Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Domokos László: végleg lezárult a következmények nélküli számvevőszéki ellenőrzések korszaka

Ettől az évtől kezdve az ellenőrzött szervezeteknek már intézkedési tervet kell készíteniük válaszul a jelentésekre.
Az idén végleg lezárult a következmények nélküli számvevőszéki ellenőrzések korszaka, ettől az évtől kezdve az ellenőrzött szervezeteknek már intézkedési tervet kell készíteniük válaszul a jelentésekre, az együttműködés hiányának akár büntetőjogi következményei is lehetnek - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az MTI-nek adott év végi nyilatkozatában.

"Aki közpénzeket használ, az számítson rá, hogy az Állami Számvevőszék bármikor ellenőrizheti és ellenőrizni is fogja" - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.

Kifejtette: a számvevőszék elsősorban ellenőrzésein és jelentésein keresztül képes támogatni a jó kormányzást, ennek érdekében 2012-ben több mint 100 jelentést hozott nyilvánosságra az ÁSZ.

"Egyedülálló és tényszerű tapasztalatokkal rendelkezünk az önkormányzatok pénzügyeiről, az európai uniós források felhasználásáról, vagy éppen az államadósság alakulásáról. Ezek a területek milliók életét érintik, nem mindegy, hogyan működnek a helyi közszolgáltatások, vagy milyen fejlesztések valósulnak meg egy-egy településen" - hangsúlyozta az ÁSZ elnöke.

Domokos László kiemelte: a jelenlegi helyzetben kulcskérdés a közpénzek tervezett, célszerű, hatékony felhasználása, ez alapvetően befolyásolja az ország fejlődési lehetőségeit. Az ÁSZ ellenőrzései rávilágítottak arra, hogy a közpénzek felhasználása során átlátható stratégiákra van szükség, a közpénzt úgy kell kezelni, mintha befektetés lenne.

Hozzátette: nemcsak mennyiségi, hanem minőségi javulásra is szükség van ahhoz, hogy fenntartható pályára álljon a magyar államháztartás. Ez egyfelől a tervezés minőségének javítását, másfelől a hatékonyság és az eredményesség térnyerését jelenti.

Rámutatott: bár szűkülnek a források, de minden elköltött közforinthoz eredményességi kritériumokat és mérhető célokat kell társítani, azaz takarékosabb és fenntarthatóbb államra van szükség Magyarországon.
"Nem makrogazdasági megszorításokra, a kiadások öncélú csökkentésére van szükség, hanem arra, hogy megtaláljuk azokat a területeket, ahol akár kevesebb pénzből is több közszolgáltatást lehet nyújtani" - emelte ki Domokos László.

Az uniós pénzek felhasználását feszegető kérdésre Domokos László elmondta: 2012-ben több számvevőszéki ellenőrzés is közvetlenül érintette és értékelte az európai uniós források felhasználását. Ennek alapján elmondható: az európai uniós források lekötésének hatékonysága alapvetően sikeres, Magyarország más tagállamokkal összevetésben is jól áll ezen a területen.

Rámutatott: szembetűnő a tervezés hiánya, valamint a források kifizetésének elhúzódása, emiatt az uniós pénzek nehezen és lassan jutnak el a kedvezményezettekhez. Az uniós források felhasználása gyakran nem átgondolt, nem mérlegelik a hosszú távú hatásokat, következményeket. "Egy-egy településen megvalósítanak például egy fejlesztést, de azt nem veszik figyelembe, hogy mennyibe fog kerülni a beruházás fenntartása a következő 10-20 évben. Így a teljes időszakot tekintve lehet, hogy az uniós pénz többet árt, mint használ" - említette a gondokat az ÁSZ elnöke.

Kifejtette: a 2014 és 2020 közötti időszakra összehangolt stratégiára van szükség, ami javítja az életszínvonalat, munkahelyeket és hozzáadott értéket teremt, segíti a fenntartható fejlődést, élénkíti a beruházásokat, ám eközben nem növeli az ország eladósodottságát.

Arra a felvetésre, mit gondol arról, hogy az állam átvállalja a települések adósságát, elmondta: " önmagában természetesen ez nem oldja meg a problémákat, de az irányt alapvetően jónak tartom." Kiemelte: a számvevőszéki ellenőrzések megerősítették, hogy szükség van a beavatkozásra, hiszen a pénzügyi nehézségek, az eladósodottság már az egész önkormányzati rendszer működését veszélyeztetette. Az adósság átvállalása ugyanakkor olyan, mint a mesterséges lélegeztetés, adott esetben életet ment, de a beteget még nem gyógyítja meg - fűzte hozzá.

"Hosszú távú terápiára van szükség, ami megakadályozza, hogy az adósságállomány újratermelődjön" - hangsúlyozta.

Az ÁSZ elnöke a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatban kifejtette: még 2009-ben hozta nyilvánosságra az ÁSZ a felsőoktatás 2005 és 2008 közötti átalakítására vonatkozó jelentését, ez volt a bolognai rendszerre való áttérés időszaka. A számvevőszék akkor rámutatott, hogy az alapképzési struktúra széttagolt, a törvényi szabályozás nem ösztönzi a hallgatókat a tanulmányaik mielőbbi elvégzésére. Ez a hallgatói teljesítmény csökkenését idézi elő, és pazarló állami támogatást jelent.

Elmondta: az ÁSZ a PPP beruházásokról szóló ellenőrzése során megvizsgálta a magánszektor bevonásával, 2004 és 2011 között megvalósult kollégium projekteket. "Azt láttuk, hogy ezek a beruházások előnytelenek a felsőoktatási intézmények, így az állam, az adófizetők számára is. A PPP konstrukcióban megvalósult kollégiumoknak a fenntartásához a következő 15 évben mintegy 65 milliárd forint központi forrásra lesz szükség" - emelte ki Domokos László.

A felsőoktatási intézmények gazdasági társaságairól szóló ÁSZ-jelentés azt állapította meg, hogy az egyetemek és főiskolák cégei gazdasági értelemben nem voltak sikeresek 2006 és 2010 között, ráadásul 23 intézményből 13 egyáltalán nem ellenőrizte a tulajdonában lévő társaságokat - mondta Domokos László.

Az ÁSZ elnöke végezetül elmondta: a búcsúzó év egyik legfontosabb eredménye, hogy az ÁSZ november közepén együttműködési, partneri megállapodást írt alá a kínai számvevőszékkel. "Ez azért is különösen fontos, mert 2013 és 2016 között Kína tölti be az INTOSAI, a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetének elnöki posztját, így a világ egyik vezető számvevőszékével is közvetlen szakmai kapcsolatba kerülhetünk" - emelte ki Domokos László.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szerényen erősödött a forint szerda estére

Az európai közös pénz szerdán 20 órakor 293,53 forinton állt, 18 órakor 293,91 forinton, 14 órakor… Tovább olvasom