Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 15°C Még több cikk.

Aszály: áfacsökkentést sürgetnek az állattartók

Csongrád megye - Nem oldja meg a baromfi- és sertéstartók problémáját a múlt héten szerdán kihirdetett többlettámogatás, várják az áfacsökkentést. A növénytermesztőknek idén először kérni kell a kárenyhítést.
Akár a 400 milliárdot is elérheti az országban az aszálykár a szakértők szerint. Ezért a kormány múlt szerdai ülésén úgy döntött, hogy 10 milliárd forint többlettámogatással segíti az állattartókat, így összesen 23 milliárd állatjóléti támogatást fizetnek ki idén. Ebből a liba-, kacsa- és brojlercsirke-tenyésztőknek 4 milliárd helyett 4,8 milliárd állatjóléti támogatás jut. – Megköszönjük, de ez a  baromfiágazat problémáját nem oldja meg – értékelt Harmath Attila, a Kacsa Termékszövetség elnöke.

A legnagyobb szegedi kacsa- és libanevelő gazdaság résztulajdonosa azt is elmondta, hogy cégüknek az intézkedéssel 10 millió forint támogatással több jut idén. Ez annyit jelent, hogy a közel 400 ezer libát és közel 4 millió kacsát felnevelő vállalkozásnál egy állat után nem az eddigi 9, hanem hozzávetőleg 10 forintot fizet az állam, miközben Romániában 45 forintot kapnak a gazdák. A megoldás az áfacsökkentés lenne, most a terméktanács azért lobbizik, hogy termékeik bekerüljenek abba az alapvető élelmiszereket tartalmazó kategóriába, amelynek a kormány csökkenti az áfáját. A hústermékek adójából a költségvetésnek 600 milliárdos bevétele származik, az a kérdés, ebből mennyiről mond le a kormány. Hiszen a baromfitenyésztők akkor tudnának többet fizetni a takarmányért, ha az áfakiadásuk csökkenne. Ezáltal nem kellene ráterhelniük a vásárlókra az áremelést. A vállalkozó hozzátette, a kelebiai kacsakeltető telepén továbbra is hetente 25 ezer tojást semmisítenek meg a magas takarmányárak miatt.

További lépéseket sürget a Vágóállat- és Hústerméktanács is. Menczel Lászlóné titkár nagyon gyorsnak és hathatósnak nevezte a kormány átmeneti túléléshez szükséges intézkedését, miszerint idén a sertéstartók állatjóléti támogatása 6-ról 7,2 milliárdra nő. Úgy látja, emellett nem hanyagolhatók el a hosszú távra vonatkozó lépések sem, ők is nagyon várják például az áfacsökkentést.

Az állattartókat érintő rendelkezések mellett aszályhelyzetet is hirdetett a kormány. Azok a gazdák, akik a szárazság miatt szenvedtek el károkat, november 30-áig kárenyhítő juttatást igényelhetnek. Kocsis László, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának helyettes vezetője elmondta: főleg a déli megyékben okozott nagy károkat a szárazság, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád és Bács-Kiskun volt a legaszályosabb. Nálunk a legnagyobb kárt a kukorica szenvedte, 58 ezer hektárból 8 ezer hektárt le kellett silózni, a maradék sem fejlődött rendesen. Betakarítás előtt a szakemberek 2,7-3 tonnás terméshozamot becsülnek az eddigi 6 tonnás megyei átlaghoz képest. Csongrádban a legnagyobb területen termesztett őszi búzából 70 ezer hektárról 3,7 tonnát takarítottak be hektáronként, az előző évek átlagához viszonyítva a terméskiesés 15-20 százalékos. Nagyon sok veszteséget szenvedett a repce: a 14 ezer hektárból mindössze 4100 maradt, ennek a termésátlaga is csak 1,9 tonna. A 30 ezer hektár napraforgó betakarításának első eredményei 1,9-2,0 tonnás átlagot mutatnak.

Idéntől új a kockázatkezelési rendszer. Az igazgatóhelyettes hangsúlyozta, eddig a gazdák az aszályhelyzet kihirdetése után előzetes bejelentés nélkül igényelhettek támogatást. Most előzetes bejelentést és támogatási igényt is el kell jutatni az igazgatósághoz. A kárenyhítési alapban várhatóan 8,3 milliárd forint lesz. Eddig 2200 megyei termelő jelezte, hogy a csapadékhiány és más időjárási tényező terméskiesést okozott a földjén. Tavaly a hozamértékkiesés 20 százalékát térítette meg az állam, az idén nem lehet még tudni az arányokat. A támogatást 2013 elején fizetik ki.

