Délmagyar logó

2018. 06. 19. kedd - Gyárfás 18°C | 27°C Még több cikk.

Étkezési jegy: havi 5000 felett 51 százalék adóval

Szeged - Míg három éve a 120 ezer forintos cafeteriakeretünkből 120 ezer forint árú étkezési jegyet kaphattunk, 2012-ben már csak 87 ezret.
Munkahelyi étkeztetés: csak dolgozóknak

Havi 12 ezer 500 forint munkahelyi étkezésre fordítható cafeteriát is kérhetünk, amit „kizárólag a munkáltató munkavállalóit ellátó étkezőhelyen igénybe vett munkahelyi (üzemi) étkeztetés (...)"-re költhetünk.


– Álláspontom szerint a cafeteria – a béren kívüli juttatások rendszere a 2012-es adóváltozásokkal elvesztette jelentőségét – fogalmazott lapunknak egy több száz főt foglalkoztató szegedi vállalat humánpolitikai vezetője. – Míg a korábbi években a munkavállaló kedvezőbb adózás mellett, széles körben felhasználható, motiváló támogatáshoz jutott, az idei adó- és jogszabályváltozások miatt ennek a rendszernek vége.

A kormány szűkített a béren kívüli juttatások felhasználási körén, 10 százalékkal megnövelte az adóját. 2012-ben kedvezményesen – 30,94 százalék adó megfizetése mellett – legfeljebb havi 5000 forintig adható az étkezési jegyet felváltó, „fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító" Erzsébet-utalvány. A humánpolitikai vezető szerint eredeti, szociális célját – miszerint a munkavállaló helyben étkezzen – már régen elveszítette a mindennapi bevásárlásra is költhető, kézzel fogható juttatássá fejlődött étkezési jegy.



 Az adóemelés miatt 60 ezer forint értékű Erzsébet-utalványunk idén már 78,5 ezer forintba „kerül", 2011-ben a munkavállalók 43 százaléka választotta az univerzálisan felhasználható ebédjegyeket. Nem véletlen, hogy a munkavállalók kedvence lett a levásárolható étkezési utalvány, hiszen kinek jut eszébe üres hűtő mellett üdülni, konditerembe vagy éppen sporteseményekre járni?

SZÉP-kártya – mindent tudnunk kell előre

30,94 százalékos adó megfizetése mellett kérhetjük az üdülési csekket felváltó Széchenyi Pihenő Kártyát (SZÉP). Egy december 27-én benyújtott módosító szerint előre meg kell határoznunk, mire szeretnénk költeni tartalmát. Három – szállás, vendéglátás, szabadidő – alszámla között kell választani. A szállásra szánt, évente legfeljebb 225 ezer forintot belföldi utazásra, hotelszámla kiegyenlítésére, a vendéglátásra utalt 150 ezret éttermi vagy éppen mozgóárus étkezésre fordíthatjuk. A 75 ezres szabadidőkeretből pedig múzeumba, állatkertbe, vidámparkba vagy konditerembe járhatunk.

Utánajártunk: a folyamatosan változó adójogszabályok miatt az a dolgozó, aki havi 10, évente 120 ezer forintos cafeteriakerettel rendelkezik, béren kívüli juttatásából 2009-ben még 120 ezer forintnyi étkezési jegyet, 2012-től pedig – több feltételt teljesítve – már csak 87 ezer 411 forint értékű Erzsébet-utalványt kaphat. Az adóváltozások miatt három év alatt több mint 32 ezer forintos a csökkenés.

Felmerül a kérdés, mire költhetjük cafeteriánk megmaradt részét? 30,94 százalékos adózás mellett választhatjuk többek között az önkéntes egészségpénztári hozzájárulást, az újonnan bevezetett SZÉP-kártyát (részletek keretes írásunkban), vagy éppen az önkéntes nyugdíjpénztári befizetést, a munkahelyi ét keztetést, esetleg a helyi utazási bérletet, de egyikből sem lehet vacsorát főzni. Limiten – az éves nettó 60 ezres kereten – felüli étkezési jegyhez akkor juthatunk, ha munkaadónk eleget tesz a törvényalkotók szándékának, és külön szabályzatban rögzíti: „a juttatást minden dolgozó részére azonos nagyságban, vagy minden dolgozó által megismerhető szabályzat alapján meghatározott személyi kör részére biztosítja".



