Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

GKI: az adóátrendezés kedvező hatású az egyensúlyra, kedvezőtlen a növekedésre

Budapest - A 2011. évi adóátrendezés lehető teszi az államháztartási hiány csökkenését 3 százalék alá, de rövid és hosszú távon egyaránt hátrányos a gazdasági növekedés szempontjából – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében, amely az Erste Bank együttműködésében készült.
A GKI előrejelzése szerint 2011-ben 2,5 százalék körüli gazdasági növekedés várható, de a lakosság fogyasztása legfeljebb egy százalékkal bővül, miközben megtakarításai tovább emelkednek.

A gazdaságkutató friss elemzésében rögzíti: az új kormány megalakulása óta éves szinten a GDP 2,5 százalékát meghaladó mértékben jelentette be átmeneti adó- és járulékterhek kivetését. Három évig sújtja különadó a pénzintézeti, az energia és a telekommunikációs szektort, továbbá a bolti kereskedelmet. 14 hónapon át 2,8 millió embertől veszik el a kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetését. Csökken az alkalmazottak adójóváírási lehetősége.

Ezzel párhuzamosan a kormány 2011-ben a személyi jövedelemadó rendszeren keresztül – az egykulcsos szja bevezetésével, a gyerekkedvezmény növelésével – a GDP csaknem 2 százalékával egyenlő összegben kíván célzott lakossági jövedelemnövelő intézkedéseket tenni. A kedvezményezett kör mintegy 1 millió dolgozó, a gyermekes családok és a fehér gazdaságban magas jövedelmet elérő mintegy 500 ezer munkavállaló, de ezek közül különösen a havi 500 ezer forint felett kereső körülbelül 150 ezer ember – áll a GKI elemzésben.

A gazdaságkutató számítása szerint az adóbevételek bővülése a kiadások csökkentésével együtt biztosítja a GDP-arányos államháztartási hiány csökkentését 3 százalék alá. Ha azonban az Alkotmánybíróság vagy az EU szabályellenesnek minősít néhány törvényt, veszélybe kerülhet ennek elérése. A szakértők úgy vélik, hosszabb távon kérdéses milyen módon sikerül kiváltani ezeket a deklaráltan átmeneti intézkedéseket.

Megnyugtató, hogy a külső egyensúlyt egyelőre nem fenyegeti veszély, mivel a belső felhasználás csak szerényen bővül, az EU-támogatások beáramlása pedig erőteljes lesz. Magyarország összes külfölddel szembeni nettó adóssága a 2009 végi 52 milliárdról 2011 végére 46 milliárd euróra csökkenhet.

A gazdasági helyzetelemzés fontos megállapítása, hogy a beruházásokon belül meghatározó lesz az exportorientált multinacionális cégek fejlesztési tevékenysége, a különadó által sújtott ágazatokban illetve a hitelhez nehezen jutó kis- és középvállalatok körében nem várható érdemi javulás. Mivel az szja-változások elsősorban a magasabb jövedelműeket kedvezményezik, a reálkeresetek emelkedése a fogyasztás kisebb és megtakarítások jelentősebb emelkedését eredményezi. Ezt csak részben ellensúlyozza a gyermekes családok helyzetének javulása, mivel csak kevés kifejezetten magas jövedelmű, az adókedvezményt kihasználni képes sokgyermekes család van.

A GKI szakértői úgy látják, hogy a nemzetközi piacok által jól fogadott 2011. évi költségvetés és az egyensúly melletti hosszabb távú elkötelezettséget is demonstráló konvergencia-program esetén lassan erősödni kezdhet az ország, s ezzel a forint iránti bizalom. A konvergencia-program sikeréhez azonban a kiadási oldal rendszerszerű átalakításának meghirdetésére és megkezdésére is szükség lenne, hogy hiteles legyen a mostani adóemelések átmeneti jellege.

A jövő évi árfolyam éves átlagban 270 forint/euró körül lehet (hasonlóan az idei első félévihez), a jegybanki alapkamatban csak minimális, 5,0 százalékra való csökkentés látszik lehetségesnek, figyelemmel az év során várhatóan meginduló nemzetközi kamatemelésre is - áll a GKI elemzésében.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Váltás a Gazdasági Versenyhivatal élén

November 1-jétől Juhász Miklós tölti be a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöki tisztét. Tovább olvasom