Délmagyar logó

2017. 08. 23. szerda - Bence 15°C | 25°C Még több cikk.

Benne van az internetadó a költségvetési tervben

Az internetadó előfizetésenkénti felső határa 700, illetve 5000 forint lesz - derül ki a beterjesztett törvényjavaslatból.
  • 2015-ös költségvetés 877,6 milliárd forint hiánnyal számol.
  • Az internetadó előfizetésenkénti felső határa 700, illetve 5000 forint lesz.
  • Mintegy 227 milliárd forintot szánnak a Miniszterelnökségnek és a hozzá tartozó több mint egy tucat szervezetnek.
  • Több mint 250 milliárd forintra emelnék a jövő évi honvédelmi kiadások keretét.
  • Mintegy 524 milliárd forintos támogatást kap 2015-ben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.
  • Negyedévente több mint hatmilliárd prémiumhoz juthat a NAV.


Varga Mihály: a banki elszámoltatás büdzséje lesz a jövő évi


A jövő évi költségvetés a banki elszámoltatás büdzséje lesz, az elszámoltatás eredményeképpen pedig a hitelesek vagy pénzhez jutnak, vagy - még élő hitelszerződés esetén - 25-30 százalékkal csökkenhet a törlesztőrészletük - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten, mielőtt hivatalosan átadta a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatot Kövér László házelnöknek.

Varga Mihály kiemelte azt is, hogy a jövő évi költségvetés megőrzi a kormányzás eddigi eredményeit: jövőre is családi adórendszerben történik az adózás, 240 milliárd forint marad a családoknál. Megmarad a rezsicsökkentés is, 20-25 százalékkal mérséklődnek a háztartások rezsiterhei - tette hozzá.

A benyújtott javaslat szerint a jövő évi költségvetés 16 380,615 milliárd forint bevételi főösszeggel, 17 258,218 milliárd forint kiadási főösszeggel és 877,602 milliárd forint hiánnyal számol, 33 228 milliárd forint nominális bruttó hazai termék (GDP) mellett.

Az államháztartás hiánya a GDP 2,4 százalékát teszi ki a javaslat szerint.

Az államadósság a GDP 75,4 százalékára csökken jövő év végére az idén év végén várható 76,3 százalékról. A 2015. december 31-ére tervezett adósság értéke 25 100,4 milliárd forint, 310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett számolva.

A kormány emelte idei GDP-növekedési várakozását: a jövő évi költségvetési törvényjavaslat benyújtott szövege szerint a kormány az idén az eddigi 3,1 százalék helyett 3,2 százalékos GDP-növekedést, stagnáló fogyasztói árakat és 3,9 százalékos reálbér-növekedést vár. A jövő évre a törvényjavaslat 2,5 százalékos GDP-növekedéssel, és 1,8 százalékos éves inflációval számol. A GDP-növekedési becslés óvatos becslés, remélik, hogy a tényleges növekedés alsó szélét jelenti - fűzte hozzá Varga Mihály.

A bruttó átlagkereset 3,4 százalékkal, a nettó 3,6 százalékkal nő, az egy keresőre eső nettó reálbér 1,8 százalékkal emelkedik az előterjesztés szerint.

A háztartások fogyasztása 2,1 százalékkal emelkedik, a közösségi fogyasztás 2 százalékkal csökken, a bruttó állóeszköz-felhalmozás (beruházás) 4,3 százalékkal emelkedik jövőre. A javaslat szerint a belföldi felhasználás 2,1 százalékkal, a termékek és szolgáltatások exportja 6,9, importja 7 százalékkal bővül 2015-ben. A háztartások fogyasztási kiadása az évközi bérintézkedések hatására 2,6 százalékkal nőhet - mondta el Varga Mihály.

A folyó fizetési mérleg egyenlege az idei 4,4 milliárd euróról 5,3 milliárd euróra nő, ami a GDP 4,9 százaléka - derül ki a javaslatból.

