Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Az egykori svéd pénzügyminiszter szerint drámaian negatív hatásai voltak a svéd pénzügyi tranzakciós adónak

Drámaian negatív hatásai voltak a részvény-, kötvény- és devizakereskedési ügyletekre az 1980-as években kivetett svédországi tranzakciós adónak - mondta Bo Lundgren, Svédország egykori pénzügyminisztere az AFP francia hírügynökségnek adott interjúban.
Mint mondta a svéd tapasztalatok negatívak voltak mind közpénzügyi, mind általánosabban, társadalmi-gazdasági szempontból.

A svéd szociáldemokrata kormány 1984-ben vezetett be 0,5 százalékos adót a részvények adás-vételére. Egy évvel később 1,0 százalékra emelték az adó mértékét. A kötvény ügyletekre kivetett adó kulcsa lejárattól függően 0,001-0,03 százalék volt. A stockholmi kabinet 1989-ben a devizakereskedési ügyletekre is kiterjesztette az adónemet.

Az adók bevezetését később annyira károsnak találta a svéd kormány, hogy hamar eltörölték őket: a devizakereskedési adót 1990-ben, a másikat 1991-ben vezették ki.

Lundgren, a tranzakciós adó kivezetését elrendelő jobb-közép kormány pénzügyminisztere, az interjúban elmondta: "annyira drámaian negatív hatásai voltak a devizaadónak, hogy valamennyi tranzakció Stockholm helyett Londonban történt, így a korábbi szociáldemokrata kabinet törölte".

A részvények, kötvények és opciók kereskedésére kivetett adó hatásai nem voltak annyira drámaiak, jóllehet ez is a külföldi kereskedés felerősödéséhez vezetett. "Amikor ezt kivezettük, az ebből származó adóbevétel mintegy 3 milliárd korona, azaz mai árfolyamon 375 millió euró volt" - mondta Lundgren.

Hozzátette: amint kivezettük az adót, nőtt a forgalom a tőzsdén, és ez növelte a brókercégek bevételeit, ami magasabb társaságiadó- és egyéb adóbevételeket eredményezett. "Számításaink szerint nem volt bevételkiesés az adónem kivezetése miatt, mivel jelentősen nőtt a forgalom" - magyarázta a pénzügyminiszter.

Lundgren emlékeztetett: az alacsonyabb piaci forgalom miatt jelentős hátrány érte a svéd vállalatokat, mivel nehezebben tudtak piaci forráshoz jutni.

Lundgren, aki jelenleg a svéd államadósság-kezelőt vezeti, valamint Anders Borg pénzügyminiszter is ellenzi az Európai Bizottság tranzakciós adó bevezetésére vonatkozó javaslatát.

Az Európai Bizottság szeptemberben a részvény- és kötvénypiaci ügyletekre 0,1 százalékos, a származtatott termékre 0,01 százalékos adó bevezetését javasolta. Németország és Franciaország is támogatja az adónem bevezetését, míg a brit kormány, az Európa pénzügyi központjának számító City-t féltve határozottan utasította el az Európai Unió egészére kiterjesztett alkalmazást.

Az elnökválasztások előtt álló Franciaországban Nicolas Sarkozy elnök nemrég úgy nyilatkozott: Párizs akár egyedül is kész bevezetni egyfajta pénzügyi tranzakciós adót.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Irán figyelmeztette olajtermelő társait: ne pótolják a kiesést

Irán öböl menti társainak nem szabad pótolniuk az európai uniós embargó miatt kieső iráni… Tovább olvasom