Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Elemzők: meglepte a piacot a monetáris tanács

Ugyanakkor további kamatcsökkentésre, 3-3,5 százalékig süllyedő alapkamatra számítanak.
Meglepte a piacot a keddi alapkamat-csökkentés mértéke az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, akik ugyanakkor további kamatcsökkentésre, 3-3,5 százalékig süllyedő alapkamatra számítanak, de bizonytalannak tartják a további monetáris lazítás ütemezését.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a piaci várakozásoknál nagyobb mértékben, 20 bázisponttal 3,8 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Elemzők 10 bázispontos kamatcsökkentésre számítottak.

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője szerint a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését.

Hozzátette, ugyanakkor a piaci folyamatok május végétől jelentős fordulatot vettek: a Fed eszközvásárlási programjának várható szűkítése meredek hozamemelkedést okozott minden kötvénypiacon, jelentősen megemelte a kockázati felárakat, valamint intenzív volatilitást okozott a devizapiacokon, így a forintpiacon is. A határidős kamatlábpiac már csupán 10 bázispontnyi további kamatvágást áraz. Ilyen körülmények között az elemző szerint kérdéses, hogy meddig folytatható a kamatcsökkentés.

A Takarékbank szerint a nemzetközi piacok túlreagálták a Fed mennyiségi lazításának várhatóan fokozatos csökkentését, így, miután az átárazódási folyamat véget ér, a piacokon enyhülhetnek a feszültségek. Amennyiben a nemzetközi hangulat stabilizálódik, további 10-20 bázispontos kamatcsökkentés még lehet, 3,50 százalék alatti szintekre azonban nem lát lehetőséget, így az egyes kamatvágások után hosszabb szünetet tarthat a monetáris tanács. A 20 bázispontos csökkentés Suppan Gergely szerint elbizonytalaníthatja a piacokat arról, hogy a testület a közeljövőben milyen lépésközönként fog változtatni az alapkamaton.

Megemlítette: a forint kisebb gyengüléssel reagált a vártnál némileg nagyobb kamatcsökkentésre, azonban a gyengülés jóval visszafogottabb, mint a régión kívüli feltörekvő piaci devizáké.

Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője az MTI-nek eljuttatott közleményében szintén kérdésesnek nevezte, hogy ezek után mekkora léptékben folyik a kamatcsökkentési ciklus. Valószínűsítette, hogy hasonló mértékű kamatcsökkentések lehetnek a következő hónapokban is. Ez alapján év végére a korábban várt 3,5 százalék helyett 3 százalékig csökkenhet az irányadó ráta.

Korábban az Equilor arra számított, hogy 4 százalékon megáll a monetáris lazítási ciklus, ám a jegybankelnök a legutóbbi sajtótájékoztatóján egyértelműen jelezte, hogy "még nem végeztek".

Eközben egyre nő a feszültség a nemzetközi piacokon a Fed-program kivezetése kapcsán. Az amerikai jegybankárok sem sokat segítettek a hangulat oldásában, hiszen továbbra is bizonytalan, hogy mikor indul meg a havi 85 milliárd dollár keretösszegű kötvényvásárlási program kivezetése.

A bizonytalanság a fejlett országok hosszú államkötvény hozamait megemelte, és ez továbbterjedt a feltörekvő piacokra is. A hazai 10 éves állampapírhozam is nagyot emelkedett az elmúlt hónapokban, így egyre kisebb a tere az MNB-nek is a kamatvágásra - jegyzi meg Gabler Gergely.