A nemzetgazdasági miniszter ismertette a jövő évi adótörvények főbb változásait is: elmondta, maradnak a különadók, a reklámadó és a bankadó.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszél a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat benyújtásán a Parlament Delegációs termében 2014. október 30-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszél a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat benyújtásán a Parlament Delegációs termében október 30-án.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Jelezte azt is, hogy jövőre még több embernek biztosítják a közmunka lehetőségét, erre 35 milliárddal többet, 270 milliárd forintot biztosít a kormány. Megjegyezte, hogy folytatódnak a foglalkoztatás ösztönző programok is.

A jövő évi költségvetés biztonságos tartalékkal számol, az Országvédelmi Alap 60 milliárd forintja és az általános tartalékban lévő 100 milliárd forint megfelelő biztonságot nyújt az előre nem látható helyzetekre is - mondta Varga Mihály.

Jövőre a béremelés több ágazatban folytatódik, a fegyveres és rendvédelmi dolgozók béremelésére 44 milliárd forintot, a pedagógusbérek további javítására 38 milliárd forintot irányoz elő a 2015. év költségvetés - ismertette. 2015-ben elindul a fegyveres és rendvédelmi életpálya-modell. Ebben az ágazatban 2015 júliusától 30 százalékos béremelést terveznek, ezt követően pedig évente 5 százalékkal nőnek a bérek. Az emelés mértéke így 2019-re eléri majd az 50 százalékot. A kormány emellett kidolgozza a rendvédelmi dolgozók új lakástámogatási programját is - fejtette ki a miniszter.

Az egészségügyre is több pénz jut jövőre. Kiemelt cél a háziorvosi rendszer megerősítése, így növelik a háziorvosok juttatásait - hangsúlyozta Varga Mihály.

Az internetszolgáltatásra jövőre kiterjesztendő távközlési adóra előfizetésenként vezetik be a felső határt, amely magánszemély előfizetők esetében 700 forint, nem magánszemély előfizetők esetében 5000 forint lesz, hasonlóan a telefonszolgáltatásoknál már érvényben lévő szabályokhoz - derül ki a törvényjavaslatból. Az adó ugyanakkor csökkenthető lesz a megfizetett társasági adóval. A javaslat ebből származóan mintegy 25 milliárd forint költségvetési bevétellel számol.

A pénzügyi tranzakciós illeték esetében az elektronikus fizetési módok elterjedésének növelése érdekében a bankkártyás vásárlások illetékmentessé válnak, bankkártyánként évi egyszeri illeték megfizetése szükséges.

Az energiaadó esetén a vonatkozó európai uniós irányelv adta lehetőség kihasználásával visszaigényelhetővé válik az építőanyag-, kerámia- és üveggyártó vállalatok által felhasznált földgáz, villamos energia és szén energiaadója.

Varga Mihály kitért arra is, hogy 2016-tól négy év alatt fokozatosan a kétszeresére, a gyermekenkénti 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelik a két gyermeket nevelő szülők kedvezményét. Újdonság, hogy a házasságkötést is adókedvezménnyel ösztönzi a kormány: a házasságkövetést követő 2 éven át havi 5 ezer, azaz évi 60 ezer forint adócsökkentést kapnak az első házasok - ismertette Varga Mihály.

Kiemelte: a gyed-extra is marad jövőre, mert bebizonyította, hogy ösztönzi a gyermekvállalást és a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatását.

A jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitája a november 17-i héten kezdődik - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke, miután átvette a törvényjavaslatot a nemzetgazdasági minisztertől. A házelnök közlése szerint a részletes vita november 26-27-én lesz a bizottságokban, az Országgyűlés pedig várhatóan december 15-én szavaz a költségvetésről.

Az internetadó előfizetésenkénti felső határa 700, illetve 5000 forint lesz


Az internetszolgáltatásra jövőre kiterjesztendő távközlési adóra előfizetésenként vezetik be a felső határt, amely magánszemély előfizetők esetében 700 forint, nem magánszemély előfizetők esetében 5000 forint lesz, hasonlóan a telefonszolgáltatásoknál már érvényben lévő szabályokhoz - derül ki az Országgyűlésnek csütörtökön beterjesztett 2015. évi költségvetési törvényjavaslatból.

