Délmagyar logó

2017. 03. 30. csütörtök - Zalán 8°C | 18°C Még több cikk.

Az OTP perel a tisztességtelenség vélelme ellen

A bank továbbra is fenntartja, hogy hitelszerződés-kötési és -módosítási gyakorlata mindenkor megfelelt az aktuális törvényi szabályozásnak.
Az OTP csoport és tagjai - az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a Merkantil Bank és az OTP Lakástakarék - élni fog a devizahiteles törvény adta perlési joggal a hitelszerződéseik tisztességtelenségének vélelme ellen, és mérlegeli, hogy a törvénnyel kapcsolatban az Alkotmánybírósághoz fordul - közölte a csoport szerdán.

A közlemény hangsúlyozza: az OTP csoport továbbra is fenntartja azon álláspontját, hogy hitelszerződés-kötési és -módosítási gyakorlata mindenkor megfelelt az aktuális törvényi szabályozásnak. Ezt a pénzügyi felügyelet is folyamatosan ellenőrizte és megfelelőnek minősítette.

A bank MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a jelenlegi jogszabályban - a "Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről" szóló törvényben - kimondott, illetve megdönthető vélelemként rögzített feltételek új, a devizahitel szerződések megkötésének időpontjában ismeretlen elvárásokra alapulnak.

Ezért kívánnak élni az abban biztosított lehetőséggel, amely alapján bíróságon dönthetik meg az egyoldalú szerződésmódosítási feltételekre vonatkozó "tisztességtelenség" vélelmét.

A bank korábbi közlése alapján az OTP csoport egészének az árfolyamréssel kapcsolatos visszatérítési kötelezettsége várhatóan mintegy 27 milliárd forint. Figyelembe véve a 2013. év során erre a célra képzett kockázati költséget, az adózás előtti negatív eredményhatás mintegy 25 milliárd forintot érhet el, amit 2014 második negyedévében számolnak el. Ez az összeg mintegy 20 milliárd forinttal magasabb a korábbi várakozásuknál a törvénybe az elfogadás előtt nem sokkal bekerült elévülési szabályok miatt.

Az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó szerződési feltétellel kapcsolatos perek az OTP szerint a devizaalapú hitelek esetében közel 90 milliárd forintot, a forint jelzáloghitelek és fogyasztási hitelek esetében pedig további 20-30 milliárd forintot érinthetnek. A törvény elfogadott változata 40 milliárd forinttal növelte az általuk várt összeget - tudatta a bank július elején.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lázár János elküldeti a számlákat Brüsszelbe

Április óta nem érkezett pénz Brüsszelből. Lázár János utasította az Államkincstárt, hogy küldjön számlákat. Tovább olvasom