Délmagyar logó

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 14°C | 24°C Még több cikk.

Aláírták az idei bérajánlásról szóló megállapodást

Olyan ajánlás született a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán, amelyet minden partner vállalni tud - mondta Varga Mihály.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel aláírta hétfőn a 2013. évi bérajánlásról szóló megállapodást.

A miniszter az aláírás előtti sajtótájékoztatón hangsúlyozta: olyan ajánlás született a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF), amelyet minden partner vállalni tud. Kiemelte: az ágazati és helyi bértárgyalásokon arra kell törekedni, hogy 2013-ban éves szinten minden kereseti kategóriában biztosítsák a nettó keresetek reálértékének megőrzését. Ezenkívül a béremelések nem vezethetnek munkahelyek elvesztéséhez - idézte a megállapodást.

Bár Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, és Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke is elmondta, későn született a megállapodás, de sok ágazatban már várták az ajánlást, amely így fontos iránytű.

A megállapodást Rolek Ferenc, Gaskó István és Varga Mihály mellett Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség) elnöke, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, valamint Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke látta el kézjegyével.

Gaskó István az aláírás előtt emlékeztetett arra, hogy május 21-én a VKF monitoring bizottságában egyetértettek abban, hogy 2013-ra is legyen általános bérajánlás a versenyszférában, hiszen a rendszerváltás óta szinte minden évben tudtak ilyen megállapodást kötni. Kifejtette, hogy az elmúlt öt évben a munkavállalók reálkeresete csökkent, 2013-ban azonban már emelkedés indulhat annak köszönhetően, hogy ha nem is jelentősen, de meghaladja az infláció mértékét a bérajánlás.

Elmondta, hogy az ajánlásban konkrét szám nincs, de egyértelmű az utalás a 2013 tavaszán az Európai Bizottságnak benyújtott magyar konvergenciaprogram 3,1 százalékos inflációs előrejelzésére.

Gaskó István jelezte: a gazdasági szereplők az ajánlásokat eddig komolyan vették, és még most sem késő ajánlást tenni, hiszen vannak ágazatok - villamosenergia-ipar, vasúti közlekedés, bányászat - ahol várják a megállapodást. Kifejtette: a munkavállalói oldal reméli, hogy a versenyszféra azon területein, ahol még nem volt idén bérfejlesztés, alkufolyamatok indulnak a bérekről. Ő is kiemelte, hogy a foglalkoztatás megőrzésének prioritása van, vagyis a béremelés nem mehet a munkahelyek rovására.

Rolek Ferenc hangsúlyozta: a VKF az elmúlt időszakban komoly munkát végzett, hatékony egyeztetési fórumnak bizonyult, és képes volt a megállapodásokra; ebbe a sorba illeszkedik a bérajánlásról most aláírt egyezség is.

"Sokaknak már kicsit késő a bérajánlás", sok helyen már megkapták a béremelést, "de vannak ágazatok, vállalatok ahol ez még mindig elkel" - fogalmazott.

Rolek Ferenc kitért arra is, hogy nagyon bizonytalan a gazdasági környezet, a makro-előrejelzések sokat változtak az utóbbi hónapokban. Emlékeztetett arra, hogy az inflációs várakozás 5 százalék körül volt, amikor az idei minimálbérről megállapodtak, a konvergenciaprogramban 3,1 százalék szerepel, míg a legfrissebb előrejelzések 2 százalék körül vannak. Ebben a változó környezetben helyes is, hogy rugalmas megállapodás született - vélekedett az MGYOSZ alelnöke.

Varga Mihály kifejtette, hogy a minimálbérről és a garantált bérminimumról tavaly év végén már megszületett a megállapodás; akkor a kormány úgy vélte, hogy a garantált minimumon túli béremelés mértékéről elsősorban a szociális partnereknek kell megállapodniuk, ehhez csatlakozhat egyetértés esetén a kormány, és ez történik most is.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a megállapodás jelzi azt, hogy Magyarországon mindenki felelősséggel fordul a legfontosabb gazdasági és társadalmi kérdések felé; a szociális partnerek is átérezték a felelősséget, és hozzájárultak a társadalmi béke megőrzéséhez.

Varga Mihály kiemelte: a kormány 2010-ben kitűzött két legfontosabb célja volt kivezetni az országot az adósságcsapdából, valamint megőrizni, és lehetőség szerint bővíteni a foglalkoztatást.

A válság ellenére a munkahelyek száma nem csökkent Magyarországon, sőt kismértékben emelkedett, de még tovább kell növelni. Varga Mihály jelezte: óriási eredménynek tartja, hogy a társadalmi béke megőrzése mellett gazdasági téren is sikerült eredményeket elérni. Magyarország az önkormányzati rendszer, az oktatás, valamint az egészségügy területén véghezvitt átalakításoknak köszönhetően három év után sokkal jobb helyzetben van, mint korábban.

A miniszter szólt arról is, hogy a szociális partnerekkel közösen kialakított munkahelyvédelmi akcióterv eredményei már láthatók: összesen csaknem 720 ezer munkavállaló foglalkoztatásához tudtak hozzájárulni a kedvezményekkel az idei első fél évben.

Olvasóink írták

  • 1. szatyi 2013. július 15. 17:51
    „Ha a naptárra nézek...Éppen ideje volt!
    De ez azért nevetséges eredmény:
    "..olyan ajánlás született a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán (VKF), amelyet minden partner vállalni tud. "

    ".. az ajánlásban konkrét szám nincs,..." :-)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kámforrá vált a Matolcsy-hitel?

Matolcsy György a jegybank elnökeként olcsó, 2,5 százalék kamatozású, 750 milliárd forintos hitelkeretről döntött tavasszal, kis- és középvállalkozásoknak ajánlotta. Pont ők nem kaptak. Tovább olvasom