Délmagyar logó

2017. 05. 22. hétfő - Júlia, Rita 15°C | 26°C Még több cikk.

Ahány hazai termék, annyi jelölés

Fél éve jogszabály írja elő, milyen árucikk lehet magyar termék, hazai, illetve hazai feldolgozású. Ennek ellenére a gyártók saját emblémákat használnak a vásárlók meggyőzésére.
– A gyerek biztonsága érdekében csak egészséges hazai élelmiszert igyekszem vásárolni – mondta szombaton egy belvárosi üzletben a 6 éves Göncő Bence édesanyja, miközben a fiúcska a tejes dobozokat nézegette. A fiatal nő hozzátette: amelyik boltban talál, helyben sütött kenyeret és házi tejet kér. Megnéztük a polcokon, melyik gyártó jelöli a termékén, hogy magyar. Egy váci üzem tejesdobozán „magyar termék" felirat szerepel, a szegedi Sole-Mizo is ilyet használ, csak náluk a betűk piros-zöldek. A kecskeméti paprikakrémen „magyar ízek" jelzés látható, ugyanúgy, mint a fokhagymakrémen, de ott azt is hozzáteszik: hogy „makói fokhagymából". A székesfehérvári üzem nemzeti színekbe írja, hogy „magyar tejföl", a szolnoki pedig azt, hogy „hazai tejföl". A hálós krumpli piros-fehér-zöld címkén hirdeti: „magyar termék". A sárvári csomagolt virslin nemzeti zászlócska jelzi a magyarságát, a debreceni szalámira „kiváló magyar élelmiszer" emblémát tettek magyarul és angolul.

Ahány hazai termék, annyi jelölés. Fotó: Frank Yvette (galéria)

Eredettvédettek klubja

14 magyar termék szerepel az uniós nyilvántartásban földrajzi árujelzővel, ezek állnak hivatalos oltalom alatt. Közülük megyénkből: a szegedi fűszerpaprika-őrlemény, a szentesi paprika, a szegedi téli szalámi, a makói vöröshagyma és fokhagyma, az alföldi kamillavirágzat és a szőregi rózsatő. Egyetlenegyet találtunk, amely azt a hivatalos védjegyet használja, hogy „oltalom alatt álló eredet"– a röszkei Paprika Molnár szegedi paprikája. Miért kell ez a jelölés? Hódi Ágota, egy szegedi termesztő cég vezetője a bevezetéskor úgy fogalmazott: a szegedi paprika ellenfele a rossz minőségű import és a tájékoztatás hiánya, mert a vásárlók nem tudják, mit vesznek. A szőregi rózsa csomagolóanyagán az idei szezontól kétféle emblémát használ a Szőregi Virág- és Dísznövény Áfész: a szőregi logót és a védett eredetet jelző feliratot – tudtuk meg Széll Imre elnöktől.

Ez utóbbi, a nemzeti színű „kiváló magyar élelmiszer" talán a legelterjedtebb jelzés a boltok polcain. Nyilván azért használja sok cég, mert ez az egyik legrégibb jelölés. 15 éve hozta létre a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a minőségi magyar árukra.

Emellett az üzletekben ahány termék, szinte annyi feliratot látni. Aki a „magyar termék" védjegyet teszi az árujára, az sem a legújabb szabályokat követi. Ezt a jelölést ugyanis több mint fél éve a magyartermék-törvény szabályozza. A rendelet kizárólag akkor engedi alkalmazni a minősítést, ha az áru magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Ha az összetevőknek legalább a fele magyar, és a feldolgozás itthon történt, akkor „hazai termék" lehet az élelmiszer. Ami pedig többségében import hozzávalókat tartalmaz, de itthon készült: „hazai feldolgozású terméknek" számít. Az EU jelezte kifogásait az új magyar jelölésekkel szemben: a három megnevezés nem áll összhangban az uniós eredetjelöléssel, diszkriminatív, ráadásul a fogyasztók számára zavaros és érthetetlen. A kormány ennek ellenére úgy döntött, hogy a jogszabály kiállja az uniós próbát, és a védjegyek megjelentek a piacon. A gyártókat és árucikkeket nyilvántartó Magyar Termék Nonprofit Kft. honlapján tegnap viszonylag kevés, 46 előállító félezer terméke szerepelt.

Nemrég a vidékfejlesztési tárca főosztályvezetője, Gyaraky Zoltán azt nyilatkozta, hogy nem téma az Unióban a magyartermék-rendelet. Volt ugyan egy levélváltás a témában, de az illetékes szakemberek elfogadták a magyar érvelést, miszerint nem piaci szabályozó eszközről szól a rendelet, hanem a fogyasztók tájékoztatásáról.

Olvasóink írták

  • 10. mogyor 2013. március 19. 05:52
    „Valahol láttam a feliratot "Makói hagyma" származási hely Ausztria, de akkor, hogy is van ez.
    Magyar termék amit itthon állítunk elő, hazai tulajdonossal és hazai dolgozókkal, a többi mind külföldi.”
  • 9. deszkás 2013. március 18. 08:53
    „PL,Sk az előállító azaz a jogtulajdonos.”
  • 8. SP 2013. március 18. 08:37
    „Győr.
    Pilóta keksz sem a régi.”
  • 7. deszkás 2013. március 18. 08:21
    „A Tibi csoki? Magyar a felirata így becsapva érzem magam.Szegedi halászlé,kekszek, folytassam?”
  • 6. SP 2013. március 18. 07:47
    „Aranyos, szép
    gyermekekről is,--ami a lényeg, rendszeresen, visszatérően torz--, sokszor Kvazimódó képek készülnek.”
  • 5. eljensokaszeged 2013. március 18. 07:35
    „torzít a dm :D”
  • 4. balihoho 2013. március 18. 07:34
    „Vajon milyen származásúnak tüntetik fel, a lengyel import tejporból készült tejet? Miért nem kötelező jelölni, hogy az ilyen tej, tejporból készül, és nem a természetes, fejt tejet vesszük meg?”
  • 3. papsajt 2013. március 18. 07:34
    „A lóhús-botrány után a tv-ben a Nebih vezetője azt mondta minden terméken jelölni kell az összetevőket.
    Tegnap virsli vásárláskor jöttem rá,hogy sokszor,ha rá is van írva az összetevő,nincs rajta a mennyisége. pl hány % -a hús.
    A kimérős pultban is megkérdeztem,hogy mennyi hús van a juhbelesben, de fogalmuk sem volt.”
  • 2. skid 2013. március 18. 07:24
    „Engem is marhára felháborított. Hűha.
    Észre sem vettem volna.
    De nem ez a lényeg a cikkben, ugye?”
  • 1. SP 2013. március 18. 07:09
    „Torz!
    Felháborító a gyerekekről torzítva készített kép.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Milyen változtatások várhatóak az adózásban?

A KATA-ról és a KIVA-ról szóló törvényt túl gyorsan fogadták el, így finomállításra szorul - a lényegesebb pontok a törvényjavaslatból.
Tovább olvasom