Délmagyar logó

2017. 06. 24. szombat - Iván 19°C | 33°C Még több cikk.

110 milliárd tőke, 1500 milliárd betétállomány felügyelője lett az állam

Szeged - Az államé lett 110 milliárd forint magánvagyon, amely pár éven belül privatizálható a törvény értelmében: ez történt a takarékszövetkezetekkel, vezetőik szerint. Az állam szerint viszont a takarékok épp most lettek tőkeerős, versenyképes és stabil piaci szereplők.
– Az elmúlt két hónapban egyetlen döntési helyzet sem adódott, amikor tényleg lett volna választási lehetőségünk – ez a takarékszövetkezeteket érintő törvény végrehajtásának legfőbb tapasztalata az egyik érintett tisztségviselő szerint. Azért nem nyilatkozott lapunknak névvel, mert bár sejti, mennie kell, nem szeretné, ha miatta kollégáit, munkahelyét érné bármilyen hátrány.

Az első takszövök 1956 őszén, a többiek 1957-től alakultak meg, kezdetben falvakban, pár ezer forintos alaptőkével, a helybeliek által összeadott pénzből. Bábáskodott fölöttük az Áfész, majd az OTP, a haszonból, ha volt, mindkettő levette a magáét. A 80-as évektől ez a kötelék lazult. 1989-ben létrehozták a takarékszövetkezeti bankot, amely 1993-ban – más bankokkal együtt – tönkrement. Vagyonának egy része német kézbe került, de a szövetkezeteknek is maradt benne hányaduk, amelyet később részvényvásárlással gyarapítottak, egészen 58 százalékig.

Takarékszövetkezet Csongrád megyében. Az állam szerint e pénzintézetek most lettek igazán tőkeerősek. Illusztráció: Karnok Csaba
Takarékszövetkezet Csongrád megyében. Az állam szerint e pénzintézetek most lettek igazán tőkeerősek.
Illusztráció: Karnok Csaba

Bár a sajtó a közelmúltban tele volt a Jó Gazda, majd a soltvadkerti pénzintézet kudarcával, a takarékszövetkezetek zöme mégis jól működik hosszú ideje. Legnagyobb integrációs szervezetüknél, a 104 tagú Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alapnál nem ment tönkre egy intézet sem. Az OTIVA június közepén kapott értesítést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől arról, hogy jól gazdálkodik, tőkeerős.

Többséget szerzett az állam

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) keddi közgyűlése elfogadta a társaság új alapszabályát, megválasztotta a takarékszövetkezeti integráció központi bankjának vezető tisztségviselőit, jóváhagyta, hogy a Magyar Posta 655 millió forintos tőkeemelést hajt végre a társaságban. Ennek révén az állam többségi tulajdont szerez a Takarékbankban. A döntésről a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) tájékoztatta tegnap az MTI-t. A közlemény szerint „az elfogadott alapszabály új fejezetet nyit az integráció központi bankja és a szövetkezeti hitelintézetek együttműködésében: egyrészt lehetővé teszi, hogy a Takarékbank ténylegesen betöltse a törvényben kijelölt központi banki funkcióit, másrészt elősegíti, hogy a szövetkezeti hitelintézetek tőkeerős, versenyképes és stabil piaci szereplőkké váljanak, korszerű és egységes banki szolgáltatásokat nyújtsanak minden ügyfelüknek".

– Ennek egy hétig örülhettünk. Június 21-én, pénteken este 7 órakor e-mailben minden takarékszövetkezet meghívót kapott 24-én, hétfőre, 9 órára a parlament felső termébe, Vojnits Tamás kormánybiztos tájékoztatójára. Jó néhányan nem látják otthon a céges e-mailjeiket, de szombaton értesítettük egymást. Nyolcvanegynéhányan mentünk el. A kormánybiztos arról tájékoztatott, szeretnék, ha a négy integrációs szervezetbe tömörült takarékszövetkezetek együvé tartoznának. Az állam adna ehhez 100 milliárd forint tőketámogatást. Arról, hogy törvény készül erről, szó sem volt, ám a szemfülesebbek másnap megtalálták a parlament honlapján a jogszabálytervezetet. Csütörtökön már meg is szavazta a parlament. Az államelnök visszaküldte átgondolásra, de ez is gyorsan ment, elfogadták. Preambuluma leírja: muszáj egyesíteni a takarékszövetkezeteket, mert olyan rosszul működnek, hogy néhány éven belül tönkremennének. Mondták utóbb, hogy a jogszabályról egyeztettek velünk. Alighanem a hétfői találkozót értették ezalatt.

A takarékbank vezetője lemondott, mások is követték példáját. Forrásunk szerint azért, mert az új jogszabályból nem csak az olvasható ki, hogy a takarékbank vidéki fiókjaivá válnak a szövetkezetek, és közös ajánlattal, hitelpolitikával fognak működni. Az is, hogy a törvényalkotó új vezetőket akar minden szövetkezet élére. Ez az elmúlt ötven év legmélyebb beavatkozása, az állam úgy egyesíti ezeket a pénzintézeteket, hogy a törvény erejénél fogva fölülírja a tagság szándékát.

