Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Bankadó az EU-ban, avagy minél inkább változik, annál inkább nem ugyanaz

Minél inkább változik, annál inkább ugyanaz - a francia író és újságíró, Jean-Baptiste Alphonse Karr nyomtatásban először 1849. januárban megjelent, azóta örökbecsűvé vált aforizmája a jelek szerint nem feltétlenül igaz, ha gazdasági rendszerek változtatásáról van szó.
Beleütközik ebbe a problémába az Európai Bizottság is, amikor javaslatot dolgoz ki valamiféle bankadó egységes európai bevezetésére. A brüsszeli bizottság e hónap elején megjelent munkaokmánya szerint jó lenne a szokásos társasági és egyéb adókon felül külön is megadóztatni a pénzügyi szolgálatokat, mert az ilyen adó - a pénzügyi szektor már zajló, kiterjedt reformálását kiegészítve - növelné a pénzügyi piacok stabilitását azzal, hogy csökkenti a túlzott kockázatvállalást.

A bizottság szerint válság ugyanis megmutatta, hogy a pénzügyi szektor hajlamos a túlzott kockázatvállalásra, mert baj esetére túlbecsüli az állami segítség esélyét, ettől erkölcsileg lezüllik, továbbá mert a pénzügyi műveletekben részt vevők értesülései nem egyformák - egyesek többet tudnak vagy vélnek tudni, mint mások -, és a fizetések, prémiumok is nagyon magasak. Bizonyos makrogazdasági csillag-együttállások idején e tényezők együttesen szinte csábítanak a szédelgő kockázatvállalásra - ez derül ki a bizottság indoklásából. Második helyen említi a javaslat, hogy a pénzügyi szektornak nagy a felelőssége a válságért, és egyes kormányok jelentős támogatást adtak a pénzügyi intézményeknek. Igazságos tehát, hogy az utóbbiak most jóvátegyék az okozott kárt, illetve viszonozzák a segítséget. A harmadik szempont az, hogy a pénzügyi szolgáltatások zöme áfamentes az EU-ban, ezt is pótolná hát a különadó. És mindent egybevetve: a bankadó szép állami bevételt hozna. Kérdés mármost, mit adóztasson az új adó. Meg lehet adóztatni a pénzügyi műveleteket, egyenként. Ennek azonban vannak hátulütői, amit az EU-bizottság maga is jól lát. Így például az adót ugyan minden országban ki kellene vetni, de az állami bevétel java csak abban a néhány országban jelentkeznék, ahol a piaci tevékenység összpontosul, vagyis a nagy tőzsdeközpontokban. A tranzakciós adó ráadásul igazságtalan lehet, amennyiben aluladóztatja azokat az eszközöket, amelyekből csekély a forgalom, illetve túladóztatná azokat az eszközöket, amelyekből nagy a forgalom.



Az ilyen adó megdrágítaná a piaci pénzügyi műveleteket a kormányok számára is. A bizottság ellenérvei között a kulcs mégis ez: "Ideálisan az javítaná a hatékonyságot, ha a tranzakciós adót a íkárosí, azaz ínagyon spekulatíví pénzügyi műveletekre vetnék ki. A gyakorlatban azonban nem lehetséges megkülönböztetni a íkárosí tranzakciókat a ínormálisí tranzakcióktól." Ez - hogy nem lehet, és a jog eszközeivel nem is szabad megkülönböztetést tenni - volna ugyanis a kapitalizmus és jogi alapja, a jogegyenlőség lényege, tetszik vagy nem tetszik. Ugyanazt a problémát kénytelen felismerni az EU-bizottság, mint annak idején, fordítva, Leonyid Brezsnyev vagy Kádár János: a szocializmus piaci reformja a szocialista társadalmi-gazdasági berendezkedés megszűnéséhez vezethet - amiként Magyarországon az 1968-ban kezdett, az 1970-es évek elején elfojtott, majd az 1980-as években felújult reform akkor már igen hamar el is vezetett a rendszerváltáshoz, de mindenesetre hozzájárult, hogy a kapitalizmus "bevezetése" felkészültebben érte Magyarországot és a magyarokat, mint az egykori "béketábor" többi országát. Az Európai Bizottság sem lesz képes sem adóval, sem más eszközzel kioperálni a kapitalizmusból annak lényegét, a piacot és a piaci spekulációt, hacsak nem az a célja, hogy valami más gazdasági rendszert vezessen be - ám ez nem valószínű. A bizottsági javaslat ezért Európa számára inkább másfélét javasol: ez lenne esetleg a pénzügyi tevékenység adója, amelyet - nevével ellentétben - nem műveletekre vetnének ki forrásadóként, hanem a pénzügyi intézmények profitjára és az ott kifizetett bérekre és prémiumokra. Az EU-bizottság szerint ilyenfajta adó nem járna a tranzakciós adó által okozható egyenetlenségekkel és igazságtalanságokkal. Az esetleges hátrányok felsorolásával azonban a bizottság egyelőre adós maradt: úgy véli, azokat majd hatástanulmányoknak kell kideríteniük. Úgyhogy itt a bírálat egyelőre a piaci szakértőkre marad.

Akik máris rámutatnak: a válság óta sokat kárhoztatott "bankárfizetéseket" külön megadóztatni megint csak valami olyan furcsaság lenne, ami szembe megy a kapitalizmussal mint olyannal, és talán több bajjal járna, mint haszonnal. Először is: nem minden "bankár" fizetése magas. Az ügyféltermekben a pult mögött ülő, az állampolgárok betéteit, hiteleit kezelő kisasszonyok fizetése meglehetősen alacsony. Akik sokak szemében "felháborítóan" sokat - évi sokszázezer fontot, dollárt, eurót - keresnek, azok a "dealerek": a bankok kereskedési termeiben felváltva, napi 24 órában mesterséges világításban, rossz levegőben, villódzó képernyők százai, ezrei előtt ülő ügynökök, alkuszok, akik másodpercenként hoznak milliós, milliárdos értékű döntéseket, jól vagy rosszul. Nem csoda, hogy a kereskedési termek ("dealing roomok") átlagéletkora 25 év - ezt az idegtépő munkát tovább folytatni szívinfarktus, korai halál magas kockázatával jár. Ezért nem kell őket sajnálni, hiszen "dealernek" lenni nem kötelező, de az is biztos, hogy kevés pénzért aligha vállalna ilyen munkát normális ember. Ennél is fontosabb indoka a magas alkuszfizetéseknek az, hogy ezek az emberek nagyon sok pénzzel dolgoznak. Márpedig a pénz fialtatásában, és nem pedig ellopásában kell érdekeltté tenni őket. A különadó szakmai és erkölcsi kontraszelekciót indíthatna el, és nem biztos, hogy ettől majd jobban működik a pénzügyi rendszer. Más szóval: minél inkább változtatják, annál kevésbé maradhat ugyanaz - de akkor meg mi marad?

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Görögországban a vártnál jobban csökkent a költségvetési hiány

A görög központi költségvetési hiány éves összehasonlításban 31,1 százalékkal csökkent a… Tovább olvasom