Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

GKI: lassuló növekedés, felminősítés lehet idén

A tavalyi kiugróan gyors, 3,5 százalékos bővülés után idén már lassulást, 2 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít a GKI.

A tavalyi kiugróan gyors, 3,5 százalékos bővülés után idén már lassulást, 2 százalékos gazdasági növekedést valószínűsít a GKI, valamint azt, hogy  hitelminősítők az év második felében javítani fogják Magyarország besorolását - derül ki  GKI Gazdaságkutató Zrt. MTI-nek eljuttatott előrejelzéséből.

A GKI szerint a gazdasági növekedés lassulásának fő oka, hogy az EU-támogatások idén már csökkennek, és az üzleti beruházások alig nőnek. Két jó mezőgazdasági év után némi visszaesés valószínű a szektorban. A kedvező tavalyi növekedési és egyensúlyi folyamatok ellenére sem csökkent az államadósság, így a költségvetési politika mozgástere szűk - véli a GKI.

Az alacsony olajár miatti alacsony inflációnak - a GKI 0,5 százalékos fogyasztói árnövekedést vár 2015-re -, valamint a devizahiteles-terhek csökkenésének köszönhetően gyorsul a fogyasztás bővülése 2015-ben. Idén év végére 1,5 százalékos éves inflációt jelez előre a cég.

A GKI kifejti, hogy az elmúlt hónapokban a világgazdaságban és Magyarországon is fokozódott a bizonytalanság. A világpiaci energiaárak esése és az Európai Központi Bank által meghirdetett lazítás kedvező a magyar gazdaság számára, de a nemzetközi politikai kockázatok fokozódása (az ukrán-orosz válság elmélyülése, a terrorveszély növekedése, az olajexportáló országok válságjelenségei) kedvezőtlenül hatnak. A görögországi helyzet kezelhetőnek látszik, de a tartós megoldás hiánya más dél-európai országok nehézségeivel együtt rontja az EU perspektíváját. A Fed várhatóan ősszel meginduló kamatemelése növelni fogja a pénzpiaci és növekedési kockázatokat - hívja fel a figyelmet a GKI.

Magyarország külföldi megítélése ("az államosító, piac-ellenes és korrupciógyanús ügyekkel terhelt gazdaságpolitika miatt") nagyon kedvezőtlen a kutatóintézet szerint. A keleti nyitásnak nincs gazdasági hozadéka, miközben növeli az ország politikai elszigetelődését. Az Oroszországhoz kapcsolódó energetikai fejlesztések jövője egyre bizonytalanabb. A hazai energiaigény ezeket a jelenleg tervezett mértékben nem teszi szükségessé, miközben "homályos" a fejlesztések forrása, ráadásul ütközik az EU energiapolitikai elveivel, és valószínűleg szabályaival is.

A kormány a bankokkal való részleges kiegyezés révén igyekszik bővíteni a gazdasági növekedés forrásait, de ha ezek a gesztusok nem párosulnak más, a piac és a jogállam szabályait visszaállító lépésekkel, ennek hatása korlátozott marad - olvasható az előrejelzésben. A Növekedési Hitel Plusz nem a megengedett és a hitelezési kockázatokhoz igazodó kamatmarzs növelésével, hanem a veszteség egy részének jegybanki megtérítésével igyekszik élénkíteni a bankok hitelezési hajlandóságát. Mivel a gondok egy része a jó projektek hiányából származik, e lépéstől nem várható fordulat a GKI szerint.

Az államháztartási hiány 2014-ben a GDP 2,2 százalékára csökkent, eközben azonban jelentősen nőtt az EU által kiemelten figyelt strukturális deficit. A forint február végén az év elejei nagy gyengüléshez, a 2014 végi szinthez, sőt az euróhitelek átváltásánál rögzített 309 forint/euró árfolyamhoz képest is erős. A defláció is gyengébb árfolyamot indokol. Az MNB Monetáris Tanácsa a jelenleg 2,1 százalékos alapkamat várható csökkenését kommunikálja, ezzel párhuzamosan a forint némi gyengülése várható.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Gazprom gázszállításról kötött megállapodást a Boszniai Szerb Köztársasággal

A Gazprom orosz gázipari cég pénteken 106 millió köbméter földgáz szállításáról kötött megállapodást… Tovább olvasom