Az adó ugyanakkor csökkenthető lesz a megfizetett társasági adóval. A javaslat ebből származóan mintegy 25 milliárd forint költségvetési bevétellel számol.

A pénzügyi tranzakciós illeték esetében az elektronikus fizetési módok elterjedésének növelése érdekében a bankkártyás vásárlások illetékmentessé válnak, bankkártyánként évi egyszeri illeték megfizetése szükséges.

Az energiaadó esetén a vonatkozó európai uniós irányelv adta lehetőség kihasználásával visszaigényelhetővé válik az építőanyag-, kerámia- és üveggyártó vállalatok által felhasznált földgáz, villamos energia és szén energiaadója.

A jövő évi hiány 877,6 milliárd forint


A jövő évi költségvetés 16 380,615 milliárd forint bevételi főösszeggel, 17 258,218 milliárd forint kiadási főösszeggel és 877,602 milliárd forint hiánnyal számol, 33 228 milliárd forint nominális GDP mellett - derül ki az Országgyűlés elé csütörtökön benyújtott dokumentumból.

Az államadósság a GDP 75,4 százalékára csökken jövő év végére az idén év végén várható 76,3 százalékról.

A 2015. december 31-ére tervezett adósság értéke 25 100,4 milliárd forint, 310,1 forint/euró, 255,2 forint/svájci frank és 230,1 forint/amerikai dollár árfolyam mellett számolva.

A kormány emelte idei GDP-növekedési várakozását


A jövő évi költségvetési törvényjavaslat benyújtott szövege szerint a kormány az idén az eddigi 3,1 százalék helyett 3,2 százalékos GDP-növekedést, stagnáló fogyasztói árakat és 3,9 százalékos reálbér-növekedést vár.

A jövő évre a törvényjavaslat 2,5 százalékos GDP-növekedéssel, 1,8 százalékos éves inflációval számol.

A bruttó átlagkereset 3,4 százalékkal, a nettó 3,6 százalékkal nő, az egy keresőre eső nettó reálbér 1,8 százalékkal emelkedik az előterjesztés szerint.

A háztartások fogyasztása 2,1 százalékkal emelkedik, a közösségi fogyasztás 2 százalékkal csökken, a bruttó állóeszköz-felhalmozás (beruházás) 4,3 százalékkal emelkedik jövőre. A javaslat szerint a belföldi felhasználás 2,1 százalékkal, a termékek és szolgáltatások exportja 6,9, importja 7 százalékkal bővül 2015-ben.

A folyó fizetési mérleg egyenlege az idei 4,4 milliárd euróról 5,3 milliárd euróra nő, ami a GDP 4,9 százaléka.

Kövér László házelnök (j) mutatja a Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől digitálisadat-hordozón átvett 2015. évi költségvetési törvényjavaslatot a Parlament Delegációs termében 2014. október 30-á
Kövér László házelnök (j) mutatja a Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől digitálisadat-hordozón átvett 2015. évi költségvetési törvényjavaslatot a Parlament Delegációs termében október 30-án.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Többszörösére nő a Miniszterelnökség büdzséje


Miután az új kormányzati szerkezetben a korábbinál jóval több terület tartozik a Miniszterelnökséghez, a büdzséje is jelentősen emelkedik: a csütörtökön benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatban mintegy 227 milliárd forintot szánnak a Miniszterelnökségnek és a hozzá tartozó több mint egy tucat szervezetnek.

A 2013-ban elfogadott idei költségvetésben 34 milliárd forintot kapott a Lázár János vezette Miniszterelnökség és az irányítása alá tartozó szervezetek.

A 75 millió forinttal több költségvetési forráshoz jutó Országgyűlés Hivatala jövőre is mintegy 21 milliárd forintból gazdálkodhat, míg a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetése - benne az állami kitüntetésekre és az államfői protokollkiadásokra szánt előirányzattal - mintegy 190 millió forinttal emelkedik, 2 milliárd 310 millióra.