Bár a tovább csökkenő kamatok alapján a forint gyengült, ez az elemző szerint nem lesz tartós. Megjegyzi ugyanakkor, hogy az árfolyam nagyban függ a formálódó devizahiteles mentőcsomagtól is, hiszen egy tömeges hitelforintosítás, kellő MNB segítség nélkül megbillentheti a forintot, és "előcsalogathatja" a forint ellen spekulálókat.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője kommentárjában nem zárta ki, hogy a lazítási ciklus a jelenlegi szinten véget ér. Megjegyezte, hogy egyre kisebb a tere további kamatvágásoknak, a piaci árazások pedig már csak nagyon minimális további csökkentést jeleznek előre. Az infláció ugyan továbbra is alacsony - júliusban mindössze 1,8 százalékos volt az éves index - de Nyeste Orsolya szerint nem szabad elfelejteni, hogy ennek a kormány árcsökkentési politikája is az oka, rezsicsökkentések nélkül ugyanis az infláció valamivel 2,5 százalék felett lenne. Ugyanakkor a belső kereslet továbbra is gyenge. Mindenesetre jól látszik, hogy a tanács szeretne addig elmenni a monetáris enyhítésekkel, ameddig csak lehetséges, jelentsen az bármilyen kismértékű további kamatvágást.

Fontos látni azt is, hogy az amerikai Fed egyre közelebb kerülhet extrém laza monetáris politikájának mérsékléséhez, ami nem igazán jelent majd támogató környezetet a további jelentősebb mértékű hazai kamatcsökkentéseknek - írja.

Az Erste Bank korábbi várakozása az év végi alapkamatszintre 3,5 százalék volt, ami lehet, hogy továbbra is tartható, de nagy kérdés, hogy hogyan alakul a piaci hangulat, és az sem kizárható, hogy a csökkentési ciklus véget is ért a jelenlegi 3,8 százalékos szinten. Az MNB keddi döntése azonban összességében nem javítja az előrejelezhetőséget, hiszen a mostani 20 bázispontos lépésköz meglehetősen szokatlannak mondható - írta az elemző.
Londoni elemzők: kompromisszumos döntés született

Londoni elemzői vélemények szerint kompromisszumos döntést hozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a kedden végrehajtott 0,20 százalékpontos kamatcsökkentéssel.

A kamatdöntés előtt az elemzők többsége 0,10 százalékpontos enyhítést várt. A Cityben voltak olyan előrejelzések is, amelyek ennél nagyobb mértékű MNB-kamatcsökkentést valószínűsítettek, de ezek a prognózisok sem számoltak 0,20 százalékpontos enyhítéssel. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői például azt jósolták minapi értékelésükben, hogy az MNB az eddig megszokott ütem felére, vagyis 0,125 százalékpontos havi csökkentésekre tér át.

William Jackson, a City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőházának, a Capital Economicsnak a felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a keddi kamatdöntés utáni értékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy az enyhítési ciklus új üteme jelzi a monetáris tanács szándékát a pénzügypolitika további enyhítésére forinteladási hullám előidézése nélkül.

A célszint alatt járó infláció, a lanyha gazdasági növekedés és a magyar gazdaságban meglévő jelentős kapacitásfelesleg alapján egyértelmű, hogy Magyarországon alacsonyabb kamatszintre van szükség, mégis viszonylag magasan kell tartani az alapkamatot ahhoz, hogy a lejáró külső adósságok megújításához szükséges tőke bejöjjön az országba - fejtegette Jackson.
A Capital Economics londoni közgazdásza kiemelte keddi értékelésében, hogy a piac egy ideje 4,00 százalékhoz közeli MNB-kamatmélypontot áraz. Jackson szerint ez azt jelenti, hogy ha a magyar jegybank ennél számottevően alacsonyabbra süllyeszti alapkamatát, azzal egyértelműen a forint gyengülését kockáztatná.

A Capital Economics vezető elemzője szerint a kamatcsökkentési ütem lassításának okai között lehet az is, hogy a monetáris tanács e forintgyengülés kockázatát igyekszik enyhíteni.

Az MNB-t ugyanakkor az alapkamat további csökkentésére biztathatta az a tény, hogy a forint "viszonylagos épségben megúszta" a felzárkózó piacokon tapasztalt legutóbbi eladási hullámot. Ehhez azonban a jelek szerint nem sok közük volt a Magyarország-specifikus tényezőknek; ebben a hónapban más kelet-európai valuták is jól teljesítettek, különösen a cseh korona - hangsúlyozta a Capital Economics londoni elemzője.

