Délmagyar logó

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 5°C | 10°C Még több cikk.

50 ezer forinttal mindent letudnának a vállalkozók

Kedden benyújtotta a kormány a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslatot az országgyűlésnek. Első olvasásra jó, hogy 50 ezer forinttal minden adófizetési kötelezettséget le lehet tudni, de szakértőnk szerint nem árt az egyéni körülmények mérlegelése.
Két új, a kisvállalkozásoknak kedvező adónemet vezetne be a kormány jövőre: az egyik a kisadózók tételes adója, a másik a kisvállalati adó (kiva). A tételes adót az egyéni vállalkozók, egyéni cégek, valamint a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaságok és a betéti társaságok, a kivát azonban kizárólag a nagyobb cégek választhatják, leszámítva a részvénytársaságot.

A tételes adó mértéke főállású kisadózónként havi 50 ezer forint, nem főállásúként 25 ezer. A kisadózó vállalkozásnak a tételes adót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie. Amennyiben a bevétele a 6 millió forintot meghaladta, az efeletti rész után újabb 40 százalékos adót követelnek tőle. Aki ezt a kedvezményes adózást választja, annak nem kell társasági adót, személyi jövedelemadót, járulékokat, valamint szakképzési hozzájárulást fizetnie. Egyedül az iparűzési adót nem úszhatja meg.

Arra a kérdésre, valóban kedvező-e a kisvállalkozásoknak – cipész, fodrász, kulcsmásoló – ez a tételes adó, Simon László, a Rókusi Könyvelőiroda vezetője a következőket válaszolta: – Az átalányadónál havi közel 58 ezer forint a minimum, amit a vállalkozónak ki kell fizetnie. Ehhez az összeghez képest az 50 ezer forint kevesebb. Azt kell megnézni, a vállalkozó mekkora költségekkel dolgozik: akinek minimális a költsége, válassza az új tételes adózást, de az a vállalkozó, akinek tetemes kiadásai vannak, jobb, ha marad az eddigi rendszerben.

Nem lehet ugrálni

A tételes adót év közben bármikor lehet választani, ha azonban valaki kilép ebből a körből, akkor 2 évre kizárja magát a rendszerből. A kiva esetében mindig a megelőző év decemberében, 1-je és 20-a között kell nyilatkozni az adóhatóságnál, hogy a cég így szeretne adózni. A 2 éves moratórium itt is érvényes. 
A másik új adózási lehetőséget, a kisvállalati adót – amit a köznyelv máris kivának hív – egyéni cég, közkereseti társaság, bt., kft., szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi iroda és közjegyzői iroda választhatja. Ennek az az oka, hogy kizárólag a céges adókat váltja ki. A részvénytársaságok azonban nem vehetik igénybe ezt az adózási formát. A kisvállalati adónál kitétel, hogy a foglalkoztatottak száma ne haladja meg a 25 főt, és a vállalat bevétele ne legyen több 500 millió forintnál. Az adó mértéke az adóalap 16 százaléka, amely kiváltja a társasági adót, a bérek után fizetendő közterheket, az osztalékadót, az egészségügyi hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót.

Evások gondja
Kiszámoltuk, hogy a nem főállású evás vállalkozók adója szinte hajszálra ugyanannyi most, mintha jövőre a tételes adót választanák. Hajszálnyi eltérés abban lehet, hogy az evást további kisebb összegű nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó is terheli. Minden attól függ tehát, kinek mennyi a bevétele. Simon László szerint még egy szempontot kell mérlegelni: amennyiben a főállású munkaviszony melletti kisadózó megrendelője társasági adóalany vagy sima egyéni vállalkozó, akkor az nem számolhatja el költségként a befogadott számlát. Azaz minden „hagyományos" adóalanynak 10 százalékkal többe kerül, ha tételes adózótól vásárol.


Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

835 millió jutott a látványsportoknak

335 millió forintot fordíthatnak utánpótlás-nevelésre, létesítményfejlesztésre a megyei labdarúgó-egyesületek a tavaly bevezetett társasági adókedvezmény révén. Tovább olvasom