Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Az eurózónán kívülről is érdemes lehet csatlakozni a bankfelügyelethez

Az egységes európai bankfelügyeleti rendszer a majdani európai bankunió első fontos intézménye lesz.
A brüsszeli Bruegel Intézet kutatóinak friss tanulmánya szerint az euróövezeten kívüli országoknak is érdemes lehet csatlakozniuk a jövőre megvalósuló egységes európai bankfelügyeleti rendszerhez, amely a majdani európai bankunió első fontos intézménye lesz.

A Bruegel Intézet gazdaságpolitikai kérdésekre szakosodott, tekintélyes kutatóműhely, nemzetközi szakértői gárdával. Az intézet vendégeként Orbán Viktor magyar miniszterelnök nagy sajtóérdeklődés által kísért előadást tartott és szakmai beszélgetésen vett részt január 30-án.

A bankfelügyelettel kapcsolatos, minap nyilvánosságra hozott tanulmány két társszerzője, Guntram Wolff igazgatóhelyettes és Darvas Zsolt, aki tudományos kutatóként tevékenykedik a brüsszeli intézetnél.

Wolff és Darvas - újságíróknak szervezett szakmai beszélgetésen - kifejtette: az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanácsban lefolytatott egyeztetések során az egységes felügyeleti mechanizmus (single supervisory mechanism, SSM) eredeti európai bizottsági tervezetén olyan változtatásokat hajtottak végre, amelyek nyomán a szöveg számos tekintetben most már erős garanciákat tartalmaz az eurózónán kívüli országok számára is - így a döntéshozatalban, a számon kérhetőség terén, a kis országok pénzügyi stabilitása szempontjából, valamint a nemzeti makroprudenciális intézkedések alkalmazhatósága vonatkozásában.

A tanulmány szerint az SSM önmagában természetesen még nem hozza magával a bankunióban rejlő valamennyi áldásos hatást, de előmozdítja a pénzügyi integrációt, javítja a határokon átnyúló tevékenységet folytató bankok fölötti felügyeletet, általában is nagyobb összhangot teremt a nemzeti bankfelügyeletek által követett gyakorlat terén, javítja a felügyelet ellátásának minőségét, kiküszöböl versenytorzító jelenségeket, valamint bővíti a bankfelügyelettel kapcsolatos információkat. Mindezek az előnyök a két kutató szerint több pozitívumot jelentenek, mint amekkora negatívumként fogható fel az, hogy az egységes bankfelügyeletet alapvetően annak az övezetnek a testére szabták, amelynek a közös fizetőeszköze, az euró válságos időszakot él át.

Wolff és Darvas ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: az eurózónán kívüli országok számára a bankfelügyelethez való csatlakozásról vagy a távolmaradásról szóló döntés meghozatalát egyelőre nehezíti, hogy ma még jelentősek a bizonytalanságok abban a tekintetben, milyen szabályok mentén alakulnak majd ki a bankuniónak az SSM-en túli további elemei, így a teherviselés megosztása, továbbá az egységes szanálási mechanizmus (SRM).

Az SSM a tervek szerint jövő tavasszal indítható be, az SRM-ről pedig idén nyáron kezdődhetnek meg a kormányközi egyeztetések. A Bruegel Intézet szakértői ennek alapján elképzelhetőnek tartják: mire az eurózónán kívüli országoknak dönteniük kell arról, hogy az euróövezeti országokkal együtt ők is ott akarnak-e lenni az SSM indulásakor, addigra már az SRM-mel kapcsolatos kép is kitisztulhat valamelyest.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Kremlnek is fizet, aki itthon tankol

Moszkva a benzin minden itthon eladott, orosz olajból finomított literje után több mint 100 forintot… Tovább olvasom