Mint már említettem, rengetegen otthagyják a céget. Volt olyan csütörtök, amikor 84-en adták be a felmondásukat. De egyáltalán nem könnyű bármiféle munkát találni. Ha az embernek elege lesz a kizsigerelésből és a megaláztatásból, naponta elküldheti X helyre az önéletrajzát, aztán vár, hogy történjék valami.
A gyárvezetés most éppen borsodi hátrányos helyzetű munkavállalókat akar Kecskemétre telepíteni. Csak hogy, kecskemétiek, erről is tudjatok. El lehet képzelni, kifélék-mifélék ezek... Ha nekem nem hisztek, nézzetek utána. Már folynak az egyeztetések a város vezetőivel a munkásszállásról. Tudják azt, kedves kecskemétiek, hogy hamarosan több száz, nagyrészt cigány érkezhet Borsodból a városukba? Mit szólnak hozzá? A polgármestert meg kéne kérdezni ez ügyben is...
Jelenleg a munkások szervezkednek és keresik az amúgy nagyon kisszámú ellenállás lehetőségét. Úgy tűnik, csak a sztrájk vezethet eredményre, de ez a jelenlegi magyar jogszabályok alapján nehéz. De nem lehetetlen. Hamarosan az ellenállás új formáit kell itt is bevezetni.
Az biztos, hogy a jelenlegi felállás nem tartható. Nem engedhetjük meg, hogy külföldiek a saját hazánkban a fejünkre csináljanak. Nektek üzenem, munkatársaimnak ott az összeszerelőben, hogy amikor egy halálosan fárasztó, kétségbeesett nap után azon gondolkodtok, hogyan is lehetne mindezt visszaadni a gyötrőiteknek - legyen az török, német, vagy azok magyar seggnyalója -, hogy igenis van lehetőség arra, hogy lényegesen javítsunk a körülményeinken, de ahhoz - és ez nem újdonság - össze kell fogni. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy akár egyetlen brigád is képes megbénítani napokra a gyárat, ha majd úgy adódik. ...
A kapitalizmus már csak ilyen, -kizsákmányoló! Állítólag ezt akartuk 1990-ben!
A szakszervezeteket meg nem kellett volna szétverni hagyni! Ez pedig a tagság bűne, akik hagyták, hogy az -általuk választott- korrupt vezetők lepaktáljanak a tőkével!
Mint már említettem, rengetegen otthagyják a céget. Volt olyan csütörtök, amikor 84-en adták be a felmondásukat. De egyáltalán nem könnyű bármiféle munkát találni. Ha az embernek elege lesz a kizsigerelésből és a megaláztatásból, naponta elküldheti X helyre az önéletrajzát, aztán vár, hogy történjék valami.
A gyárvezetés most éppen borsodi hátrányos helyzetű munkavállalókat akar Kecskemétre telepíteni. Csak hogy, kecskemétiek, erről is tudjatok. El lehet képzelni, kifélék-mifélék ezek... Ha nekem nem hisztek, nézzetek utána. Már folynak az egyeztetések a város vezetőivel a munkásszállásról. Tudják azt, kedves kecskemétiek, hogy hamarosan több száz, nagyrészt cigány érkezhet Borsodból a városukba? Mit szólnak hozzá? A polgármestert meg kéne kérdezni ez ügyben is...
Jelenleg a munkások szervezkednek és keresik az amúgy nagyon kisszámú ellenállás lehetőségét. Úgy tűnik, csak a sztrájk vezethet eredményre, de ez a jelenlegi magyar jogszabályok alapján nehéz. De nem lehetetlen. Hamarosan az ellenállás új formáit kell itt is bevezetni.
Az biztos, hogy a jelenlegi felállás nem tartható. Nem engedhetjük meg, hogy külföldiek a saját hazánkban a fejünkre csináljanak. Nektek üzenem, munkatársaimnak ott az összeszerelőben, hogy amikor egy halálosan fárasztó, kétségbeesett nap után azon gondolkodtok, hogyan is lehetne mindezt visszaadni a gyötrőiteknek - legyen az török, német, vagy azok magyar seggnyalója -, hogy igenis van lehetőség arra, hogy lényegesen javítsunk a körülményeinken, de ahhoz - és ez nem újdonság - össze kell fogni. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy akár egyetlen brigád is képes megbénítani napokra a gyárat, ha majd úgy adódik. ...