Mintegy 9 milliárd forinttal növelték meg a honvédelmi kiadások keretét


Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által csütörtökön benyújtott javaslat szerint az ideihez képest mintegy 9 milliárd forinttal, több mint 250 milliárd forintra emelnék a jövő évi honvédelmi kiadások keretét.

A parlament honlapjára felkerült dokumentum szerint a honvédelmi tárca jövőre 4 milliárd forinttal járul hozzá a NATO költségvetéséhez, s 350 millió forinttal az Európai Unió védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz. A felhatalmazás továbbra is biztosítja annak lehetőségét, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítési bevételéből a honvédség technikai modernizációjára, - valamint új elemként - a képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre fordított kiadások révén a Magyar Honvédség rugalmasan alkalmazkodni tudjon a változó biztonsági környezethez, valamint a NATO elvárásaihoz.

A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ a működési költségeken felül több mint 4 milliárd forintos támogatáshoz juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti honvédkórház számára 215 millió forintos beruházási forrást is beterveztek a költségvetésbe.

A költségvetési javaslat is rögzíti, hogy elindul a fegyveres és rendvédelmi életpálya-modell, amelyre összességében 44 milliárd forintot biztosít a kormány.

A 2015. évi költségvetési törvényjavaslat a Parlament Delegációs termében 2014. október 30-án, a benyújtásának napján. MTI Fotó: Máthé Zoltán
A 2015. évi költségvetési törvényjavaslat a Parlament Delegációs termében október 30-án, a benyújtásának napján.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Változatlan a pártok és alapítványaik támogatási kerete


Az ideivel megegyező támogatást, 3,8 milliárd forintot kapnak a központi költségvetésből a pártok és alapítványaik 2015-ben - derül ki az Országgyűlésnek csütörtökön benyújtott törvényjavaslatból.

A támogatás elosztása azonban változik: csökken a Fidesz (1 milliárd 55 millió forintról 877 millióra), az MSZP (521 millióról 427-re), az LMP (249 millióról 174-re) és a KDNP (233 millióról 153-ra) támogatása, míg a Jobbiké nő, 448 millió forintról 476 millióra.

Azok a pártok, amelyek 2010-ben nem, idén viszont szereztek mandátumot országos listán, a következőképpen részesülnek költségvetési támogatásban: az Együtt - A Korszakváltók Pártja 134 millió forintot, a DK 132 milliót, a PM 107 milliót, a Magyar Liberális Párt pedig 71 millió forintot kap.

A Klik mintegy 524 milliárd forint támogatást kap


Mintegy 524 milliárd forintos támogatást kap 2015-ben a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), amely emellett 12 milliárd forintnyi bevétellel számolhat a csütörtökön benyújtott jövő évi központi költségvetés értelmében.

A törvényjavaslat indoklása szerint a pedagógusok megemelt bérének biztonságos finanszírozása, az iskolák működőképességének javítása és fejlesztésük érdekében a Klik 50 milliárd forint többletforráshoz jut.

A parlament honlapjára felkerült javaslat szerint a Klik a forrásokból bő 53 milliárd forintot költ dologi kiadásokra, több mint 482 milliárd forintot pedig személyi juttatásokra, járulékokra és szociális hozzájárulási adóra.

Az egyetemek és főiskolák a csaknem 283 milliárd forintos bevétel mellett 143 milliárd forintos támogatással is gazdálkodhatnak jövőre - tartalmazza a büdzsé.

NGM: 10 százalékkal növekvő kiadási előirányzat


A 2015. évi központi költségvetés szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kiadási előirányzata jövőre 10 százalékkal nőhet az ideihez képest: 86,667 milliárd forint lehet a 2014-es 78,788 milliárd forint után.

Az NGM tervezett bevételei 28,925 milliárd forintot érhetnek el az idei 10,532 milliárd után - derül ki az Országgyűlés elé csütörtökön benyújtott dokumentumból. A tárca 57,742 milliárd forint támogatásra számíthat az ez évi 68,255 milliárdot követően.

Csaknem 40 milliárd forinttal több pénzt kap jövőre a KKM


Az ideinél 39,43 milliárd forinttal több pénzt kap a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a 2015. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint.

