Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

851,4 milliárd forint az államháztartás első héthavi hiánya

Az első héthavi deficit az éves előirányzat 86,5 százaléka.
Az államháztartás központi alrendszerének 2014. első héthavi hiánya - az előzetesen közölttel megegyezően - 851,4 milliárd forint volt - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM ) csütörtökön.

Ezen belül a központi költségvetés 1031,1 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 134,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 45,5 milliárd forintos szufficittel zártak. 2013 első hét hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje csaknem azonos összeget, 851,2 milliárd forintot tett ki.

Az első héthavi deficit az éves előirányzat 86,5 százaléka. Az NGM közleménye ugyanakkor kiemeli, hogy a hiány nagyságának lefutása nem időarányos, és az uniós módszertan szerinti hiánycél továbbra is a GDP 2,9 százaléka. Hozzáteszik, hogy a gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételek a költségvetési egyenleg alakulását jelentősen befolyásolják. Ezek a pozitív folyamatok a korábbi évekhez képest az év második felében érvényesülnek majd erőteljesebben.

A központi költségvetés július végi bevételei mintegy 610 milliárd forinttal meghaladták az előző év azonos időszakának eredményét. A magasabb bevétel hátterében egyrészt a főbb adóbevételek előző évet meghaladó befizetései állnak. Ezen túl a 2013. július elsejével bevezetett elektronikus útdíjból származó többletbevételeknek, másrészt a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok idei magasabb összegű bevételeinek köszönhetők.

A központi költségvetés július végi kiadásai közel 548 milliárd forinttal haladták meg az elmúlt év azonos időszakának költését, a növekedés elsősorban a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok idei nagyobb összegű kifizetéseivel függ össze. Emellett meghaladták a tavalyi év azonos időszakának kiadásait az egyedi és normatív támogatások, a szociálpolitikai menetdíj-támogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai – ideértve az adósságuk törlesztéséhez nyújtott támogatásokat is –, a társadalmi önszerveződések támogatásai, az egyéb kiadások, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások.

A kamatkiadások az első hét hónapban 765,6 milliárd forintot tettek ki, 50,0 milliárd forinttal többet, mint egy évvel korábban, a kamatbevételek pedig 185,6 milliárd forintot tettek ki, 114,7 milliárd forinttal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (580,0 milliárd forint) így összességében 64,7 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakinál, ami a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.

A társadalombiztosítási alapok 2014. július végi 134,2 milliárd forintos szufficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 105,5 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 28,7 milliárd forintos többletéből származik. 2013. július végén az alapok együttes többlete 180,0 milliárd forint volt. A különbség elsősorban kiadási oldalon jelentkezett. Az előző évinél magasabb összeget tettek ki többek között a Nyugdíjbiztosítási Alapnál a nyugdíjkiadások (az év eleji nyugdíjemelés következtében), valamint az Egészségbiztosítási Alapnál a gyógyító-megelőző ellátások. Utóbbiak tartalmazzák az idén júliusban az egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók részére folyósított, elsősorban adósságrendezést szolgáló közel 12 milliárd forintos működési támogatást is.

Az elkülönített állami pénzalapok 45,5 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakinál alacsonyabb lett. Az alapok összes bevételei 10,2 milliárd forinttal, kiadásai 26,8 milliárd forinttal nőttek. Az előző év azonos időszakához képest megnőtt kiadások mögött elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram kiadásai állnak.

A társasági adóból a központi költségvetésben az év első hét hónapjában 159,4 milliárd forint bevétel keletkezett, az előző év azonos időszakinak 137,2 százaléka. A magasabb összeg hátterében a 2014. évi előlegkötelezettségek bázisévinél nagyobb szintje, valamint a március havi egyszeri hitelintézeti hozzájárulás befizetése áll.

Szja-ból 929,3 milliárd forint bevétel származott ebben az időszakban, 50,3 milliárd forinttal több, mint egy éve. Az eltérés oka a magasabb bérkiáramlás miatti befizetés növekedés.

A központi költségvetés adóssága július végéig 2777,8 milliárd forinttal növekedett a forintkibocsátás terveket meghaladó növekedése, a februári önkormányzati adósságátvállalás, a márciusi devizakötvény-kibocsátás és a forint gyengülése miatt. Az NGM hangsúlyozza, hogy államháztartási szinten az adósságátvállalás nem emelte az államadósságot, mivel csupán az államháztartás egyik alrendszerétől a másikhoz került át.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kivonulhat Magyarországról a Raiffeisen

Magyarországon a Raiffeisen Bank az elmúlt években 600 és 700 millió euró közötti veszteséget… Tovább olvasom