– A 90 napon túl nem fizető hiteleseket nyilvántartjuk. Ezek száma 2009 óta, miután sok adós elveszítette a munkahelyét, folyton emelkedett. Az új törvény szerint amelyik takarékszövetkezetnél e nem fizetők aránya meghaladja a 12 százalékot, ott elmozdítják az ügyvezetést, függetlenül attól, mi a tagság véleménye. Ez az arány a szövetkezeteinknél átlagosan 20 százalék, ez alapján a vezetők 80 százalékának mennie kell, és a szövetkezet takarékbanki részvényeit eladják a tulajdonosi körön belül – várhatóan a Magyar Fejlesztési Banknak. A törvény által létrehozott integrációs szervezetnek joga van arra, hogy új vezetőt nevezzen ki a helyünkre. Januártól ugyanez a jog a takarékbankot illeti meg: vagyis a tulajdon leválthatja a tulajdonost. Az új törvény szerint hozzá kellett járulnunk, hogy a Magyar Posta olyan mennyiségű részvényt vehessen a takarékbankban, amely már többségi állami tulajdont jelent. Tehát az állam az MFB és a Magyar Posta révén bármit eldönthet. Küldtek új alapszabályt a szövetkezeteknek. Az augusztus 6-i kísérőlevél szerint írni nekünk csak a kipontozott részbe lehetett: a szövetkezet nevét, címét, kirendeltségeinek adatait. A megadott határidőre meg kellett szavaztatni a tagsággal. A tagok morogtak, hogy milyen demokrácia, ahol csak igennel lehet szavazni, de – mi legalábbis – kértük őket, legyenek jogkövetők. Megnyugtattuk őket, hogy a betétük nincs veszélyben, és az nincs is.

Az ügyfelek bizalma változatlan a takarékszövetkezetek iránt. Fotó: Schmidt Andrea
Az ügyfelek bizalma változatlan a takarékszövetkezetek iránt.
Fotó: Schmidt Andrea

Ez országosan 1500 milliárd forint, a hazai banki betétállomány 20 százaléka. Csongrád megyében a 8 takarékszövetkezetnél, illetve hitelintézetnél információink szerint 100 milliárd lehet, amelyből elenyészőt vettek ki az utóbbi két hónap hatására.

– 100 százalék meg is szavazta az alapszabályt. A takarékbank alapszabályának hétfői elfogadására is csak hétfőn kaptunk meghívót. Szöveget nem küldtek, és bár új vezetőség is kellene, jelöltekről sem kaptunk értesítést. Aki viszont nem küldte el időben közgyűlésük jegyzőkönyvét, nem szavazhatott. Aki nem ment el, vagy tartózkodott, vagy nemmel szavazott, az saját szövetkezetét sodorta veszélybe. Természetesen az alkotmánybírósághoz fordulunk, de függetlenül attól, mi fog történni, a viszonylagos csend, ami ezt a folyamatot kíséri, megdöbbentő. Itt 110-120 milliárdnyi tőkéről van szó, amely ötven év alatt összejött, épületekben, gépekben, készpénzben áll, magántulajdon. Most magához veszi az állam. A törvény szerint ráadásul magánosítható, bármikor, tehát ez egy gyors államosítás volt, és törvénybe fektetett privatizáció. Mi, szövetkezetek óvatos duhajok voltunk. A hitelezés és a betétállomány értéke nagyjából egyenlő arányú maradt, 50-50 százalék. Az állam szándéka most az, hogy növelni kell a hitelezést, akár 100 százalékig. Ez világos, csak az a kérdés, lesz-e rá igény, mert a vállalkozó akkor fejleszt, ha piacot lát. Az MNB-vel közösen indított növekedési hitelprogram pénzének harmadát nemrég vissza kellett adni, mert nem volt rá igény. Mondhatnám, hogy ez már nem az én gondom, de mégis az, mert nem tudom kívülállóként nézni.

Olvasóink írták

  • 6. Hód 2013. szeptember 04. 22:12
    „5. honorus
    A privatizálás azt jelenti, hogy az állam eladja a tulajdonában lévő céget, a takarékok pedig most kerültek állami tulajdonba, szóval ha azt mondod, hogy az állam a legrosszabb gazda, akkor....”
  • 5. honorus 2013. augusztus 31. 08:02
    „Ha privatlizálják én ki fogom venni a pénzemet és megszüntetem a számlám. Az állam a legrosszab gazda.”
  • 4. JungHeinrich 2013. augusztus 30. 07:10
    „...zeeemutnyocev :-)”
  • 3. J.G. 2013. augusztus 29. 22:39
    „Es ujra: fenyegetessel kenyszeritettek oket eladasra = rablas.
    Nygdijakkal is ez tortent. Miert nincsenek ezek meg sitten?

    De amugy a kenyszeritessel kieroszakolt szerzodes semmis, ugyebar. csak meg kene tamadni.”
  • 2. waterbear 2013. augusztus 29. 11:23
    „Kell a lóvé....

    Én azt gondolom, ez a kormány előkészíti magának a nyugdíjas éveit, hiszen erősen kétséges, hogy ebben az életben még valamikor is a tűz közelébe kerülnének....<moderálva>.”
  • 1. Qllancs 2013. augusztus 29. 09:55
    „Demján hiába tiltakozott..még se tudott semmit lépni. De az AB , se az elnök..nem tesz semmit, hogy a kisemberek pénzét ov és rezsimje --lenyúlja. Mint a MNYP pénzeket <moderálva>..ugyan ez van itt is.
    SE tiltakozás..se tüntetés nincs !Mint a bírkák tűrnek !!
    Tündérországban minden megtörténhet !”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Zuhantak az árak, mégsem vesznek lakást

Emelkedtek a bérek, csökkentek a lakásárak. Egyhavi fizetésből meg lehetne venni egy négyzetmétert manapság – ilyenre sosem volt példa. Tovább olvasom