletictől és a Manchester Citytől kaptam. Mivel Chris Powell a londoniak menedzsere jó barátom így nem megyek az Addick’s-hoz. Méhes Gábor barátom viszont csábít, hogy Roberto Mancini helyett üljek le a padra, így a City ajánlata nagyon vonzó. Most azonban az ünneplésé a főszerep, gyerünk pattintsunk egy Birra Morettit. Ne egyet, többet!

* * *

Spanyolország–Olaszország 0–4 (0–2)

XIV. labdarúgó-Európa-bajnokság, Kijev, Olimpiai Stadion. Vezette: Pedro Proença.

Spanyolország: Casillas – Arbeola, Ramos, Piqué, Raul Albiol – Xavi, Busquets, Xabi Alonso – Iniesta, Torres (Llorente, 60.), Fabregas. Szövetségi kapitányok: Vicente del Bosque, Horváth Attila.

Olaszország: Buffon – Maggio, Bonucci, Chiellini, Criscito – De Rossi, Pirlo, Montolivo, Marchisio – Cassano (di Natale, 60.), Balotelli. Szövetségi kapitányok: Cesare Prandelli, Gyúrós István.

Gól: Balotelli a 33. és a 88., Cassano a 45. és di Natale a 79. percben.

Mindkét csapat ott folytatta, ahol az elődöntőben abbahagyta: Spanyolország megszeppenve, Olaszország agresszívan lépett pályára. Ennek az első félidő végére meg is lett az eredménye: mindkét olasz csatár betalált, mindkettőnek Pirlo adta a gólpasszt.

EURO 2012: Olaszország megnyerte az Európa-bajnokságot, 2. rész

Góltörténet 33. perc: Balotellit hagyják egyedül a spanyol térfél közepén Ramosék. Mariónak nem is kellett több, szépen varázsolta Casillas kapujának jobb oldalába a labdát, 0–1. 45. perc: Már mindenki a szünetet várta, amikor Proenca még megítélt egy szabadrúgást Olaszországnak a spanyol térfél közepén, a jobb oldalon. Pirlo állt a labda mögé, a rövidre tekert labdájára Cassano úgy érkezett mint még talán soha, és védhetetlenül csúsztatott a spanyol kapu bal oldalába. Casillas mozdulni sem tudott, 0–2. 79. perc: Balotelli utolsó utáni erőtartalékait mozgósítva lódult meg a bal oldalon, lerázta magáról Arbeolát és Ramost is, a tizenhatosra belépve az ötösről középre passzolt, a labda borzasztóan lassan gurult keresztbe, Casillas mégsem érte el, nem úgy a túl oldalon di Natale, aki elegánsan passzolt az üres kapuba, 0–3. 88. perc: Szétesett Spanyolország: újra Balotelli lépett ki, bezakatolt a tizenhatosra, majd balról 12 méterről pimaszul gurított a hosszú sarokba, 0–4.

A második félidőben Spanyolország próbált megújulni, de nem sikerült neki, a Manchester City támadója ebben a félidőben is megrúgta a maga gólját, sőt előtte még di Nataléval is gólt rúgatott. A bundabanda a torna végére nagyon összeállt a tikitakázók meg teljesen leeresztettek. Ma teljesítményével Olaszország feltétlenül rászolgált a győzelemre, sőt, kevés olyan válogatott lenne, amely meg tudta volna szorongatni Prandelli fiait.

Horváth Attila (Vicente del Bosque): – Csapatom egyértelműen jobban játszott, mint az olasz válogatott. Döntő helyzetekben születtek rossz bírói döntések, úgy tűnt, mintha szándékosan ellenünk fújna a játékvezető. Az olaszok rendkívül sportszerűtlenül játszottak, amit a bíró szintén nem büntetett. A pálya minősége kritikán aluli volt, ez a kevésbé technikás csapatnak kedvezett. Mi bár bizonyítottuk, hogy jobb csapat vagyunk, mindenki tudja, hogy nem érdemeltünk vereséget. Az ellenfél ultrái folyamatosan szidták játékosaimat, a víz nem volt elég hideg, az öltözőben büdös volt. A szálloda meleg, a busz kényelmetlen volt. Ilyen körülmények között nem lehet játszani. Nem tudok gratulálni ellenfelemnek.

Gyúrós István (Cesare Prandelli): – Mivel az utóbbi hetekben több felkészülési PS-mérkőzést játszottunk, ezek alapján egyértelműen győzelemre számítottam a döntőben – úgy is mondhatnám, fogadni mertem volna a győzelmünkre, de remélem, ezt játékosaim nem tették meg. A különbség viszont meglepett, mivel Vicente Del Bosque kollégám játékosanyaga a lehető legerősebb, ráadásul hosszú évek óta ugyanilyen felállásban szerepel, míg nekem az Eb előtt sok fejtörést okozott a keret. Maradjunk annyiban, hogy szerintem Mario Balotelliben minden meccsen benne van a két gól, most szerencsére ki is jött belőle, Cassano fejes gólja pedig nem csak a meccs, de az Eb legszebb találata volt. A közhelyeket mellőzve: hajtós meccsen megérdemelt győzelmet arattunk, a különbség azonban nem ad reális képet a mérkőzésről.