A bűnözésből nem lenne szabad megélni, gondolom, ezt akarta kifejezni, de pontosan nem tudom, persze. Valahol olvastam régebben, közgazdászok felmérték, nem jó üzlet a bűnözés, a közönséges egyáltalán nem, a fehérgalléros pedig gyakran. Mindent egybevetve stresszesebb az alvilági élet, a hierachia is szigorúbb, a köreikben a belső leszámolások kegyetlenebbek.
... Ahhoz, hogy Magyarországon 5-5,5 millió dolgozó, adófizető állampolgár legyen, a romáknak is dolgozniuk kell – jelentette ki a kormányfő a megbeszélés után, hangsúlyozva, hogyahogyan segélyből sem, vagy csak sokkal rosszabbul, mint munkából.
Kérdésre válaszolva a miniszterelnök együttérzését fejezte ki Bándy Kata szüleinek a tragédia miatt, amelyről "megrendülve értesült". Elmondta, hogy ez az eset is megerősítette a kormányt a büntető törvénykönyv szigorításában. Orbán szerint a büntetések súlyának igenis van visszatartó ereje. Kitért arra is, azt szeretné, hogy a bűncselekmény miatt „természetes módon felerősödött indulatok” minél hamarabb csendesedjenek el.
A tájékoztatón Farkas Flórián, az ORÖ elnöke is kijelentette: minden tisztességes állampolgár - legyen roma vagy nem roma - felháborítónak tartja a gyilkosságot. Az ORÖ osztozik az áldozat családjának fájdalmában - mondta, egyúttal azt kérte, hogy az eset miatt ne ítéljék el a magyarországi cigányság egészét. ...
Kérhetnek és jelenthetnek a "bajtársi szövetségesek"?
Négy kéréssel fordult a kormányfőhöz a KDNP MTI 2012. július 16., hétfő 17:18
A családi adókedvezmény bővítését, a családok csődvédelmének bevezetését, a szociális adócsökkentés megvédését, valamint a rokkantellátásból kikerültek egészségügyi állapotuknak megfelelő újrafoglalkoztathatóságának megteremtését kéri a KDNP a kormánytól a ciklus hátralévő felében - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn, azt követően, hogy pártja budapesti székházában fogadta Orbán Viktor kormányfőt, a Fidesz elnökét.
A kereszténydemokrata politikus újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az elmúlt két évben alapvetően teljesültek azok az elvárásaik és reményeik, amelyeket a Fidesszel közös kormányzástól vártak. Mint mondta, a KDNP kérésének megfelelően teljes mértékben "keresztényi ihletettségű" új alkotmánya született az országnak, valamint bevezették a családi adózást, a honosítással pedig megvalósult a "nemzet közjogi egyesítése".
Semjén Zsolt a következő két évről szólva elmondta: azt kérték a kormányfőtől, hogy a kabinet ne engedjen a "pénzügyi világ nyomásának" a munkahelyvédelemhez kapcsolódó szociális adócsökkentés kérdésében. Kiemelte továbbá a családi adókedvezmény "kiteljesítésének" igényét, amit szerinte az indokol, hogy az alacsony jövedelmű többgyermekes családok nem minden esetben tudják kihasználni a jelenlegi könnyítést. A KDNP ezért azt javasolja, hogy akik az adójukban nem tudják érvényesíteni a kedvezményeket, azok a munkavállalói járulékukból is megtehessék ezt. Semjén Zsolt szerint így a jövőben minden család kedvezményt kaphat.
Szólt emellett arról is, hogy a kereszténydemokraták a családoknak elérhetővé tennének egy a cégekéhez hasonló csődvédelmi szabályozást. Semjén Zsolt szerint azért ezt és nem a magáncsőd intézményét kell bevezetni, mert az "ember természetétől fogva családban van". A KDNP elnöke negyedik javaslatukat ismertetve elmondta: elérhetővé kívánják tenni, hogy a "rokkantnyugdíjból kikerültek" egészségügyi állapotuknak megfelelő, speciális Start-munkát kereshessenek. A cél ebben az esetben az, hogy senki ne kereshessen kevesebbet, mint korábban - tette hozzá. Semjén Zsolt a tájékoztató végén megköszönte Orbán Viktornak a találkozót, amelynek legfőbb üzenete szerinte az volt, hogy bevált a Fidesszel kötött "bajtársi szövetség".
Orbán Viktor miniszterelnök támogathatónak nevezte a Semjén Zsolt által megfogalmazott kéréseket.
... fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy az oligarcházásból tényleg az LMP fog-e majd profitálni. Többen vélekednek úgy, hogy a Közgép-témára az Orbán-kormánynak nincs megfelelő válasza, éppen ezért képes is lehet megroppantani a kétharmadot. De egy ilyen helyzetből vajon ki kerülne ki győztesként? A magukat összeláncoló LMP-sek? A csendes "mindigalternatíva" MSZP? Esetleg a kóbor jobboldaliakat befogni képes Jobbik? A választ lehetetlen ma megjósolni. Ezért - ha valaki szereti az efféle izgalmakat - csak azt mondhatjuk, hogy 2014 izgalmas évnek ígérkezik majd.
Európa láthatóan komoly bajba került, a jóléti állam fenntartása drága, az ehhez szükséges anyagi források pedig leapadtak. A GDP (bruttó hazai termék) csökken, az adó- és járulékbevételt tűzoltásra fordítják, így nem marad más megoldás, mint a nagy elosztórendszerek tartalékaihoz hozzányúlni.
A második világháború után felépített jóléti állam lebontása pedig nem csupán kelet-közép-európai sajátosság.
A nyugat-európai országokra is éppúgy jellemző, így Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, avagy a Benelux államok sem tudnak elleneszközt bevetni a gazdasági nehézségek áthidalására, s marad a már jól ismert képlet: az állam kezd kihátrálni a nyugdíj, az egészségügy, illetve az oktatás területéről, s az innen "lenyesett" pénzeket fordítja egyéb szorongató feladatok finanszírozására. ...
(Forrás: Világgazdaság, 2012-06-13, Bomló jóléti társadalmak – hol a kiút?)
A válság által leginkább érintett európai országokban kialakult jóléti államra azonban az a jellemző, hogy összeér és egymásba fonódik a társadalmi szolidaritást kifejező szociális gondoskodás, a szakszervezeti logika és az állam túlterjeszkedése által felhizlalt közszolgák rendies érdeke. Az így duzzadó járadékosok tömege azonban nemcsak költségvetési teherként nehezedik a gazdaságra, hanem az általuk képviselt piac- és versenyidegen kultúra és kiterjedt korrupció tovább rontja a helyzetet.
Tehát nem pusztán arról van szó, hogy a tömegdemokráciákat kísérő politikai küzdelem óhatatlanul fedezetlen, fenntarthatatlan jóléti túlköltekezésre csábítja-kényszeríti a politikai verseny szereplőit, de arról is, hogy az állam túlterjeszkedik a közfunkciók ellátásához szükséges mértéken, s az egykori adómentes köznemesség helyébe a járadékoltató közszolgák rendje lép.
Amíg az USA-ban történeti és filozófia okok miatt sohasem jött létre európai stílusú „jóléti” állam, addig Európában a megállapodott jóléti államok saját nemzeti érdekeik szerint szerveződnek, s bennük az állami újraelosztás által fenntartott és eltartott kiváltságosok, járadékosok csoportja egyre erőteljesebb. Ha az államháztartások második világháború utáni kiadásai közül a transzfer kiadások növekedési irányzatát vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy ezek a fejlett országokban mindenütt legalább a duplájára nőttek, és ma már Európában az összes állami kiadás közel 2/3-át teszik ki.
Az állami nyugdíjat, az állami segélyt, az állami járadékot, az állami állást és áruik állami árkiegészítését, dotációját élvezők tábora hihetetlenül nagyra duzzadt. Ők az állami járadékosok és járadékoltatók heterogén, ám népes osztálya.
Esetükben összekeveredik a nyugdíjban, a szociális ellátásban megjelenő szükségszerű társadalmi szolidaritás az állami közfunkciók ellátása ürügyén biztosított kiváltságokkal. Ahogy a rendiség idején az adómentesség jellemezte a kiváltságos osztályt, most az adófizetés terén ők a nettó „adóbérlők”, azaz az általuk fizetett adó mértékét messze meghaladja a fogyasztásuk fedezetére másoktól átcsoportosított adó, mint nekik „járó” jövedelem. Ráadásul, mint egységes tömbbé szerveződő korporatív, szakszervezeti jellegű tömörülés képesek is védelmezni szerzett jogaikat: az állami újraelosztást megterhelő járadékaikat. A Mancur Olson által alkotott fogalmat, az „elosztási koalíciókat” vesszük most erre a jelenségre kölcsön: a válság sújtotta Európát a járadékoltatók költségvetési köztársaságai uralják.
Európában végképp összekeveredett az állam által szervezett közfunkciók (közigazgatás és jogszolgáltatás, oktatás, védelem, rend- és jogbiztonság, egészségügy, infrastruktúra stb.) ellátása, illetve az ehhez szükséges jövedelemcentralizáció és újraelosztás a járadékos és járadékoltató réteg fenntartásával. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Assar Lindbecknek, a híres svéd kutatónak a jövedelem forrása alapján kidolgozott arányossági mutatója.
E szerint a felnőtt lakosság egy részének a jövedelme a politikusok döntésétől függ: ők a köztisztviselők, közalkalmazottak, segélyezettek, munkanélküli segélyből élők, állami nyugdíjprogram alapján nyugdíjasok, táppénzesek és gyermekgondozási segélyen élők. A felnőttek másik csoportja a piacról szerzi a jövedelemét. A járadékoltatók költségvetési köztársaságaiban a politikai döntéstől függő jövedelműek vannak többségben a piaci jövedelműekkel szemben: pl. Magyarországon 1,3:1; Görögországban 1,4:1; Portugáliában 1,2:1 arányban.
A tudás földjének nevezte Magyarországot hétfőn a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök, aki az LMP frakcióvezetőjének azonnali kérdésére adott válaszában azt mondta: a kormány célja, hogy a magyar oktatási rendszer hasznosítható tudással rendelkező embereket bocsásson ki, ugyanis "a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni, de ez sem nekik nem jó, sem az országnak".
Jávor Benedek a "Milyen országban akarunk élni - kaszárnyakapitalizmus vagy tudásalapú társadalom?" című kérdése kapcsán arról beszélt, hogy míg a tudásalapú társadalmak az emberi erőforrásokba fektetnek be, a társadalmi egyenlőséget tűzik ki célul, az oktatást és az egészségügyet pedig megerősítik, addig a kaszárnyakapitalizmus "a munkavállalói jogokat hírből sem ismeri", alacsony hozzáadott értékű összeszerelő iparágakat erőltet, és "nem törődik az oligarchakörök államot pumpáló tevékenységével". Az ellenzéki politikus szerint a kormány tevékenysége ezt a kaszárnyakapitalizmust valósította meg.
Nemcsak az a baj, hogy ez a modell mélységesen igazságtalan, hanem már rövid távon sem hozza el a várt eredményeket - vélekedett az LMP frakcióvezetője, aki szerint "ez Magyarország jövőjének elárulása".
A kormányfő válaszában azt mondta: a régi oktatási rendszer tömegével termelte ki a piacképtelen tudással rendelkező embereket. "Amikor Széchenyi a kiművelt emberfők sokaságáról beszélt, akkor nem hasznavehetetlen okleveleket álmodott meg, hanem alkotóképes szakembereket, akik hasznosítható tudással rendelkeznek" - mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy kormánya olyan sikeres embereket szeretne képezni, akik a nehéz XXI. századi kihívások közepette Kínával, Brazíliával vagy akár az Egyesült Államokkal futott versenyben is megállják a helyüket.
A kabinet ezért újította meg az oktatási rendszert, vagyis hogy az állam az adófizetők pénzéből csak olyan képzéseket támogasson, amelyekkel el is lehet helyezkedni, és sikeressé lehet válni - közölte.
Jávor Benedek viszonválaszában azt mondta, a kormány felsőoktatási átalakítása nem csupán a bölcsészdiplomák területén szűkítette a hozzáférést, hiszen a kabinet által dicsért természettudományos szakokon is kevesebb a finanszírozott férőhely.
ikonokkal!
Bár nagy gazdaságélénkítési tervekkel indult a kormány, a parlamenti ciklus félidejében szinte semmi nem látszik a fellendülésből. A gazdaság közel került a recesszióhoz, a beruházások zuhannak, a fogyasztás stagnál. Már csak az exportban bízhatunk, de az is lassul. Megnéztük, mi történik éppen a gazdaság legfontosabb szektoraiban, és melyik terület húzhatja ki az országot a kátyúból. Kevés jót mondhatunk. ...
... fel lehet tenni azt a kérdést is, hogy az oligarcházásból tényleg az LMP fog-e majd profitálni. Többen vélekednek úgy, hogy a Közgép-témára az Orbán-kormánynak nincs megfelelő válasza, éppen ezért képes is lehet megroppantani a kétharmadot. De egy ilyen helyzetből vajon ki kerülne ki győztesként? A magukat összeláncoló LMP-sek? A csendes "mindigalternatíva" MSZP? Esetleg a kóbor jobboldaliakat befogni képes Jobbik? A választ lehetetlen ma megjósolni. Ezért - ha valaki szereti az efféle izgalmakat - csak azt mondhatjuk, hogy 2014 izgalmas évnek ígérkezik majd.
18°C
