Délmagyar logó

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 17°C Még több cikk.

Görögország népszavazással dönt a megállapodásról a hitelezőkkel

A görög miniszterelnök népszavazást ír ki július 5-re a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról.

Dijsselbloem: Görögország elvágta a további egyeztetések lehetőségét
 

Szomorú döntésnek nevezte szombaton, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport rendkívüli ülésére érkezvén Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, a tanácskozás elnöke, hogy Görögország népszavazást kezdeményezett a hitelezők javaslatáról.

"Ezzel a tárgyalások lehetősége lezárult, pedig az én fejemben még nyitva volt" - szögezte le a holland politikus.

Dijsselbloem elmondta: rossz meglepetésként érte a lépés, és az, hogy a görög kormány úgy döntött a népszavazásról, hogy az alku elutasítása mellett foglalt állást.

Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter érkezésekor nem nyilatkozott.


Bosszankodás Brüsszelben, de az Eurócsoport ülését nem fújták le a referendum kiírásának hírére


Bosszankodást váltott ki Brüsszelben Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök azon bejelentése, hogy július ötödikén népszavazást tartanak a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról, de egyelőre nem fújták le az Eurócsoport szombat délutánra tervezett ülését.

Több, nevének mellőzését kérő uniós diplomata úgy vélekedett, hogy Ciprasz bejelentése tovább bonyolította a helyzetet, hiszen a görög hitelprogram a hitelezők és Athén újabb megállapodásának hiányában június 30-án lejár, de arról, hogy a megállapodás létrejöhet-e, a görögök csak a határidő lejárta után kívánnak dönteni. Ráadásul - tette hozzá egy uniós szakértő - az athéni kormány harsányan kampányol a hitelezők javaslatai ellen.

Egy uniós illetékes úgy vélekedett, hogy az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoportnak immár azon a "B terven" kellene gondolkodnia, amelynek eddig - érthető okból, a kedélyek csillapítása érdekében - még a létezését tagadták hivatalosan. Ez a "B terv" általános vélekedés szerint a "grexit", vagyis Görögországnak az eurózónából való kényszerű távozása, e leválási folyamat rendezett mederben tartása lehet.

Ciprasz néhány napos hosszabbítást kért a június 30-án lejáró támogatási programhoz, amivel azt érné el, hogy a görög lakosság kezében lenne a végső döntés lehetősége július 5-én, mégpedig oly módon, hogy vagy elvetik, vagy elfogadják a nemzetközi intézmények utolsó ajánlatát. