Délmagyar logó

2018. 06. 21. csütörtök - Alajos, Leila 20°C | 29°C Még több cikk.

Adótörvények - Varga: négy célja van a javaslatnak

A Fidesz szerint a kormány világos gazdaságpolitikai céljai a jövő évi adótörvényekben is tükröződnek. Az MSZP a kormány kudarcos adópolitikájáról beszél.
Varga: négy célja van a javaslatnak

Négy célt tűzött ki a kormány az adótörvényekről szóló javaslat elkészítésekor, a családok terheinek csökkentését, a vállalkozói környezet javítását és az adminisztráció csökkentését, továbbá a gazdaság fehérítését - jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter kedden a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján.

Varga Mihály hangsúlyozta: a jövő évi adótörvények hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, támogatják a munkahelyteremtést. A családok adó-, járulék- és illetékterheinek csökkentése, illetve a vállalkozói környezet javítása pedig hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a beruházások ösztönzéséhez - tette hozzá a miniszter.

A csaknem 300 paragrafust tartalmazó javaslatcsomagból Varga Mihály kiemelte: a családi adókedvezmény kiterjesztése nagyjából 260 ezer alacsony jövedelmű családot hoz kedvezőbb helyzetbe. Kitért arra, hogy januártól illetékmentes lesz a házastársak közötti vagyonmozgás, amivel a családok terheinek csökkentése a kormány célja.

Az első lakásvásárlókat támogatja az, hogy életkortól függetlenül kérhető az adóhatóságtól 12 havi pótlékmentes részletfizetés. Újdonság az is, hogy jövőre már nem kell telekadót fizetni a belterületi, egyhektáros vagy annál kisebb földek után, ha teljes területük mezőgazdasági művelés alatt áll.

A társasági adót érintő változás lesz, hogy a nem jelentős összegű hiba esetén nem kell önellenőrzéssel élnie a vállalkozásoknak, illetve az éttermi költségek számla nélkül is elszámolhatók lesznek, ha bankkártyával fizetnek értük.

A miniszter kiemelte továbbá, hogy a számviteli törvényt módosítva, kizárják a könyvviteli szolgáltatást végzők éves kötelező továbbképzésének szervezéséből az offshore jellegű, illetve nem átlátható tulajdonosi szerkezetű szervezeteket.

A regisztrációs adó esetében megszűnik a papír alapú adóigazolás.

Jelezte, hogy a bankadó mértéke és feltételei 2014-ben nem változnak.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy hamarosan a Parlament elé terjesztik a devizahitelesek megsegítését célzó javaslatot, mivel a bankszövetség javaslata nem volt megfelelő.

Közlése szerint jelenleg az államigazgatáson belüli szakmai egyeztetések folynak, a benyújtás pontos idejét nem jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy a már ismert szempontokon - a lakáscélú devizahitelek kerüljenek kivezetésre, és a forinthitelesek ne járjanak rosszabbul - túl lesznek olyan szempontok is, amiket a kormány javaslata tartalmazni fog.

"Többet nem mondhatok, (…) munkafázisban vagyunk, döntések fognak hamarosan megszületni" - mondta Varga Mihály. Hozzátette: a bankszövetség levele rossz helyre ment, nem a kormánynak, hanem az ügyfeleknek kellett volna elküldeniük azt. Véleménye szerint az elmúlt hetekben több bírósági döntés született, amelynek az átvezetése kormányzati beavatkozás nélkül is megtörténhetett volna. Példaként említette a Kúriának az árfolyamrést érintő döntését.

Egy másik kérdésre jelezte, a devizahitel miatt nehéz helyzetbe került családokon segít az a javaslat, hogy 2014 január elsejétől a bankok által elengedett kölcsön akkor is adómentesnek minősül, ha a hitelt nem biztosítja a lakásra bejegyzett zálogjog. A hitelintézeteknek sem kell a kamatkedvezményből származó jövedelmet az adóköteles jövedelmek közé sorolnia.

Arra a kérdésre, hogy miért számol az NGM feleannyi eva-bevétellel 2014-re, azt felelte: a tárca számításai szerint a katá-t és a kivá-t jövőre többen választják majd, erre utalnak az elmúlt hónapok tapasztalatai.

Hangsúlyozta, hogy a kiskeresetű családok járulékkedvezménye - ami 53-55 milliárd forint - nem veszélyezteti a társadalombiztosítást, a 2 százalékos GDP-növekedés megteremti ennek a fedezetét.

MSZP: a kormány politikája nem szolgálja a versenyképességet

Az MSZP szerint a kormány három éve követett adópolitikája nem szolgálja a versenyképesség növelését és a fogyasztás bővülését.

Tukacs István országgyűlési képviselő erről keddi sajtótájékoztatóján beszélt, az adótörvények parlamenti tárgyalásával egy időben, jelezve, hogy nem szavazzák meg a kormány javaslatát.

Azt mondta: az Orbán-kormány képtelen volt megteremteni a gazdasági növekedéshez szükséges kiszámítható környezetet, az egykulcsos adó nem teljesítette fő célját, a gazdaság élénkítését a fogyasztás növelésével.

Hozzátette, a kabinet a ciklus utolsó költségvetésének és adótörvénycsomagjának elkészítésekor sem tért le az eddig követett ösvényről, nem használta ki az utolsó lehetőséget a változtatásra.

Az MSZP-s politikus szerint az egyetlen kedvező változás a családi adókedvezmény kiterjesztése a kiskeresetűekre, ám 300 ezer forintos jövedelem alatt továbbra sem lehet a kedvezmény teljes összegét igénybe venni.

Az LMP adócsökkentést akar

A munkát és a fogyasztást terhelő adók radikális csökkentését sürgeti az LMP.

Vágó Gábor, a párt vezérszónoka a jövő évi adótörvények általános vitájában kedden az Országgyűlésben azt mondta, lenne lehetőség a munkát terhelő adók további csökkentésére, mégpedig olyan szintre, hogy ne csak a munkavállalók, hanem a munkaadók is jól járjanak.

Az LMP képviselője a fogyasztást terhelő adókról szólva a 27 százalékos áfa csökkentését szorgalmazta, mert az szerinte ma megfojtja a belső fogyasztást, és nagy lehetőséget ad a "feketézésre".

A politikus kritizálta az adórendszer állandó változékonyságát is, az ugyanis lehetetlenné teszi a kiszámítható tervezést, ezért az LMP szerint évente maximum kétszer lehetne változtatni az adórendszeren.

A vállalatokkal kapcsolatban azt mondta, az adócsomag nem a kis- és középvállalkozásokat (kkv) hozza helyzetbe, hanem azokat a nagy-, főként multinacionális cégeket, amelyek munkahelyteremtő képessége korántsem olyan nagy, mint a kkv-ké.

A vállalkozói szektorban pedig van egy olyan fiatal feltörekvő réteg, amely azt gondolja, "hiába van neki világraszóló ötlete", az adószabályok és a bürokratikus terhek miatt nem érdemes létrehoznia Magyarországon a vállalkozását - mondta Vágó Gábor, úgy értékelve, hogy az adótörvény nem alkalmazkodik ahhoz a 21. századi kihíváshoz, amely szerint a legfőbb tőke a tudás.

Az LMP szerint az adócsomag nem reflektál a magyar társadalom kettészakadásának folyamatára sem - közölte a párt vezérszónoka.
A családi adókedvezmény kiterjesztését üdvözölte, de azt még mindig kevésnek tartja.

Szorgalmazta egyúttal az úgynevezett zöldadó bevezetését a környezetszennyező és -romboló tevékenységek esetében.