A parlament honlapjára csütörtökön felkerült javaslatban a kormány a tárcának 103,206 milliárd forint támogatást és 8,7 milliárd forint saját bevételt irányoz elő. Ennek legnagyobb részét - 39,3 milliárd forintot - jövőre is a külképviseletek igazgatására fordíthatja a KKM, az idén erre nagyobb összeg, 44,13 milliárd forint jutott.

A minisztérium igazgatására az idei 6,16 milliárd forinttal szemben jövőre 7,27 milliárd forintot fordíthat a tárca.

Kövér László házelnök beszél a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat benyújtásán a Parlament Delegációs termében 2014. október 30-án. MTI Fotó: Máthé Zoltán
Kövér László házelnök beszél a 2015. évi költségvetési törvényjavaslat benyújtásán a Parlament Delegációs termében október 30-án.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Negyedévente több mint hatmilliárd prémiumhoz juthat a NAV


Negyedévente 6,25 milliárd forinttal és a hozzá tartozó 1,687 milliárd forint közterhekkel növekedhet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) személyi juttatása amennyiben a nemzetgazdasági miniszter által meghatározott adóbeszedési tervet teljesítik - derül ki a csütörtökön benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatból.

A jövő évi büdzsé NAV fejezete személyi juttatásokra 71 milliárd, majd ennek a közterheire további 19,1 milliárd forint kiadást tartalmaz.

Amennyiben a miniszter engedélyezi, hogy - az általa megszabott adónemekből, a tervezett bevétel elérésekor - kifizessék a többlet juttatást, akkor az az egész évre további 25 milliárd bér és 6,750 milliárd forint közteher többletet jelent. Így a személyi juttatás teljes összege elérheti a 96 milliárd, míg a közteher a közel 26 milliárd forintot.

Kiemelt feladat a háziorvosi rendszer támogatása


Az egészségügyben a jövő évi költségvetési javaslat szerint tízmilliárd forinttal többet szánnak háziorvosi ellátásra, valamivel többet költenek majd a védőnői feladatok ellátásra.

A javaslat szerint az Egészségbiztosítási Alap 2015. évi költségvetési előirányzata 1912 millió forint, szemben az idei 1884 millió forinttal.

A gyógyító-megelőző ellátásokon belül a háziorvosi és ügyeleti ellátásra valamivel több mint 97 milliárd, a háziorvosi ellátórendszer megújításának első ütemére további 10 milliárd forintot különítettek el. Összevont szakellátásra 629,5 milliárd az előirányzat.

Gyógyszertámogatásra 22,4 milliárd forintot szánnak a tervezet szerint, gyógyszertámogatási céltartalékra pedig további 58 milliárdot.

Jelentős növekedés az uniós fejlesztéseknél


Az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra 2563 milliárd forintot fordít a költségvetés jövőre, ez a GDP 7,5 százaléka; és csaknem 350 milliárd forintos, 16 százalékos növekedés a 2014. évhez képest - derül ki az Országgyűlésnek csütörtökön beterjesztett 2015. évi költségvetési törvényjavaslatból.

A dokumentum szerint a jelentős növekedés a 2007-2013-as és 2014-2020-as uniós programozási időszakok találkozásával és az uniós programok finanszírozási jellegével magyarázható. Miközben a 2007-2013-as időszak utolsó meghatározó éve jön 2015-ben, ténylegesen beindulnak a 2014-2020-as időszak új programjainak kifizetései is.

A költségvetés indoklásában szerepel az is, hogy a 2014-2020 fejlesztési ciklusban összesen több mint 34 milliárd eurónyi támogatás érkezik Magyarországra, ez a hozzá szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a következő években.

Jövőre milliárdos nagyságrendben nő a bíróságok, ügyészségek forrása

Jövőre milliárdos nagyságrendben nő a bíróságok és az ügyészségek költségvetése, az Igazságügyi Minisztériumé (IM) pedig a tárca átalakulása miatt alapvetően megváltozik a jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint.