– Külön szabályozás nélkül, csak 5000 forint Erzsébet-utalvány adható, a további juttatás normál bérként adózik – fogalmazott a személyzeti vezető. Elárulta, céges szabályzattal, 51,17 százalékos adó megfizetésével a munkavállalónak minden 10 ezer forintnyi utalvány 15 ezer 117 forintjába kerül. Így 2012-ben a 120 ezer forintos béren kívüli juttatás alig több mint 87 ezer forint Erzsébet-utalványt ér.

Olvasóink írták

48 hozzászólás
  • 48. Vanek_B._Eduárd 2012. január 23. 23:17
    „Ja kérem a fülkeforradalom az fülkeforradalom, a szabadságharcról nem is beszélve.
    Mint tudjuk, kormányunk erre kapott felhatalmazást. Nemdebár? Dedebár.”
  • 47. Tupu 2012. január 23. 21:21
    „vári:
    Akkor is kíváncsi lennék, hogy majd mennyire fog majd sírni az ő szájuk!”
  • 46. vári 2012. január 23. 17:28
    „Tupu
    Jelentős részük nyugdíjas volt, szóval őket a dolog nem érinti - még.”
  • 45. Larsson 2012. január 23. 17:00
    „39.

    Nyugi sodexo még van... :)))”
  • 44. macs 2012. január 23. 16:56
    „39. Francis,
    igazad lehet! :-) Most olvasom, hogy a leépítés a NAV-ot se kiméli. Egyébként nem csupán adóellenőrökre gondolok, mások is ellenőrizhetnek. Sőt, volna néhány ötletem még, hogy lehetne ellenőrizni. :-)”
  • 43. Tupu 2012. január 23. 16:50
    „Na most kíváncsi lennék arra a "több százezres" tömegre, akik szombaton fent voltak Pesten, hogy ez nekik mennyire tetszik! 5000ft kajautalvánnyal hova a jó ..... ........., inkább nem is folytatom, mert a végén még lezúzom a monitort.”
  • 42. racionalitás? 2012. január 23. 16:22
    „40. radic 2012.01.23. 15:23

    Azért ne haragudj rám nagyon....egyébként valóban vannak jó letölthető 3d-s filmek...élvezd te is az életet.”
  • 41. juvefan 2012. január 23. 15:45
    „Jól nyomják Vityáék.Csak így tovább!Rendbe rakják az országot!Kérem őket,hogy még jobban adóztassák meg a béremet,és az azon kívül eső bevételemet.Nagyon szívesen segítek nekik rendbe rakni (az adómból)amit eddig elkú..tak.Találjanak ki újabb adónemeket,amiket nagyon szívesen fizetni fogok,mert szerintük Magyarország a világ legjobb,és legélhetőbb országa a világon.Szeretünk Viktor.Csak kár,hogy oxigénnel lélegzel!!!!”
  • 40. radic 2012. január 23. 15:23
    „38. racionalitás? 2012.01.23. 14:33

    "jól el vagytok...munkanélküliség?szabadnap?vagy munkanélküli munkahely??????szabadúszás????"

    Áhh! A viktátor miatt bezártuk a céget, az alkalmazottaknak még utoljára jól megaszondtuk, aztán most meg csak a 3d-s filmezés maradt, meg a kommentelgetés. Ja nem, várj csak... Ez Te vagy. Mi többiek szimplán csak lopjuk a napot. :)”
  • 39. Francis 2012. január 23. 14:44
    „Larsson oké, de én abból indultam ki, hogy a Sodexo-t már nem lehet választani, az már csak történelem.

    Macs, nyilván mindenkinek jobb lenne, ha kevesebb lenne a munkáltatók terhe. De ekkor a befolyt kevesebb adóból arra is kéne fordítani, hogy vegyenek fel a NAV-hoz vagy akárhova revizorokat, akik ellenőriznének. Az ötlet nem rossz, de szerintem a "kifehérítés" meg az alacsonyabb adók nem egyből váltanák egymást. A hatályosság miatt az alacsonyabb adók bevezetése meghatározható lesz egy adott pontos dátumtól, de hogy a munkáltatók ne feketéztessenek, szerintem csak fokozatosan menne végbe. Ez megint bevétel kiesést okozna. A szigorú ellenőrzés mellé szigorú szankciók is kellenének és NORMÁLIS, betartható törvények és rugalmas, ügyfélbarát hivatal .

