Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Az árvízi vészhelyzet és a jog

Az árvízi védekezés kulcsa, hogy a védekezésben részt vevő polgári és hivatásos védelmi szervek összehangoltan és szakszerűen dolgozzanak. Ennek jogszabályi hátterét maga az alaptörvény, illetve a katasztrófavédelemről szóló egyéb jogszabályok – így különösen a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény – határozzák meg.

A dunai árhullám közeledtével hallhattuk, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki. Azt viszont kevesen tudják, hogy a veszélyhelyzet pontosan mit is jelent. Magyarország alaptörvényének 53. cikke értelmében a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdethet ki, és rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
A kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel –  sarkalatos törvényben meghatározottak szerint –  egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, a törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezek a rendeletek – főszabály szerint –  csak tizenöt napig maradhatnak hatályban, a kormány ugyanis –  az országgyűlés felhatalmazása alapján –  a rendelet hatályát meghosszabbíthatja. A veszélyhelyzet ideje alatt hozott rendeletek azonban a megszűnéssel hatályukat veszítik.

A katasztrófavédelemről szóló jogszabály értelmében a katasztrófavédelem nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása az állam feladata. Kevesen tudják azonban, hogy Magyarországon minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.

A törvény különbséget tesz a katasztrófaveszély és a veszélyhelyzet között. Katasztrófaveszély olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot.

A veszélyhelyzetet kiválthatnak például elemi csapások, természeti eredetű veszélyek, (így például árvízvédekezés során, ha az előrejelzések szerint az áradó víz az addig észlelt legmagasabb vízállást megközelíti és további jelentős áradás várható, vagy töltésszakadás veszélye fenyeget) ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek, de veszélyhelyzetet válthat ki a tömeges megbetegedést okozó humán járvány vagy járványveszély, valamint állatjárvány is.

Veszélyhelyzetben a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható. Veszélyhelyzetben korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását.

A korlátozást és időtartamát a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni. Veszélyhelyzetben elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa, és az is, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia (kitelepítés), egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye. A lakosság elszállításáról a polgármester a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közreműködésével gondoskodik.

A fentiek alapján elmondható, hogy árvízveszély esetén is a védekezési feladatok megszervezése, a védekezési munkálatok irányítása és végrehajtása, valamint a polgári lakosság védelme alapvetően állami feladat, ugyanakkor közös társadalmi felelősségünk és érdekünk, hogy módunk és képességeink szerint segítsük a védekezésben részt vevő személyek munkáját.

Dr. Kiss István Viktor
ügyvéd

Olvasóink írták

  • 2. Légiós 2013. június 12. 18:30
    „Széchenyi és Wesswlény ezt megoldaná, és nem ilyen amatör módon . Minden évben ez a cirkusz megy és semmi megoldás megelőzés. Hova lesz a sok pénz amit adóként befizetünk???? Marhaságokra sajna......................”
  • 1. _csutak_ 2013. június 12. 09:47
    „Eltekintve a kormány utálatától elismerem, hogy jelen esetben szakszerűen és jogszerűen jártak el!
    Még szakszerűbb lehetett volna a védekezés ha a szakemberek nem Orbán kiszolgálásán fáradoztak volna, hanem az érdemi védekezéssel!

    https://www.facebook.com/photo.php?fbid=513742212008522&set=a.193809960668417.47137.187638277952252&type=1&theater

    https://www.facebook.com/photo.php?fbid=671959709486796&set=a.334092996606804.100876.265440083472096&type=1&theater”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az amerikaiak elpazarolják a megtermelt élelmiszer 40 százalékát

Programot hirdetet az élelmiszerpazarlás visszaszorítására az amerikai mezőgazdasági minisztérium,… Tovább olvasom