Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 24°C Még több cikk.

GfK: népszerűségi lista élén a húsfélék, a baromfi a legkedveltebb

A húsfélék a magyarok legkedveltebb élelmiszerei közé tartoznak: a baromfihúst a lakosság 97 százaléka, a sertéshúst 89 százalékuk kifejezetten kedveli, ezzel az értékkel a baromfi a burgonya mögött a második, míg a sertéshús a tizedik legkedveltebb az összes élelmiszer sorában - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet étkezési szokásokat vizsgáló elemzéséből, amelyet kedden juttattak el az MTI-hez.
A kutatás szerint a marhahúst a magyarok 59 százaléka kedveli, ezzel a 35., a vadhúsokat pedig 40 százalékuk, amivel ez a húsféle a 47. helyen áll a kedvenc élelmiszerek listáján. A szárnyasok és a sertéshús népszerűsége és fogyasztása hasonló méreteket ölt, marha- és vadhús viszont ritkábban és kevesebbeknek kerül a tányérjára - állapítja meg a GfK.

A baromfihúst minden korosztály és társadalmi csoport egyformán szereti, ez az egyik legszélesebb körben fogyasztott élelmiszer: minden második vásárló étrendjében hetente többször, 96 százalékuk asztalán pedig kéthetente megjelenik. Nemek és életkor szerint nem mutatható ki számottevő különbség a baromfifogyasztásban, ellenben gyakoribb a szárnyashús fogyasztása a felsőfokú végzettségűek, a magukat egészségesen táplálkozóknak tartók és a rendszeresen főzők körében.

Bár a húsfélék kedveltségének arányszámai meglehetősen magasak, a fogyasztás hosszú évek óta fokozatosan csökkenő tendenciát mutat, s várhatóan ez az elkövetkező időkben is folytatódni fog - idézi a közlemény Dörnyei Otíliát, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatóját. Hozzátette: a fehér húsok népszerűsége feltehetően egyrészt az egészséges életmódra felhívó kampányoknak, másrészt azok pénztárcakímélőbb árának köszönhető.

A GfK szerint a vörös húsok közül a sertéshús ugyan kisebb mértékben, de a marha- és vadhús határozottan a férfiak kedvence. E húsfajták népszerűsége 30 éves kor alatt az átlagnál lényegesen alacsonyabb a vörös húsok kedveltsége, 40 éves kör fölött viszont annál magasabb.

A piackutató adatai azt mutatják, hogy a 2012. július és 2013. június közötti időszakban csirkehúsból évente mintegy 14 alkalommal vásárol egy háztartás alkalmanként 2,2 kilogrammnyit. Az egyéb szárnyasok közül a pulyka-, valamint kacsafogyasztást emelte ki a GfK, melyből csaknem azonos, 6 kilogramm körüli mennyiséget szerzett be egy-egy háztartás az említett időszakban. A kacsahúsból ritkábban, évente háromszor, de jellemzően nagyobb mennyiség, 2,1 kilogramm kerül a bevásárlókosárba, mint pulykából, amiből évente négyszer 1,6 kilogrammot vásárol a lakosság.

A sertéshús a magyarok egyharmadának hetente többször is tányérjára kerül, 87 százalék pedig saját bevallása szerint kéthetente eszik valamilyen sertésből készült ételt. A fogyasztási gyakoriságban a férfiak járnak elöl: a férfiak 85 százaléka hetente eszik sertéshúst, míg a nőknek csak a 67 százaléka. A sertésfogyasztásban élen járnak a fizikai munkát végzők, nagycsaládban élők, és a kisebb települések lakosai.

A magasabb iskolai végzettségűek körében az átlagosnál alacsonyabb a sertéshús fogyasztása, nem igaz viszont ugyanez a marhahúsra és a vadhúsra. Míg a magyarok 10 százaléka fogyaszt csak legalább hetente marhahúst, a magasabban képzettek és magasabb jövedelműek körében ez az arány eléri a 16 százalékot. A vadhús igazi különlegességnek számít, évi néhány alkalommal kerül csak egy átlag magyar tányérjára - mutat rá a GfK.

A GfK információi szerint egy háztartás 2012 júliusa és 2013 júniusa között átlagosan mintegy 30 kilogrammnyi sertést és mindössze 4,8 kilogrammnyi marhahúst vásárolt egy év alatt. Míg a hentespultnál sertésből évi 13-14 alkalommal bevásárlásonként 2,2 kilogrammnyit kér egy vevő, addig marhahúst évente háromszor vásárol alkalmanként 1,6 kilogrammnyit.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kevesebb lesz a kukorica és a napraforgó Vas megyében

A kukorica termésátlaga várhatóan 5-5,2 tonna lesz hektáronként, a napraforgóé pedig még a 2 tonnát sem éri el Vas megyében. Tovább olvasom