Vágó Gábor álláspontját úgy összegezte: egy igazságos adórendszert kellene kialakítani, amely egy olyan társadalom alapja lehet, ahol nem a gazdagok további gyarapodását segítik elő, hanem a tisztes megélhetést és a kreativitással bírók vállalkozási terveit.

Jobbik: az egykulcsos adórendszer nem vált be

A Jobbik szerint az egykulcsos adórendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel 2010-hez képest nyolcszázezerrel többen élnek a létminimum alatt. Erről Volner János beszélt kedden az adótörvények általános vitájában a parlamentben.

A Jobbik vezérszónoka kifejtette: míg a kormányváltás idején 3,2 millióan éltek a létminimum alatt, jelenleg négymillióan. Az Európai Unió húsz legszegényebb régiójából négy Magyarországon található - mondta.

Úgy értékelte, hogy a gazdasági növekedés csak egy-két póluson érezhető. Volner János azt mondta, egy borsodi vagy egy szabolcsi ember semmit sem érez a kecskeméti autógyár gazdasági növekedést emelő hatásából.

Óva intette a kormányt, hogy sikerpropagandát folytasson, mert szerinte annak nincs valós alapja. Az ellenzéki képviselő szerint neoliberális gazdaságpolitikát folytat a kabinet, és kifogásolta, hogy társadalompolitikai célok eszközeként nem használják fel az adórendszert.

Volner János azt mondta, 2010-ben, az egykulcsos adórendszer bevezetése előtt bruttó 94 ezer forint - ami most a minimálbér - több mint 11 ezer forinttal többet ért.

Úgy folytatta: a kormány szerint a családi adókedvezmény kiszélesítésével egy bruttó 90 ezer forintos jövedelemmel rendelkező, kétgyermekes családnál 5600 forinttal nő a nettó jövedelem. A kormány most a felét adja vissza annak az adómegszorításnak, amit az egykulcsos adórendszer bevezetésével a legszegényebbektől elvett - hangoztatta.

A jobbikos politikus azt mondta, egy külföldi vállalkozás a töredékéből megússza az adózást, mint egy magyar. A magyar vállalkozásokat a saját kormánya teszi tönkre azzal - folytatta - , hogy túladóztatja őket, mert több adóbevételt vár tőlük, mint egy külföldi cégtől. Szerinte ugyanazokat az adószabályokat kellene alkalmazni a magyar vállalkozásokra is, mint a külföldiekre.

Kitért arra, hogy a törvényjavaslat húsz különböző adónemet módosít, és bár a jogalkotási törvény előírja, nincs az előterjesztéshez egyetlen költségvetési hatástanulmány sem.

Volner János kifogásolta, hogy a kormány nem tett semmit azért, hogy az ágazati különadókat és a csekkadót ne hárítsák át a szolgáltatók. Az illetéktörvény kapcsán pedig megjegyezte, a gyermekneveléssel összefüggő kiadásokat miért nem csökkenti a kormány azzal, hogy biztosítja a családoknak az illetékmentességet lakás és autó vásárlása esetén.

KDNP: a stabilitás az egyik fontos értéke

A stabilitást nevezte a jövő évi adótörvények egyik fontos értékének a KDNP vezérszónoka a törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában.

Aradszki András azt mondta, a fő adónemek kulcsai nem változtak, új adót a javaslat nem tartalmaz, és ez azt eredményezi, hogy a gazdaság szereplői és a magánszemélyek is kiszámítható körülmények között tervezhetik a jövőt.

Úgy fogalmazott, az adótörvények nem egy új gazdaságpolitika adószabályait tartalmazzák, hanem a 2010 második felében elkezdett gazdaságpolitika elmélyítését, megerősítését.

