Délmagyar logó

2018. 01. 20. szombat - Fábián, Sebestyén -2°C | 6°C Még több cikk.

Ezt várja el Simor András utódjától a kormány

Az új jegybankelnökkel kapcsolatban nem is a személye a legfontosabb, hanem az, hogy mit szól a kormányzati tervekhez - írta a hvg.hu.
Számos unortodox kormányzati elvárást kell teljesítenie Simor András utódjának hivatalba lépése után, az új jegybankelnökkel kapcsolatban nem is a személye a legfontosabb, hanem az, hogy mit szól a kormányzati tervekhez - olvasható a hvg.hu szerdán publikált cikkében.

A hvg.hu cikke szerint "bárki is lesz a Magyar Nemzeti Bank új elnöke, ha kulturáltan viszi keresztül a kormánypárt és a kabinet szándékait, néhány hónap múlva elfogadja a piac" - így vázolta a jegybanki vezetőváltás lényegét a portál szerint egy neve elhallgatását kérő, vezető fideszes politikus.

A portál kormánypárti körből származó értesülései szerint az kizárt, hogy Orbán Viktor Surányi Györgyöt kérné fel a posztra. A kétszeres jegybankelnök neve többször is szerepelt már a találgatások között, mint ahogyan Rogán Antalé, a Fidesz frakciójának vezetőjéé is. A portál szerint a befolyásos kormánypárti forrás ez utóbbi lehetőséget is kizárta, Matolcsy György jegybankelnökségét viszont nem.

Az internetes lap információi alapján több kormányzati elvárást is teljesítenie kell majd az új elnöknek. Az egyik legfontosabb kérdés a kormány számára az lesz, hogyan segítheti az MNB a 2014-es költségvetési hiány csökkentését. Fontos kérdés lesz az is, mi történjen a devizatartalékkal.

A portál cikke utal arra, hogy a kormány és a jegybank között 2010 óta zajlanak az egyeztetések a kabinettől érkező unortodox ötletekről, de kormánypárti értesüléseik szerint az MNB vezetése eddig minden alkalommal mereven elzárkózott a javaslatoktól.

Az internetes lap úgy tudja, a jegybanki devizatartalék egy-két milliárd dollárral csökkenthető lenne, és a kormányzati tervek arról szólnak, hogy a Nemzetközi Valutaalapnak a devizatartalékból fizetnék vissza a 2008-tól felvett hitel egy részét. Az IMF számára jövőre 3,6 milliárd eurót kell visszafizetnie Magyarországnak, emellett a jövő év első felében mintegy másfél milliárd euró értékű devizakötvényt kell törlesztenie országnak.

Az internetes lap szakértői véleményekre utalva azt írja, 1-3 milliárd euró valóban felhasználható lenne a devizatartalékból büntetlenül. A devizatartalék annak a biztosítéka, hogy az ország képes teljesíteni a külfölddel szemben fennálló devizakötelezettségeit. A becslések szerint azonban a magyar devizatartalék jelenleg jelentős mértékben meghaladja ezt, ugyanis a külföld felé fennálló tartozásunk a banki hitelállomány leépülése miatt folyamatosan csökken.

Az idei évhez képest azonban nem lenne nagy változás. A kormány idén devizakötvény kibocsátása nélkül törlesztette a devizakötelezettségeit, mégpedig úgy, hogy forint állampapír- kibocsátásból forinthoz jutott, amit az MNB automatikusan átvált devizára a devizatartalékból. Csak azért nem változott érdemben a mérték, mert nagyságrendileg ugyanannyi (mintegy 3-3,5 milliárd euró) uniós támogatás érkezett, mint amennyit felhasznált a kormány a devizatartalékból.

A portál értesülései szerint a kormányzat azt is szeretné elérni, hogy csökkenjenek az MNB kamatkiadásai. Az MNB legnagyobb kamatkiadása az úgynevezett kéthetes MNB-kötvény állományon és az egynapos betéteken keletkezik. A bankok ezekben a jegybanki eszközökben jelentős mennyiségű pénzt tartanak, jelenleg ez az állomány meghaladja a 4 ezer milliárd forintot. A kéthetes kötvényre az MNB a jegybanki alapkamatot fizeti éves kamatként, az egynapos betétekre pedig egy százalékponttal kevesebbet (vagyis jelenleg 6, illetve 5 százalékot). Ez évente közel 250 milliárd forintos kamatkiadást jelent az MNB-nek.

A kormányzat azt is szeretné elérni az MNB új vezetésével a portál cikke alapján, hogy a jegybank a bankok kötelező tartaléka után ne fizessen a pénzintézeteknek kamatot. A kötelező tartalékkal kapcsolatos döntés egyébként a monetáris tanács hatásköre (ahol a kormányzati szándékot keresztülvivő kormánypárt által delegált tagok vannak többségben).

A kötelező tartalékráta olyan előírás, amely arra kötelezi a bankokat, hogy az általuk gyűjtött betétek és egyéb források meghatározott százalékát betétként helyezzék el a jegybanknál. Jelenleg ez egy 4-500 milliárd forint között ingadozó pénzmennyiség, amelyre a jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamatot kapnak a bankok. Ez körülbelül 30 milliárd forintos kiadást jelent az MNB-nek.

A hvg.hu szerint végezetül "a kormányzati kívánságok" között az is szerepel, hogy a jegybanknak a másodlagos állampapírpiacon is meg kellene jelennie, ahol bizonyos limitekkel, de vehetne állampapírt. Az MNB állampapír-vásárlása elvileg szintén a költségvetési politika támogatása lehetne, hiszen a jegybank állampapír-piaci vásárlóként segítene az államot finanszírozni - olvasható a hvg.hu cikkében.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Giró-Szász: a piac bízik a magyar gazdaságban

Látni lehet, hogy a múlt heti leminősítés semmit sem változtatott azon, hogy a piac érdemben bízik a… Tovább olvasom