Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 15°C Még több cikk.

A pályakezdők kétharmada külföldre menne

Az informatikusok és a marketingesek vállalnának leginkább külföldön állást - derül ki egy felmérésből.
A napokban hirdették ki a Munkáltatói Márka Kutatás eredményeit - azon cégek listáját, melyek a legjobb választást jelenthetik a munkavállalóknak álláskeresés esetén. A kutatásból a vonzó cégek mellett többek között az is kiderül, hogy legkevésbé a gazdasági diplomával rendelkezők, leginkább pedig az informatikusok és marketingesek mennének külföldre. A világot megjárt munkavállalók viszont nem válnak nyitottabbá a belföldi költözésre.

Az Aon Hewitt és az AIESEC Magyarország Munkáltatói Márka Kutatásából – melyben összesen 27 ezren töltötték ki a kérdőíveket, ebből 10,400 pályakezdő és 16,500 tapasztalt munkavállaló - kiderül, a pályakezdő diplomások 68 százaléka gondolkodik külföldi munkavállaláson. Sokan már a tanulmányaik közben távoznak, a határokon túl szerzik meg a mester diplomájukat. A távozás indokai között az új felsőoktatási keretszámok is előkerülnek, ám a legtöbben saját bevallásuk szerint legalább annyira mennek a felfedezés, más országok megismerése, mint a piacképesebb végzettség és a potenciálisan jobb munkalehetőségek miatt.


Nem meglepő, hogy erős az összefüggés a nyelvtudás és a külföldi munkavállalási hajlandóság között, a legalább egy nyelvet magas, munkavégzésre is alkalmas szinten beszélők háromnegyede vágna neki a nagyvilágnak. Az egy nyelvet közepes szinten beszélőknél ez arány már nem éri el a 60 százalékot.

Legkevésbé a gazdasági diplomával rendelkezők tervezik a külföldi munkavállalást, körükben ez az arány alig haladja meg az 50 százalékot. Mobilabbak a műszaki felsőfokú végzettségűek 60 százalékkal, az egyik előbbi csoportba sem tartozó diplomások közül pedig háromból ketten is útnak indulnának. Legmagasabb arányban a marketing és az informatikus diplomával rendelkezők készülnek külföldi szakmai kalandozásra.
Ám ha valaki pályafutása első éveiben nem vállal külföldön munkát, egyre kisebb annak az esélye, hogy valaha is sort kerít rá. A távozási kedv az évek múlásával egyre apad, a legalább 3 év munkatapasztalattal rendelkezők alig több mint a fele venné nyakába a világot.

Miközben sok szó esik arról, mennyire nem mobilak belföldön a magyarok, a kutatás adatai azt mutatják, hogy a válaszadók jelentős hányada nemcsak ingázni, költözni is hajlandó lenne, ha jelenlegi lakóhelyétől távol találna megfelelő munkahelyet. A diplomások 57 százaléka költözne ilyen esetben, közöttük is kiemelkedő arányban a mérnökök és az informatikusok. A napi ingázásra szintén több mint 50 százalék mondott igent, heti rendszerességgel a válaszadók 30 százaléka utazna – érdekes módon erre legkevésbé az egészségügyi végzettségűek mutatnak hajlandóságot.

A kutatás tapasztalatai szerint a közép-magyarországi régióba – különösen a fővárosba –, illetve a Dunántúlra jóval nagyobb a mobilitási hajlandóság, mint keleti vagy déli irányba. Pedig az ottani cégek közül jó néhánynak okoz gondot a tehetségek vonzása, ezért esetleg az átlagnál magasabb fizetést is hajlandók ajánlani. Az a feltételezés nem bizonyult helyesnek, miszerint a világot megjárt munkavállalók nyitottabbá válnának a belföldi költözésre is. A kutatás eredményei szerint a hazatérők országon belüli mobilitása teljesen átlagos marad. Az viszont nem meglepő, hogy a belföldi költözésnél a legfiatalabb, 1992. január elseje után született generáció számít a legrugalmasabbnak. Ingázásra azonban nemigen kaphatók, naponta csak alig a harmaduk járna át másik településre a munka kedvéért, hetente pedig csak a negyedük.

Olvasóink írták

  • 6. joy 2012. március 15. 06:57
    „Aki teheti, menjen!
    Aki csak a belterjes m.agyarkodást ismeri, semmit sem tud a külvilágról, annyit is ér.
    A külföldi tapasztalatokat itthun jól lehet kamatoztatni.
    Különösen azok menekülnek, akik tudnak legalább egy nyelvet, és nem jutnak munkához, vagy csak szégyenbérért kellene rabszolgaként robotolniok!
    Ha már kltözni kell, mindegy, hogy 100-300, vagy 1000-3000 km-re hurcolkodik-e.

    Anno nekem bőven volt választási lehetőségem, de külföldre mentem pár évre.
    Nagyon megérte!
    Így tett gyermekem is, és neki is bejött, bár csupán 1 évig volt külföldön, de hazatérve rögvest kapott munkát, noha az évezred elején már nehéz volt elhelyezkedni.

    A nemzetközi tapasztalatok valóban sokat jelentenek az ember tudásának fejlesztésében!
    Nem véletlen, hogy régen a szakemberek is csak külföldi munkatapasztalatok /1-2 év/ után készíthették el mestermunkájukat!”
  • 5. Mozimasiniszta 2012. március 14. 20:46
    „Nnna.. mostanában mintha arról lenne szó hogy nem kell (itthon) felesleges diplomásokat képezni !
    aki meg eleve külföldre pályázik , annak miért én álljam taníttatását ? Miért egy lerabolt ország neveljen ingyen , észkombájnokat , a lerablóinak ? Mellesleg a kőmúves az építész a villanyszerelő is tisztes szakma ! mára már informatikusból meg médiafenoménből több lesz náluk !”
  • 4. vári 2012. március 14. 14:59
    „zest

    "Közülük kerül ki a legtöbb munkanélküli."
    IT-sok közül? Nem hinném. Persze nem az OKJ-ről beszélek.”
  • 3. racionalitás? 2012. március 14. 14:52
    „aki teheti menjen...röhejország csak kacajra fakaszt+”
  • 2. zest 2012. március 14. 14:47
    „Manapság "mindenki" IT-it és Marketing-ot tanul - és nem csak Mo-on de külföldön is!!! Közülük kerül ki a legtöbb munkanélküli.”
  • 1. trillarom 2012. március 14. 14:16
    „Szerintem érthető mi az oka ennek. Ismerősöm idegenforgalom és szálloda szakon végzett a BGF-en. Aztán pár hónap keresgélés után felvették egy (neves) hotelbe recepciósnak. Kidolgozta a belét is éjjel-nappal, a főnök mindent vele csináltatott, télen nem fűtött a recepción stb..mindezt szinte minimálbérért. Aztán ismerősöm kiment Londonba. Talált egy jó kis szállodát, ahol szintén recepciósként dolgozik, de max. este 22-ig van a munkaidő. A munkahely minőségi, a kollégák normálisak, a fizetés pedig egy álom... Most inkább maradt volna itthon??”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tovább erősödött a forint, 291 az euró

A svájci frank jegyzése 240,95 forintra csökkent 242,30 forintról szerda reggel. Tovább olvasom