Hozzátette: a javaslatban törekszenek az eljárási, technikai egyszerűsítésre.
Aradszki András elmondta, a KDNP határozott kérése volt a törvényjavaslatban szereplő rendelkezés, amely alapján január 1-jétől kiszélesedik a gyermekek után járó adókedvezmény. Úgy értékelte, a középosztályt erősítő egykulcsos adórendszerben "az alsó kereseti lehetőséggel bíró családok a kereseti nehézségek miatt" nem részesültek az adókedvezményből. A nyugdíj- és az egészségbiztosítási járulékból is érvényesíthető kedvezmény érezhető jövedelmi pozíciójavulást jelent - mondta, megjegyezve, hogy ez három gyerek mellett, százezer forintos havi kereset esetén havi nettó 17 ezer forintot jelent.

A KDNP-s politikus azt mondta, mindez nem veszélyezteti a családok egészségügyi ellátását és a szülők nyugdíjjogosultságát.

Aradszki András az illetékek kapcsán beszélt arról is, hogy jövő évtől illetékmentes lesz a házastársak közötti vagyonmozgás, valamint minden magánszemélyt megillet majd tizenkét havi pótlékmentes részletfizetési kedvezmény az első lakás megszerzésekor.

Kitért arra, hogy továbblépnek a munkahelyvédelmi akciótervben, terveik szerint a nyugdíj előtt álló nők esetében az állam átvállalja a munkáltatói adó- és járulékterheket.

A kormánypárti képviselő szerint céljuk, hogy jövőre csökkenjenek a gazdálkodók adminisztrációs terhei is. Hozzátette: a társaságiadó-kedvezmény mértéke 40-ről 60 százalékra nő azon kis- és középvállalkozások esetén, amelyek tárgyi eszközberuházás céljából felhasznált kölcsöneikre vesznek igénybe adókedvezményt.

Könnyítésnek nevezte, hogy bevezetik a termékdíjraktár intézményét, amely szerinte az exportra termelőknek lesz előnyös.

MSZP: kudarcos a kormány adópolitikája

Kudarcosnak nevezete a kormány adópolitikáját az MSZP vezérszónoka a jövő évi adójogszabályokra vonatkozó javaslat keddi, parlamenti vitájában. Tukacs István szerint a törvényeken nem finomhangolást, hanem "plasztikázást" végez a kormány.

A szocialista politikus szerint a kabinet az áthárított adóterhek miatt inkább növelte az adókat. Kifogásolta, hogy a kormányzat nem csökkenti az alapvető élelmiszerek áfáját, mint mondta, már emiatt sem támogatják az előterjesztést. Pártja álláspontja, hogy nemcsak a rezsin, hanem az élelmiszerárakon keresztül is lehet kedvezni az embereknek - hangsúlyozta.

Szerinte az áfacsökkentés elmaradását a kormány nem tudta megfelelően indokolni, mert annak érzékelhető hatása lenne az árakban, ha a fogyasztóvédelmi hatóság és más illetékes szervek ügyelnének a végrehajtására.

Kritikával illette azt is, hogy a három vagy több gyermeket nevelő alacsony jövedelmű családok továbbra sem tudják maradéktalanul igénybe venni a családi adókedvezményt.

Úgy fogalmazott: nem sikerült versenyképességet növelő, vállalkozásra ösztönző adórendszert kialakítani, szerinte ezt bizonyítja az is, hogy tavaly zsugorodott a magyar gazdaság. Sem a fogyasztás, sem a beruházások nem emelkedtek - folytatta.

A politikus ismételten szóvá tette az egykulcsos személyi jövedelemadózást, amely szerinte az alacsony jövedelműeket nem segíti, és a gazdaságot sem élénkíti.

Bírálta, hogy a kabinet nem hajtja végre mindazt, amit korábban, ellenzékben szorgalmazott, például nem segíti elő a jövedéki adón keresztül az üzemanyagok árcsökkenését.

Felszólalásában nemcsak az adótörvények tartalmával, hanem azok beterjesztésének módjával kapcsolatban is elégedetlenségének adott hangot. Kifogásai között szerepelt, hogy a jogszabályok később kerültek a Ház elé, mint a jövő évi költségvetés, és az is, hogy mindössze annak tárgyalása előtt három nappal ismerhették meg az ellenzékiek a változtatásokat.

