Délmagyar logó

2017. 03. 24. péntek - Gábor, Karina 10°C | 21°C Még több cikk.

A vásárlóerőt is figyelembe véve kevésbé csökkentek a lakossági energiaárak

Euróban mérve többet, a vásárlóerőt is figyelembe vevő adatok szerint valamivel kevésbé csökkentek az itthoni lakossági áram- és gázárak az elmúlt időszakban - írja a Napi Gazdaság az E-Control Austria, a VaasaETT és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) februári árstatisztikái alapján.
A lap hétfői cikkében ismerteti: az áram adókkal növelt lakossági árában tavaly július óta a 17. helyről a 20., a gáznál ugyanezen idő alatt a 20. helyről a 21. helyre került Budapest.

A lakossági gázárat 22, az áramért fizetendő összeget pedig 23 európai fővárosban veszi számba a havonta elkészülő felmérés.

A kilowattóránként 13,27 eurócentes áramár itthon 12,52 százalékkal volt alacsonyabb februárban, mint júliusban, az egy kilowattórára számított gázért fizetendő 3,68 eurócentes budapesti érték pedig 12,38 százalékos csökkenést jelez.

Idén februárban így Bukarest után a magyar fővárosban volt a legolcsóbb a lakossági földgáz, az áram pedig a román fővároson kívül Zágrábban és Belgrádban volt alacsonyabb.

Az itthoni díjtételek a villanyszámla esetében a vizsgált országok átlagának 72, a gáznál 51 százalékára rúgtak.

A vásárlóerő-paritáson (PPS) mért árszintek azonban jelentősen eltérő képet festenek: PPS-alapon a múlt év júliusa és ez év februárja között az eurócentben mértnél mintegy 3 százalékponttal kisebb, 9,76 százalék volt az árcsökkenés az áramnál, s 8 százalékos a gáznál, vagyis a központi díjcsökkenés egy részét elvitte az itthoni vásárlóerő gyengülése.

A jövedelmi viszonyokat is tartalmazó PPS-adatok alapján idén februárban a 23 ország átlagánál még mindig 16 százalékkal drágábbnak érezhette a magyar fogyasztó az áramot, a gáz ára azonban a vásárlóerő-paritáson számolt európai átlag 83 százaléka volt februárban, miközben az átlag gyakorlatilag nem változott.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az édességek után fizetik be a legtöbb chipsadót

Több mint 44 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe az egészségre károsnak ítélt élelmiszerek gyártói a népegészségügyi termékadó bevezetése óta. Tovább olvasom