A parlament honlapjára csütörtökön felkerült javaslat alapján a bíróságok idei 86,5 milliárdos költségvetési támogatása jövőre 87,5 milliárdra növekszik. Az ügyészség idei előirányzata 37,66 milliárd forint támogatást tartalmazott, a 2015-ös támogatás 39,78 milliárd.

Az Alkotmánybíróság költségvetési előirányzata az idei 1790,1 millióról 1797,1 millióra emelkedik. Az IM jövő évi kiadási előirányzata 16,908 milliárd forint, amiből támogatás 10,54 milliárd, az előirányzott bevétel pedig 6,4 milliárd forint. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az idei 1238,2 millió helyet jövőre 1325,2 millió forinttal gazdálkodhat.

Jelentős többletforráshoz jut a rendőrség


Több mint 14 milliárd forinttal emelkedik a rendőrség támogatása a 2015-ös költségvetési javaslat szerint.

A csütörtökön benyújtott indítvány az ágazatban jelentős pluszforrást ad a személyi juttatásokra és összességében a rendőrség működésére.

Több mint 6,5 milliárd forinttal emelnék a vízügyi igazgatóságok támogatási keretét, csaknem 5 milliárd forinttal növelnék a büntetés-végrehajtás előirányzatát, és több mint 1 milliárd forinttal több jut az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak is.

A Belügyminisztérium fejezete alá tartozó Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lényegében az ideivel megegyező összegekből gazdálkodhat majd jövőre.

Alig változik a helyi önkormányzatok támogatása


Alig változik jövőre a helyi önkormányzatok támogatása, az idei előirányzatnál mintegy 13 milliárd forinttal szerepel kevesebb a 2015-ös költségvetési törvényjavaslat helyi önkormányzatokra vonatkozó fejezetében.

A csütörtökön benyújtott előterjesztés 691 milliárd 484,9 millió forinttal számol, míg a tavaly benyújtott javaslat 703 milliárd 587,5 millió forintot tartalmazott, amit év közben tovább emeltek 715 milliárd 864,9 millió forintra.

Az önkormányzatok működésére és egyes köznevelési feladataira több forrás jut, ugyanakkor a szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatokra kevesebb forrást tartalmaz az előirányzat. A javaslat szerint emelkednek a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai.

Gyermekétkeztetésre 58 milliárd forint jut jövőre


Gyermekétkeztetésre 58 milliárd forint jut jövőre, 5 milliárd forinttal több, mint idén - derül ki az Országgyűlésnek csütörtökön benyújtott 2015. évi költségvetési javaslatból.

Az előterjesztésből kiderül az is, hogy a nyugdíjak az infláció mértékével fognak növekedni, így a kormány 1,8 százalékos mértékű nyugdíjemeléssel számol jövőre.

A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapon belül a családi pótlékra 326,9, anyasági támogatásra 5,19, gyermekgondozási segélyre 62,19, gyermeknevelési támogatásra 12,9, életkezdési támogatásra 5,6, pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatásokra 6,07 milliárd forintot különítenek el.

A parlament honlapjára feltöltött dokumentum az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó költségvetési fejezete szerint az egyes feladatokra és célokra jövőre ugyanannyi forrás jut, mint ebben az évben, néhány emelés kivételével.

Így például a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátási szerződésekkel történő finanszírozására 528,9 millió forintot biztosítanak, 145,6 millió forinttal többet, mint 2014-ben.

Támogató szolgáltatásokra, közösségi ellátásokra, utcai szociális munkára, krízisközpontra és a Biztos Kezdet Gyerekházprogram finanszírozására jövőre is 5,495 milliárd forintot biztosítanak.

A fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő programok támogatására 257,3, család, esélyteremtési és önkéntes házak támogatására 163,9 millió, jelnyelvi tolmácsolás szolgáltatásra, az elemi látásrehabilitációra 479,5 millió, míg az autista otthonok, értelmi sérült és halmozottan fogyatékosokat ellátó lakásotthonok támogatására 190 millió forintot adnak, ugyanannyit, mint idén.