Fidesz: a családokat és a kkv-kat segíti a változás

A Fidesz szerint a kormány világos gazdaságpolitikai céljai a jövő évi adótörvényekben is tükröződnek: a családok, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat kívánja kedvezőbb helyzetbe hozni, míg a jövedelmező nagyvállalatokat, a többi közt a banki és az energiaszektort terhelné jobban.
Ezt a kormánypárt vezérszónokaként Dancsó József mondta az előterjesztés kedden megkezdődött általános vitájában. Világos értékválasztásnak nevezte, hogy a kabinet inkább a fogyasztást sújtaná terhekkel, és nem a jövedelmeket. Bírálta az MSZP-t, amely szerinte éppen ellentétes irányt követne. Árokásásnak, a társadalom megosztásának tartotta azt, ahogyan az ellenzéki felszólalók bírálatot fogalmaznak meg az adózással kapcsolatban.

A képviselő a stabilitást és a tervezhetőséget emelte ki az adószisztémával kapcsolatban, mint mondta, ezt segíti, hogy az elmúlt években végrehajtott szükséges és lényeges változtatásokat már csak finomhangolás követi.
Felhívta a figyelmet a családi adókedvezmény kiterjesztésére, amely mintegy 260 ezer családot hoz kedvezőbb helyzetbe.

Helyesnek ítélte az adó- és vámhivatalok korábbi összevonását, ugyanakkor szükségesnek tartotta a mindennapi, gördülékenyebb működést segítő változtatásokat.

A kis- és közepes vállalkozások számára kedvező változásnak tartotta a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos módosításokat, valamint azt, hogy a társasági adókedvezmény 40-ről 60 százalékra emelkedik akkor, ha a cégek beruházást hajtanak végre. Mint mondta, ennek célja hogy a magyarországi vállalatok a fejlesztések terén se maradjanak le.

Egyszerűsödik a regisztrációs adózás szabálya - mondta - a jövedéki törvény pedig elsősorban az alkoholtermékek esetében hoz könnyítést - emelte ki.

Az élelmiszerek áfájáról szóló vita kapcsán úgy fogalmazott: olyan módszert kell találni a leginkább rászoruló fogyasztók preferálására, amely által a kedvezmények valóban eljut hozzájuk. Bírálta a korábbi kormányok áfacsökkentését, amely a költségvetésen ugyan lyukat ejtett, annak hatását azonban a vásárlók nem érzékelték.

Dancsó József méltatta az adószabályokat, amelyek szerinte segíteni fogják a költségvetésben megismert makrogazdasági mutatók teljesülését.

Varga: a változások fő célja a kiskeresetűek adócsökkentése

Az első olyan év 2014, amikor nincs adóemelés, új adót sem vezetnek be, csakis kedvezően változnak az adótörvények - jelentette ki Varga Mihály kedden a parlamentben, a kiskeresetűek adójának csökkentését nevezve a kormány fő céljának.

A nemzetgazdasági miniszter a jövő évi adótörvényeket ismertető előterjesztői expozéjában azt mondta: a javaslat alapján 2014 a vállalkozások számára a stabilitás, a kiszámíthatóság és az egyszerűsítés, a kiskeresetű családoknak pedig az adócsökkentés éve lesz.

Hozzátette: a kormány célja a családok adó-, járulék- és illetékterheinek további csökkentése, pénzügyi biztonságuk növelése, a vállalkozói környezet javítása, az adminisztrációs terhek mérséklése és a gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedések körének bővítése.

A családi adókedvezmény kiterjesztése nagyjából 260 ezer kiskeresetű családot hoz az eddiginél kedvezőbb helyzetbe, akár havi több tízezer forinttal is több pénz maradhat náluk - hangsúlyozta. Azok a családok, amelyek eddig nem tudták teljes mértékben kihasználni a kedvezményt, ezután azt az egyéni egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék terhére vehetik igénybe.

