Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 24°C Még több cikk.

Devizahitel: a Kúria döntött, a kormány léphet

Szeged - Elhárult minden akadály a kormány elől, hogy döntsön a devizahitelesek sorsáról. A Kúria határozata alapján tisztességtelen az árfolyamrés, az árfolyamkockázat áthárítása és az egyoldalú kamatemelés viszont nem, de az lehet, ha nem volt megfelelő a tájékoztatás.
Tisztességtelen az árfolyamrés – mondta ki tegnapi jogegységi határozatában a Kúria. A döntés várható volt, a múlt héten a lapunkban többször is bemutatott Kásler Árpádék ügyében is így határozott ez a bíróság. A Kúria további két kérdést is vizsgált: az árfolyamkockázatot és az egyoldalú kamatemelést. Kötelező érvényű döntés egyikről sem született, a szerződéseket egyedileg kell megvizsgálni.

 Ezt írták alá az adósok

Egy lapunk birtokában lévő 2006-os svájcifrank-alapú szerződés szövege szerint „az adós kijelenti, hogy az árfolyamkockázatból adódó veszteség lehetőségét gondos megfontolás tárgyává tette, és fizetőképességének megfelelően mérlegelt". Az idézett szerződésrész alapján kicsi az esélye, hogy pert nyerne az adós a tájékoztatás hiánya miatt.

– Az árfolyamkockázat problémáját a Kúria döntése nem oldja meg, márpedig az adósok terheinek több mint 80 százaléka az árfolyamkockázatból ered, csak 16 százaléka az egyoldalú szerződésmódosításból, 1-2 százaléka pedig az árfolyamrésből – mondta az ítélet után Wellmann György.

Az árfolyamkockázat a Kúria szerint csak akkor tisztességtelen, ha a pénzintézet nem tájékoztatta megfelelően a fogyasztót. Wellmann György szerint az ilyen eseteknél a bizonyítási teher a fogyasztóé. Arra viszont nem lehet hivatkozni, hogy az adós nem olvasta el a szerződést.

Az egyoldalú kamatemelés akkor tisztességtelen, ha nem felel meg a korábban már kiadott tételes oklistának. Vagyis a banknak indokolnia kell, miért emelt kamatot akkor, amikor a svájci jegybanki alapkamat 0-ra csökkent.

Wellmann György a mostani ítélet után nem ajánlja a devizahiteleseknek, hogy további pereket indítsanak, meg kellene várniuk a jogalkotást. A kollégiumvezető szerint a parlament hozhat olyan jogszabályt, amely alapján az árfolyamrés visszajár. Megírtuk, az árfolyamrés szerződéstől függően 100-150 ezer forint lehet.

Elemzők szerint egyelőre nem lehet számszerűsíteni, mi következik a bankszektorra nézve, mekkora terhet ró a pénzintézetekre a mostani döntés. Hangsúlyozták: most a kormányon a sor, hogy megoldja a devizahiteles problémát.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hétfőn ingadozott a forint árfolyama

Hétfő reggel és délután az euró árfolyama 306,93 forint volt, de este hétre 307,50 forintra nőtt. Tovább olvasom