Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

Balog Ádám: ˝ennél többet adóban már nem lehet elvonni˝

Egy százalékponttal, 38 százalékra nőtt a GDP-arányos adóelvonás Magyarországon 2010-hez képest, "ennél többet adóban már nem lehet elvonni" - mondta Balog Ádám az Adó Szaklap márciusi számában.
Az NGM adóügyekért felelős helyettes államtitkára szerint a társasági és a személyi jövedelemadó csökkentésének szerény, de biztató jelei már láthatók.

Balog Ádám a szaklapnak elmondta: a 38 százalékos adóelvonás regionális összehasonlításban, de még európai uniós viszonylatban is jelentős arány, ennél többet adóban már nem lehet elvonni.

Úgy vélekedett, hogy a társasági adó és a személyi jövedelemadó csökkentése nyomán már vannak szerény, de biztató eredmények: a magánszemélyek és a vállalkozások is több jövedelmet vallottak be és fizettek be 2011-ben, ami nemcsak a fehéredés jeleit mutathatja, hanem arra is utal, hogy a foglalkoztatás üteme bővült vagy a munkavállalók többet dolgoztak. A társasági adóból is több folyt be, mint azt a kormány a legutolsó költségvetési módosítás alapján, június-július tájékán becsülte.

Arra a felvetésre, hogy a tárca január 23-án nyilvánosságra hozott adataiban éppen ellenkezőleg, az szerepel, hogy 2011-ben 385 milliárd forinttal csökkent az szja-ból az államháztartásba befolyt összeg, azt válaszolta: ez így van, de nyilvánvaló, hogy az adókulcs radikális csökkentése nem egyetlen év alatt fogja megtermelni az összes kieső bevételt. A várakozásokhoz képest ugyanakkor az szja, a tb-járulék és a társasági adóbevétel túlteljesült, összesen mintegy 90 milliárd forinttal, amiből 60 milliárdot tett ki az szja és a tb-járulék többlete.

Kifejtette: 2010-ben az adózók 10 százaléka fizette az szja 56 százalékát, 20 százaléka pedig a 76 százalékát. Ezeket a számokat korrigálva a közszférával, még szembetűnőbb az aránytalanság. Az adójóváírás pedig számos tanulmány szerint nem működött hatékonyan, nemcsak azok kapták meg a kedvezményt, akik valóban minimálbér-összeg körül kerestek, hanem azok is, akiknek egyéb jövedelmeik is voltak, illetve olyanok, amelyeket egyáltalán nem vagy nem megfelelően vallottak be.

Az adójóváírás 2010-ben körülbelül 484 milliárd forintba, 2011-ben pedig 383 milliárd forintba került. Az adójóváírás kivezetése miatti kompenzációra makroszinten 180-190 milliárd forintot terveztek a versenyszektorban és a közszférában együttesen. Hozzátette, a minimálbér-jövedelmet bevallók körülbelül fele valójában nem a minimálbér környékén keres, azaz csak a fele részük kapta meg jogosan az adójóváírás nyújtotta kedvezményeket; az adójóváírás korábbi költségének felét 2012-ben is odaadja az állam.

Az adókedvezményeket jóval célirányosabban kell megadni, meg kell határozni a kedvezményezett csoportokat - mutatott rá. Például 2013-tól a FEOR-9-es, szakképzettséggel nem rendelkező munkakörökben dolgozók után a 27 százalékos szociális hozzájárulási adó helyett a minimálbér összegéig csak 18 százalékot kell fizetni. Emellett adókedvezménnyel támogatják számos csoport munkaerő-piaci visszailleszkedését, például a munkanélküli státuszból visszajövők, a pályakezdők, az időskorúak vagy a gyermeket vállaló nők esetében.

Dolgoznak még az egészen kis vállalkozások adóztatásának egyszerűsítésén is - ismertette -, a kis cégek ugyanis túlzott adminisztrációs terheket viselnek. A valódi vállalkozási tevékenység, megbízási típusú tevékenység vagy a munkavállalást helyettesítő kényszervállalkozás mind nehezen átlátható - jogalkotói, végrehajtási és ellenőrzési szempontból egyaránt -, ezért egyszerűsíteni kellene a rendszereken, jobban elkülöníteni az egyes tevékenységeket. Ha meglesznek a konkrét elképzelések, konzultálni fognak a piac szereplőivel és a szakértőkkel. A Bizottsággal folyamatos az egyeztetés a fordított adózás bevezetéséről egyes mezőgazdasági termékekre - mondta.

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kérdésének a megoldását az egész kkv-szektor adózásának rendszerébe ágyazottan tudja elképzelni a helyettes államtitkár. Mint elmondta, az eva előnye, hogy rendkívül egyszerűen alkalmazható, hátránya ugyanakkor, hogy mivel nem kell költségszámlákat gyűjteni, és emellett minden adónem - beleértve az áfát is - a rendszerbe van integrálva, az állam részéről kevésbé átlátható, mi történik pontosan e körben, illetve nehezebben tervezhető. Feltehető, hogy valamilyen átalányköltség eleme lesz az új rendszernek is, de az áfát külön kellene kezelni, mert ebben az adókörben jelentős az adóelkerülés. Emellett az Unió jövőre lehetőséget teremt a kkv-k áfa-szabályainak egyszerűsítésére, még inkább pénzforgalmi jellegű lenne az áfázás - ismertette Balog Ádám.

A helyettes államtitkár elmondása szerint az összes többi adónemre valamiféle egyszerűsített átalányköltséggel működő rendszert tud elképzelni.
Ugyanakkor vannak olyan jellegzetességek az iparágak között, amelyeket nem lehet egyetlen adókulccsal lefedni, s azt is meg kell gondolni, hogy minden vállalkozásnak meg kell-e engedni minden adózási lehetőséget - mondta.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

OTP csoport: 83,6 milliárd forint adózott profit 2011-ben, 25,84 milliárd veszteség a 4. negyedévben

Az OTP csoport 2011. évi nettó profitja 83,6 milliárd forint lett a negyedik negyedévben… Tovább olvasom