Jackson szerint ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a kelet-európai piacokon aktív intézményi portfolióbefektetők zöme az euróövezetben honos, és kevésbé törődik az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mennyiségi enyhítési ciklusának kilátásba helyezett lassításával.

Az összképhez hozzátartozik az is, hogy a devizaalapú ingatlanhitel-állomány további leépítését célzó bármilyen újabb intézkedéscsomag csak kis mértékben csökkentené a magyar gazdaság teljes devizaadósság-terhét. A devizaalapú jelzáloghitelek a magyar hazai össztermék (GDP) 6,5 százalékát teszik ki, ugyanakkor a devizában fennálló államadósság és a pénzügyi szektoron kívüli vállalati szféra GDP-arányos devizaadósság-rátája egyaránt 40 százalék körüli.

Ennek alapján - jóllehet a devizaalapú ingatlanhitelek forintosítása népszerűnek bizonyulhat - Magyarország egy ilyen program végrehajtása után is erősen ki lenne téve a külső finanszírozási környezet esetleges romlásának, és különösen az euróövezeti piaci feszültségek kiújulásának.
Mindezek alapján a Capital Economics úgy látja, hogy korlátozott az MNB további enyhítési mozgástere. A cég azzal számol, hogy a magyar jegybank az idei év végére 3,50 százalékig csökkenti alapkamatát - hangsúlyozta keddi értékelésében a ház vezető londoni elemzője.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai szerint a kedden bejelentett 0,20 százalékpontos MNB-kamatcsökkentés kompromisszumot jelent a gazdaságösztönzési szándék és a kisebb ütemű kamatcsökkentéseket kilátásba helyező korábbi jegybanki iránymutatás konzisztenciájának megőrzése között.

A ház elemzői keddi értékelésükben közölték: alapeseti előrejelzésük az, hogy az MNB további 0,30 százalékponttal 3,50 százalékig csökkenti alapkamatát. A JP Morgan londoni szakértői szerint ugyanakkor megvan az esélye az ennél "kissé még nagyobb mértékű" enyhítésnek is.

A monetáris tanács ezután is a gyenge növekedéssel és a kedvező inflációs környezettel fogja indokolni a kamatcsökkentéseket, ugyanakkor figyelnie kell a kockázatvállalási készség romlásának lehetőségére is - jósolták a JP Morgan elemzői.

A ház szakértői kiemelték ezzel kapcsolatban, hogy a magyar szuverén törlesztéskockázatra kínált piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) és egyéb kockázati mérőszámok az elmúlt egy hónapban gyengültek a térségi gazdaságok - például Románia és Lengyelország - hasonló mutatóihoz képest.

A JP Morgan londoni elemzői ugyanakkor az év hátralévő részére is azt várják, hogy az infláció a 3 százalékos célszint alatt marad - a ház jelenlegi előrejelzése 2013 végére 2,0 százalékos éves infláció -, és azt valószínűsítik, hogy a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés továbbra is korlátozza a magasabb termelői árak átszűrődését a fogyasztói árakba.

A ház jövőre viszont 3,2 százalékig visszagyorsuló átlagos inflációt vár.

A JP Morgan londoni elemzői szerint mindezek alapján az MNB várhatóan nem lesz abban a helyzetben, hogy jelentősen a Matolcsy György jegybankelnök által korábban jelzett 3,00-3,50 százalékos kamatmélypont-sáv középpontja alá csökkenthesse alapkamatát a jelenlegi enyhítési ciklusban.

Olvasóink írták

  • 1. mivan? 2013. augusztus 27. 15:52
    „Miért lepték meg?? A nagyokos piac azt hitte majd emelik a kamatot?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

3,8 százalékra csökkentette az alapkamatot az MNB

A Monetáris Tanács 20 bázisponttal csökkentett, ami nagyobb a piaci várakozásoknál: az elemzők 10… Tovább olvasom