    Sajnos mindez, csak álom.”
  • 38. racionalitás? 2012. január 23. 14:33
    „jól el vagytok...munkanélküliség?szabadnap?vagy munkanélküli munkahely??????szabadúszás????”
  • 37. macs 2012. január 23. 14:19
    „Francis, Larsson, akkor szerintetek nem akkor járt volna jobban az ország, ha a munkáltató terheit csökkenti, megerősíti az ellenőrzést? A jelen helyzetben lehet, hogy új munkahelyek nem lesznek garmadával, de legalább egy csomó, most is meglévő, de fekete munkahely kifehéredne. Elképzelhető, hogy így nőnének az állami bevételek és nem kéne az adórendszert toldozni-foltozni, és még a bérek is nővekednének.”
  • 36. Larsson 2012. január 23. 14:15
    „Akkor lehet mégse voltam világos, én a 18000 sodexo akármilyen csekket választanám (mert nem csak coop, cba költhető el-sztem ezek a legdrágább élelmiszer boltok, amiket én igyekszek elkerülni), mert 18000 Ft, kb 27000-be kerül a cégnek, erzsébetnél 5000 felett uez a kulcs játszik, bér esetében meg 18000 Ft, az 36000-be kerül!”
  • 35. Francis 2012. január 23. 13:56
    „Larsson,

    tényleg nagyon magasak az adók és nagyon sok még hozzá az értelmetlen előírás. Egyébként a munkavállalók szempontjából most már értem hová akartál kilyukadni, én így értelmeztem:
    Bár a munkáltató szempontjából a bruttó bér lenne előnyösebb, mert össz. 28,5% adó terheli, viszont ebben az esetben a dolgozótól is vonnak SZJA-t, járulékokat. Ha viszont a cafatériát kapja, akkor a munkáltató az 5000 Ft-os Erzsébet utalvány után fizet kb. 31%-ot, de a dolgozó már nem fizet semmit.
    Oké, megértettem. Csak hát én is a 18.000 Ft helyett fogom ezt kapni, és akkor már részemről inkább bruttó bér emelés.”
  • 34. Larsson 2012. január 23. 13:24
    „31.

    Akkor megint visszakanyarodtunk a bérhez, cafeteria törölve, akkor a feltett kérdéseidet nem válaszolom meg, ez megint egy másik tárgyalási pozíció ha a gyerek is képbe jön, két gyerek után jár a havi 20e egy főnek, ha eléri az szja ezt az összeget, de ha nem, akkor meg megosztva tudják igénybe venni! Ettől függetlenül még él amit írtam, hogy alapból 1 Ft nettó, 2 Ft-ba kerül, ergo NAGYON MAGASAK felénk az adók... Ha pedig táppénzre és nyugdíjra akarsz kilyukadni, akkor az utóbbi jogosultság elég képlékeny, majdnem mindegy, hogy egy 20-30 éves ember mennyit keres mostanság (csak az nem mindegy, hogy 6 óra, vagy 8 órára van bejelentve), a táppénz megint elég sovány lett (ezt annyira nem ismerem), gyes/gyed féle pénzeknél is hiába keres magas bruttót úgyis csak x forintig jár és az éves bruttó talán 70%-a...
    Még mindig ott tartok, hogy ilyen adóterhek miatt muszáj a munkáltatónak sakkoznia, nem FEKETÉZNIE, úgy hogy mindenki jól járjon...”
  • 33. mivaan? 2012. január 23. 13:11
    „17! én is ezt próbáltam már többször leírni - hiába. amit nem akarnak megérteni, azt úgysem fogják, na.
    egyébként a cikkhez: én azért a cafeteriát pártolom, mert a dolgozókat segítette, akik tesznek is valamit. pont velük nem kellene kitolni, hanem megbecsülni!”
  • 32. eljensokaszeged 2012. január 23. 13:09
    „szakszervezet azért nincs, mert hiánygazdaságban mindenki csöndben ül, nehogy kirúgják. kb 20 éve... 22...”
  • 31. Francis 2012. január 23. 12:51
    „Kedves Larsson!

