Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

Devizahitelek: két per másodfokú tárgyalása lesz ma

Másodfokon is pert vesztett az Aegon az állammal szemben, elhalasztották az ítélethirdetést a Santander perében.
13:07 - Másodfokon is pert vesztett az Aegon az állammal szemben

A Fővárosi Ítélőtábla szerdai tárgyalásán - másodfokú bíróságként - jogerősen helyben hagyta az Aegon Magyarország Hitel Zrt. által, a magyar állam ellen indított perben az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék elutasító ítéletét.

A felperes hitelintézet azt a törvényi vélelmet kívánta megdönteni, hogy az általános szerződési feltételeiben, valamint az egyedi szerződésekbe foglalt, de egyedileg meg nem tárgyalt azon feltételek, amelyek számára lehetővé teszik az egyoldalú szerződésmódosítást, semmisek.

A tárgyalás az esőfokú ítéletnek, majd a felperes Aegon fellebbezésének, illetve az arra adott alperesi ellenkérelemnek az ismertetésével indult. A jogi képviselők felszólalását követően a bíróság szünetet rendelt el, majd kihirdette a jogerős ítéletet.

Az elsőfokú ítéletben - egyebek mellett - az szerepelt, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő listán az okokat nem sorolták fel tételesen. A hitelintézet úgy módosíthatta a kamatot és a költségeket, hogy annak az okait maga idézte elő.

A bíróság elismerte az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, de ahhoz olyan garanciákat követelt, amelyeket a felek közösen állapítottak meg.

Tartalmazta az első fokú ítélet azt is, hogy amennyiben a feltételek között nem szerepel a szerződés ügyfél általi felmondhatósága, akkor a szerződés tisztességtelen.

A felperes Aegon jogi képviselője a fellebbezésében - elsődlegesen - az első fokú ítélet megváltoztatását, illetve - másodlagosan - annak hatályon kívül helyezését, és az első fokú eljárás megismétlését kérte.

Kérte továbbá azt is, hogy - miután az elsőfokú bíróság elutasította - most a másodfokú bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz. A per alapját adó törvény ugyan is sérti a jogállamiság, a tisztességes eljáráshoz való jog, továbbá a tulajdonhoz való jog alkotmányos elveit is.

Kifogásolta azt is, hogy a törvényszék a bizonyítékokat nem értékelte teljeskörűen.
Az alperes állam jogi képviselője azt kérte az ítélőtáblától, hogy hagyja jóvá az elsőfokú ítéletet.

A Fővárosi Ítélőtábla az első fokú ítéletet jóváhagyó, szóban kihirdetett határozatában újra visszautasította azt a felperesi indítványt, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, és függessze fel a pert.

A másodfokú bíróság az ítélete indoklásában végighaladt az elsőfokú ítélet pontjain, és néhány helyen korrekciót alkalmazott abban, de ez nem változtatott annak lényegén.

12:23 - Elhalasztották az ítélethirdetést a Santander perében

Október 29-re halasztotta az ítélet kihirdetését a Santander Consumer Finance Pénzügyi Zrt. perében a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla szerdán.

A Fővárosi Törvényszék szeptember 17-én kihirdetett elsőfokú ítéletében elutasította a felperes Santander Consumer Finance keresetét a magyar állam ellen indított perben. A felperes pénzintézet fellebbezésében kérte a per tárgyalásának felfüggesztését és azt, hogy az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzenek azért, mert szerinte a devizahiteles törvény az uniós jogba ütközik. Egyidejűleg indítványozta, hogy bíróság a törvény alaptörvénybe és nemzetközi szerződésbe ütközése miatt forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab) is. A felperes utalt arra, hogy a devizaperekben eljáró más bíróságok az Ab-hoz fordultak, amelynek az eredménye e per lefolyását is érintheti.

