Délmagyar logó

2018. 05. 27. vasárnap - Hella 17°C | 28°C Még több cikk.

A Ratkó-unokák rosszul teljesítenek

Szeged - Magyarországon az 1950-es évek eleje óta egyre kevesebb gyerek születik, amit a népességpolitikai intézkedések csak átmenetileg tudtak megtörni. A negatív intézkedések hatását rögtön érezni lehetett, a pozitív döntéseknek alig volt következménye. Csongrád az egyik legrosszabbul teljesítő megye.
– Az élveszületések száma 2011-re soha nem látott mélységbe, mintegy 88 ezer főre zuhant – mondta Kocsis-Nagy Zsolt, a KSH szegedi főosztályának vezetője. – Már több mint 3 évtizede kevesebben születnek, mint ahány gyerek a népesség reprodukálásához nélkülözhetetlen lenne. Átalakultak a családalapítási szokások, megváltoztak az értékrendek, és az emberek félnek, hogy elvesztik a munkahelyüket. A nők egyre idősebb korban szülnek: 2012-ben az első gyermeküket átlagosan 28 évesen hozták a világra, 1990-ben pedig már 23 évesen anyák lettek.

A legtöbb gyerek 1952–1954 között született, a korábbi 186 ezer helyett évi több mint 220 ezer. Ez volt a Ratkó-korszak, az akkor születetteket hívjuk Ratkó-gyerekeknek. Ratkó Anna miniszter ugyanis abortusztilalmat, gyermektelenségi adót vezetett be. Az intézkedések visszavonása után meredek zuhanás következett be: 1962-ben már csak 130 ezren jöttek a világra. 1967-ben vezették be a gyest: ennek hatására 1968-ban és 1969-ben ugyan több mint 154 ezren születtek, 1971-re azonban a gyes bevezetése előtti szintre esett vissza a csecsemők száma. 1973-ban tehát újabb népesedési intézkedések jöttek: ezért, valamint a 20 évvel korábban született nagy létszámú korosztály családalapítása miatt is, 1975-ben már 194 ezren látták meg a napvilágot.
Luxemburggal vetekszünk

Kocsis-Nagy Zsolt kifejtette, hogy 2010-ben az EU tagállamaiban a társadalmi juttatásokon belül milyen arányt képviselt az az összeg, amelyet a családok a gyerekek után kaptak. Kiderült: Luxemburg után Magyarországon adják a legtöbb támogatást a családoknak – az arányokat, és nem a pénzösszeget tekintve.

Az ezt követő években azonban a lejtmenet következett. 1981 az az esztendő, amelytől számítva Magyarországon csökkenni kezdett a népesség. 1998-ra elértük, hogy a lélektani 100 ezer fő alá esett a csecsemők száma. Azóta sem sikerült feljebb tornászni a mutatót: 2012-ben is csak 90 ezren jöttek a világra. Ez azért is elgondolkodtató, mert ezekben az években léptek legtermékenyebb korukba a „Ratkó-unokák". Még a 2011-es családtámogatási rendszer változása is csak 2000 fővel emelte a gyermekszámot egy évvel később.

2012-ben Magyarországon mindössze Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében anyakönyveztek több gyereket, mint az ezredfordulón, az összes többi megye mínuszban van. Az országos átlag mínusz 7 százalék, Csongrád megyében mínusz 13, a sor végén kullogó Békésben mínusz 24. A Csongrád megyei termékenységi mutató (1,22) például a harmadik legalacsonyabb az országban.

– Összefüggés van a gyermekek száma, valamint a szülők anyagi helyzete között is – magyarázta Kocsis-Nagy Zsolt. – Vagy a nagyon magas, vagy a nagyon alacsony jövedelmű családokban születik több gyerek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Közmunka: akkor is be kell vallani, ha nincs adó

A közfoglalkoztatással létrejövő jogviszony több ponton eltér a munkaviszonytól, de társadalombiztosítási, illetve adózási vonatkozásait illetően a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Tovább olvasom