A tárca fejezetében több civil szervezetek támogatása is szerepel, így például az Értelmi Fogyatékossággal élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége 136,5, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége 173,2, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 168, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 173,2 forintos támogatást kap.

Forintban finanszírozzák a hiányt és a lejáró adósságot


A jövő évi költségvetési törvényjavaslat szerint 2015-ben is stratégiai cél marad a devizaadósság részaránya - ezáltal a külső függés - további csökkentése, így a hiány és a lejáró adósság finanszírozása forintkibocsátásokkal történik.

Változatlanul stratégiai cél az elmúlt években elért stabil finanszírozási helyzet megőrzése is. Emellett a forintpiac továbbfejlesztése, a piaci likviditás erősítése és a lakossági állampapír-állomány futamidejének további növelése szerepel a stratégiai célok között.

Jövőre összesen 1,2 milliárd euró (1,5 milliárd dollár) nemzetközi devizakötvény, 1 milliárd euró belföldi devizakötvény, valamint 0,3 milliárd euró egyéb hitel visszafizetése esedékes. A 2,5 milliárd euró összegű devizalejárat kevesebb, mint felét teszi ki a 2014. évi devizalejáratoknak. A megnövekedett belföldi - különösen lakossági - kereslet fennmaradása esetén a korábbi éveknél lényegesen kisebb összegű devizatörlesztés finanszírozása elsősorban forintkibocsátásokkal történik a még mindig magas devizaadósság arány gyorsabb csökkentése érdekében a törvényjavaslat szerint.

A központi kormányzat hiánya és a lejáró forintadósság finanszírozását a tervek szerint piaci és lakossági forintkötvény-kibocsátások biztosítják. A lakossági értékesítés nagyobb hányadát 2014-ig a lakossági kincstárjegyek biztosították, 2015-ben viszont már a 3-10 éves Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) és Bónusz Magyar Államkötvény (BMÁK) értékesítését tartalmazza a terv. A diszkontkincstárjegyek továbbra is az átmeneti, éven belüli likviditási igény kielégítését szolgálják.

A kormány által jóváhagyott fejlesztési, beruházási programok megvalósításához 2015-ben is jelentős volumenű fejlesztési célú, kedvező kamatozású hitel felvétele várható a nemzetközi fejlesztési intézményektől, a tervek szerint a 223 milliárd forint összegű külföldi, hosszú futamidejű forrást forinthitelként veszi fel az ország.

Ezen kívül a hazai befektetők körében sikeres, az eurózóna inflációjához kötött kamatozású, euró denominációjú PEMÁK kötvény és a letelepedési kötvény értékesítése is hozzájárul a finanszírozáshoz, a devizalejáratok részbeni refinanszírozásához.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idei tervében a teljes bruttó kibocsátás 6902 milliárd forint volt, ebből a forintban történő kibocsátás 5550 milliárd forint. Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese január elején az idei államadósság-kezelési stratégia egyik fő elemének nevezte, hogy a devizaadósság aránya csökkenjen és tartósan 40 százaléka alatt maradjon.

Májusban Borbély László András arról számolt be, hogy az ÁKK módosított finanszírozási terve szerint 2014-ben változatlan költségvetési hiány mellett az eredetileg tervezettnél 207 milliárd forinttal több, 1192 milliárd forint nettó finanszírozási igénnyel számol. A finanszírozási szükséglet azért nőtt, mert a kormány vagyonelemeket (Antenna Hungária, Főgáz) vásárol, emellett az európai uniós megelőlegezés mértéke közel 70 milliárd forint lehet; ez a költségvetési hiányon felül finanszírozandó. Az ÁKK várakozásai szerint a külföldiek részaránya a finanszírozásban 61-ről 53 százalékra csökken, a belföldieké pedig 39-ről 47 százalékra nő az idén.

A Dow Jones hírügynökség szerint csütörtökön Borbély László András úgy fogalmazott: Magyarország jövőre nem tervez devizakötvény-kibocsátást.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Most az szüretelt, aki permetezett is

Aki rászánta a pénzt a növényvédelemre, meg tudta óvni termését, és végül kellemes meglepetés is érhette. Tovább olvasom