Az alperes magyar állam jogi képviselője ellenkérelmében kérte az első fokú ítélet helyben hagyását. Kiemelte: azért, mert más perekben az Ab-hoz fordultak, az nem köti az ebben az ügyben eljáró bíróságot. A magyar állam képviselője rámutatott: nincs a jelen perben közvetlenül alkalmazandó vagy közvetlenül érvényesülő uniós jogszabály, a felperes fellebbezésében hivatkozott irányelvek nem lényegesek a jogvitában. A törvény a magyar bírói gyakorlatot emelte jogszabályi szintre, amelyek összhangban vannak az irányelvekkel – tette hozzá. Annak vizsgálata, hogy a törvény uniós jogi aktusba ütközik-e nem lehet előzetes döntéshozatali eljárás tárgya, ezt a kérdést csak kötelezettségszegési eljárás keretében lehet vizsgálni – mutatott rá az alperes.

A felperes jogi képviselője a tárgyaláson a részérvénytelenséggel kapcsolatban megjegyezte: a józan ész és a logika felől közelítve a konkrét díj-, költség- vagy kamatemelés mindig kommunikált okok összessége alapján történt, ami a hitelező törvényi kötelezettsége. A fogyasztó számára hátrányos kamat- vagy díjváltozás bizonyos konkrét, egyedi okok összességének eredménye - mondta. Az értesítőből az adós mindig olyan helyzetben lesz, hogy vissza tudja ellenőrizni az okokat és az emelés nagyságát, emelte ki. Hozzátette: ugyanez az ellenőrzés a hatóságnak is a rendelkezésére áll.

Tehát logikátlan az az alperesi állítás, hogy a tisztességtelenséget egészében kell elfogadni vagy elutasítani – mutatott rá a pénzintézet jogi képviselője.

Korábban írtuk:

Az elsőfokú bíróság mindkét pénzügyi intézmény keresetét elutasította a szeptemberben megtartott tárgyalásokon.

A bíróságnak másodfokon is arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.

A Fővárosi Törvényszék eddig első fokon összesen 67 ítéletet hozott, ebből 64 felperesi keresetet utasítottak el teljesen, három esetben - az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Magyar Cetelem Bank Zrt. és a K&H ügyében - részben helyt adtak annak.

A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásokban eddig két ítélet született a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásain: a Sopron Bank Burgenland Zrt. és a Pannon Takarék Bank ügyében helybenhagyták az elsőfokú bíróság ítéletét, ennek értelmében a pénzintézetek szerződéses feltételei tisztességtelenek.

Egy pénzintézet visszalépett még az elsőfokú eljárásban, három pert - az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank közös keresetét, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét - felfüggesztettek azért, mert a bíró az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. Másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla az evoBank Zrt. és a Porsche Bank Zrt. esetében függesztette fel az eljárást és fordult, illetve fordul az Alkotmánybírósághoz.

Az Ab kedden kezdte tárgyalni a bírói indítványokat, a törvényszékről érkezőket egyesítve. Bitskey Botond, az Ab főtitkára az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a határozat meghozatalához várhatóan több ülésre lesz szükség. A testületnek 90 napja van határozata meghozatalára.

Az Alkotmánybírósághoz forduló bírák egyebek között azt kifogásolták, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatály tilalmát, a jogbiztonság, a normavilágosság követelményét és szükségtelenül korlátozza az eljárással kapcsolatos jogokat.

Trócsányi László igazságügyi miniszter - aki 2007 és 2010 között alkotmánybíró volt - szeptember 10-én levelet intézett az Ab-hez, amelyben az indítványok megalapozatlansága és a törvény alkotmányossága mellett érvelt, egyben reményét fejezte ki, hogy a testület az ügy társadalmi jelentőségére tekintettel soron kívül fog eljárni.

A Magyar Bankszövetség is kifejtette álláspontját az Ab számára: e szerint a törvény egyes rendelkezései sértik a jogállamiság elvét, a szerződési szabadságot, a bírósághoz fordulás és a tisztességes eljárás alapjogát, valamint a hatalommegosztás elvét, és a törvény elfogadása is ellentétes az alaptörvénnyel.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

350 ezerre tehető a Magyarországról kivándoroltak száma

A 2009 után kivándorlók 80 százaléka 40 éven aluli, és nagyon magas közöttük a diplomások aránya. Tovább olvasom