Kárenyhítési hozzájárulás. A Magyar Agrárkamara felhívja a mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy a kárenyhítési hozzájárulás beérkezésének határideje szeptember 15., az összeget kizárólag átutalással fogadják el. A befizetés elmaradása vagy a határidőn túli befizetés a jogosultság elvesztésével jár. A kárenyhítő juttatás iránti kérelmet pedig november 30-áig kell benyújtani a kárt szenvedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához 3 eredeti példányban, a biztosítási szerződést 3 másolatban. Ha valaki a gazdaságában kárt szenvedett, akkor az okozott kár becsült mértékét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett bejelentőlapon jelentheti be a terület szerint illetékes megyei kormányhivatalnál a káresemény bekövetkezésétől számított 15 napon belül. Azt az időpontot kell megírni, amikor a növénykultúrában első alkalommal észlelték a károsodást.

Olvasóink írták

  • 7. radic 2012. szeptember 05. 13:04
    „6. nyuszikuffer 2012.09.05. 11:25

    " Nem kell dokumentum, ehhez elég a józan paraszti ész."

    Aha. Bizonyíték nincsen, de aki nem így gondolja, az debil. Ügyes! :)”
  • 6. nyuszikuffer 2012. szeptember 05. 11:25
    „4. radic

    Nem kell dokumentum, ehhez elég a józan paraszti ész.”
  • 5. Cillit_bang 2012. szeptember 04. 20:59
    „Egyet nem értek!?? A turizmusban dolgozunk! 1 hónapig szar az idő, emiatt nem jönnek vendégek! Ki a <moderálva> kompenzálja a veszteséget! Nem bántani akarom a gazdákat, csak ha meleg van az is baj, ha sok a viz az is baj, ha drága az is baj, ha olcsó az is baj!??? A turizmusban sz@ar idő esetén nincs vendég, csak atecsóban, de se a szállodás, se a gyógyfürdös, se a kozmetikus-fodrász-pedikürös-lángosos-halsütő-kerékpárjavitókölcsönző stb nem kap kompenzációt!! Ennyi!!”
  • 4. radic 2012. szeptember 04. 18:14
    „3. nyuszikuffer 2012.09.04. 15:14

    " A kártérítésekkel már így is mi tartjuk el őket..."

    Tudsz-e mutatni valami dokumentumot, amivel ezt alátámasztod?”
  • 3. nyuszikuffer 2012. szeptember 04. 15:14
    „Coke!

    A kártérítésekkel már így is mi tartjuk el őket...”
  • 2. coke 2012. szeptember 04. 12:56
    „1. szegedivagyok 2012.09.04. 10:05

    Három fő oka van ennek:
    1, Az Unióban mindenhol van támogatás, ha nálunk nincs akkor mezőgazdaság sincs.
    2, Ha nincs mezőgazdaság akkor az ott foglakoztatott embereket az államnak, végső soron nekünk kell eltartani.
    3, Ha nincs támogatás akkor az élelmiszer ipari termékekért ( főleg az alacsony feldolgozottságúakért ) termékcsoportonként változó, de kb. 30-70%-kal magasabb árat kell fizetnünk a boltban.
    Európában a legnagyobb munkavállalói létszámmal a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozik és hát lássuk be, hogy ez a réteg nem túl képzett. Máshol nincs esélye elhelyezkedni.”
  • 1. szegedivagyok 2012. szeptember 04. 10:05
    „Nekem az egész mezőgazdasági támogatási rendszer sántít.Miért kell bizonyos réteget többlet támogatásban részesíteni?Ők nem vállalnak kockázatot?Miért természetes az, hogy ha történik valami vis maior, az államon akarják behajtani a veszteséget?Ennyi erővel a rendkívül hideg tél miatt mindenki téli fűtését kifizethetné az állam.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új részvénypiaci kategóriát vezet be a tőzsde

Új részvénypiaci kategóriát vezet be szeptember 3-án a Budapesti Értéktőzsde az úgynevezett… Tovább olvasom