    Egyáltalán nem a közszférából élek, világ életemben a versenyszférában dolgoztam alkalmazottként. Természetesen mint alkalmazott munkavállaló mindig is a saját érdekeimet próbáltam érvényesíteni. De most mutatok egy példát a munkavállaló szempontjából.
    Két embert vesznek fel ugyanolyan munkakörbe, ugyanannyiért Az egyiknek vannak gyerekei, a másiknak nincs. Mind a kettő azt mondja, hogy 100.000 nettót akar kapni. Megkapják. De az egyiknek magasabb lesz a bruttó bére. Kérdés1: melyiknek mennyivel és miért? (legyen mondjuk 2 gyereke a családosnak). Kérdés2: milyen hátrányok érhetik azt a dolgozót és családját, az éllete során, akinek kevesebb a bruttó bére, netán minimálbérre van bejelentve? Kérdés3: Mennyivel járt jobban a munkáltató (ha egyáltalán jobban járt)? Kérdés4: mennyivel kevesebb adó folyik be, amiből pl. az oktatást, eü-t lehetne támogatni.

    Amúgy nem akartam bunkó és bántó lenni, csak felment bennem a pumpa. Ha valakinek vannak alap gazdasági fogalmai, akkor bér esetén mindig a bruttóból indul ki, mivel az minden számítás alapja ( a táppénztől kezdve a gyedig, a nyugdíjig, stb.)

    Én nem a munkavállalók ellen haragszom, hanem értük. Jobban kellene tudni érvényesíteniük az érdekeiket, csakhát nincsennek érdekvédő szervek.

    Midenesetre béke :)”
  • 30. rebcat 2012. január 23. 12:48
    „Pár dolog azért eszembe jutott erről. Ha például Árpádházi Szent Erzsébetre gondolok (mert ugye ezt sugallja az elnevezés), aki kenyeret juttatott a szegényeknek, elesetteknek, koldusoknak... A mai viszonyok között pl. egy 4 tagú családnak kenyérre sem elegendő (hogy kételyt ne ébresszek: 1 kg kenyér 175 Ft-tal számolva (a zöme ennél azért drágább) 30 napra 5250,- Ft). És akkor még hol van a többi.
    Nem "alamizsnát", inkább tisztességes munkabért szeretnénk, amiből meg lehet élni, hogy ne kelljen gyermekeinknek külföldre menni. Vagy például ne azon agyaljanak országunk vezetői, hogy milyen adókkal, felesleges, szükségtelen kiadásokkal (ld. rendszámcsere) sarcolják tovább polgáraikat, helyette munkahelyteremtésen, a meglévő munkahelyek megtartásán, élhető országon kellene gondolkodni. A SZÉP kártyát meg kifejezetten a jól kereső, vezető beosztásúaknak találták ki, akiknek telik étteremre, rekreációra, nem kenyérgondokkal küzdenek. Szerintem.”
  • 29. Larsson 2012. január 23. 12:33
    „27.

    Már megint az a fene agy arc... :(((( Miből gondolod, hogy én nem értek a közgazdaságtanhoz, vagy semmi közöm a számfejtésekhez???
    Nézd a munkavállaló szempontjából, őt úgyis csak a nettó érdekli! Menj el egy állásinterjúra és sose azt fogják kérdezni, hogy mennyi bruttót akarsz hazavinni, hanem mennyi nettót! Ha munkavállaló azt mondja, hogy 100e-t akarok hazavinni, akkor a munkáltató tudja, hogy ez neki 200e Ft-ba fog kerülni (sőt könyvelői díj, iparűzési, stb miatt még többe is...) és akkor lehet sakkozni! Adhat 85e nettót, plusz kap 18e sodexos (nem bözsis) melegkaja csekket és akkor mindenki jól jár, a munkavállaló +3-rel többet visz haza, a munkáltatónak megmarad kb ennyi zsetonja... Nem sok pénz, pláne nem 1 főnél, de lehet ezzel már megmarad neki annyi egy 20 fős cégnél, hogy futja belőle könyvelőre, meg iparűzésire...

    Úgy látom te csak a közszférából élsz, nem a nagyon nehéz maszek világból...

    A fenti levezetésemet befejezve, pont ez a baj mo-val, hogy itt a legmagasabb az adóék, 1 Ft nettó bér 2 Ft-jába kerül a cégeknek, emellé rakhatod még a rekord magas áfa kulcsot, stb, stb, szóval a drága orbanescu kormány alatt minden rekordot megdöntünk!!!”
48 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A nyáron startolhat az európai hitelminősítő

A második negyedévben megkezdheti működését az európai hitelminősítő az intézmény létrehozatalát… Tovább olvasom