Délmagyar logó

2018. 06. 19. kedd - Gyárfás 18°C | 27°C Még több cikk.

Az öregedő népességhez alkalmazkodnak a nyugdíjrendszerek

Most egy nyugdíjasra négy dolgozó jut, a következő húsz évben mindössze egy vagy kettő.
A legtöbb OECD tagországban reformintézkedéseket hoznak azért, hogy a nyugdíjrendszerek jobban alkalmazkodjanak az elöregedő lakossághoz - derül ki a legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2014-es nyugdíjkörkép elnevezésű kiadványából.

A várható életkor megnövekedésével és a második világháború utáni baby-boom generáció nyugdíjba menetelével egyre romlik az aktív dolgozók és a nyugdíjasok közötti arány. Míg most egy nyugdíjasra négy dolgozó jut, a következő húsz évben mindössze egy vagy két aktív dolgozónak kell eltartania egy nyugdíjast.

Izland kivételével minden OECD tagországban elkezdték a nyugdíjrendszer átalakítását. Finnországban a nagyobb összegű, évi 45 ezer euró (13,7 millió forint) feletti nyugdíjakra 6 százalékkal magasabb adókulcsot vetnek ki. Portugáliában pedig lejjebb vitték a nyugdíjak adókötelezettségének alsó határát és megnövelték a legmagasabb jövedelmek adókulcsát.

Franciaországban pedig megemelték 0,3 százalékponttal 2017-ig a munkáltatók és alkalmazottak által fizetendő járulék mértékét.

A legvitatottabb pont a nyugdíjkorhatár emelése. Lengyelországban a férfiaknak 67 év lesz a nyugdíjkorhatár 2020-tól, a nőknél 2040-től lesz érvényes ez a korhatár. A kanadaiaknak 2029-től lesz 67 év a korhatár, az íreknek 2028-tól 68 év.

A legtöbb országban egyre nehezebb lesz ennél korábban nyugdíjba menni. Ausztriában 60-ról 62 évre növelték 2014-ben a férfiak, és 55-ről 57 évre a nők nyugdíjkorhatárát. Belgiumban 2016-ban lesz 62 év, Dániában 2023-ra éri el a 64 évet a nyugdíjkorhatár.

A minimális járulékfizetési időszak Franciaországban 41,5 évre nőtt, 2030-ra ez 43 év lesz, de Luxemburg is megnöveli a most 33 évet előíró járulékfizetési periódust 40 évre a következő évtizedekben.

Az OECD felmérése szerint az utóbbi húsz évben megnövekedett a magánnyugdíj-alapok jelentősége, egyre többen egészítik ki ilyen módon nyugdíjukat.

A magánnyugdíj-alapokat elsősorban Kanadában, Írországban, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában veszik igénybe.

A nyugdíjakhoz köthető költségvetési kiadások a tagállamok többségénél a hazai össztermék (GDP) 9,5 százalékáról 11,7 százalékra nőnek 2017-ig az OECD jelentése szerint.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Történelmi mélyponton a Gazprom idei gáztermelése

A termeléscsökkenésben fontos szerepet játszott, hogy Oroszország júniusban leállította a… Tovább olvasom