Varga Mihály elmondta, jövőre megszűnnek azok a korlátok, amelyek a hitelintézeteket megakadályozhatták abban, hogy elengedjék az adósok tartozását: a bankok által elengedett kölcsön akkor is adómentesnek minősül, ha a hitelt nem biztosítja a lakásra bejegyzett zálogjog, a hitelintézetnek pedig nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania, és közterheket fizetnie, ha azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen adós fizetőképességét helyreállítsa.

Kitért arra, hogy új elemekkel bővül az illetékmentes vagyonszerzések köre, egyszerűsödnek a lakás- és telekszerzés szabályai. Januártól illetékmentes lesz a házastársak közötti vagyonmozgás, ideértve a házassági vagyonközösség megszüntetésével történő vagyonszerzést.

Az első lakásvásárlókat támogatja az, hogy életkortól függetlenül kérhető az adóhatóságtól 12 havi pótlékmentes részletfizetés - ismertette.

Újdonság az is, hogy jövőre már nem kell telekadót fizetni a belterületi, egyhektáros vagy annál kisebb földek után, ha teljes területük mezőgazdasági művelés alatt áll.

A vállalkozói környezet javításának eszközeként említette a miniszter, hogy 40-ről 60 százalékra nő annak a társaságiadó-kedvezménynek a mértéke, amelyet a kis- és közepes vállalkozások a tárgyieszköz-beruházás céljából felhasznált kölcsönök kamatai után vehetnek igénybe.

A társasági adózást érintő változás, hogy az éttermi költségek számla nélkül is elszámolhatók lesznek, ha bankkártyával fizetnek értük.

Varga Mihály szólt arról is, hogy nem minősül majd főállású kisadózónak az, akit több munkaviszonyban együttesen heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatnak, illetve aki után más vállalkozásban már megfizették a járulékokat, így számos kisadózó havi tételes adója az eddigi összeg felére, 25 ezer forintra csökken.

A legalább heti 36 órás munkaviszonnyal is rendelkező nyugdíjas egyéni és társas vállalkozók után megszűnik a fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség.

A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásoknál - folytatta Varga Mihály - bővül azoknak a munkavállalóknak a köre, akik után kedvezményt lehet érvényesíteni a szociális hozzájárulási adóból. A hallgatói munkaszerződés alapján dolgozó fiatalokat mentesítik a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.

Varga Mihály kiemelte, hogy jövőre is fennmarad a bankadó, míg az energiaellátóknak - a társasági adózásban alkalmazott gyakorlatnak megfelelően - adóelőleget kell fizetniük.

A következő évtől a sok hozzáadott cukrot tartalmazó, alacsony gyümölcstartalmú szörpök és sűrítmények is a népegészségügyi termékadó hatálya alá tartoznak.

Az adótörvénycsomag része a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítása is, amelynek legfontosabb eleme, hogy a közúti határátkelőhelyek üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok az adóhatóságtól a rendőrséghez kerülnek.

A miniszter kiemelte továbbá, hogy kizárják a könyvviteli szolgáltatást végzők éves kötelező továbbképzésének szervezéséből az offshore jellegű, illetve nem átlátható tulajdonosi szerkezetű szervezeteket.

Olvasóink írták

  • 1. kumisz 2013. október 29. 10:34
    „"Varga: az adótörvények változásának fő célja a kiskeresetűek adócsökkentése"

    Ezt sem hiszem el. Valószínűleg lesz egy réteg , a 3-20 gyerekesek akiknek csökkenni fog , a többi meg.......................
    A milliós fizetésűek meg röhögnek az áremelkedéseken.
    Off.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rosszabbul élünk, mint a 90-es évek végén

Az egy főre jutó elkölthető jövedelmünk alapján Európában a 31. helyen állunk. Tovább olvasom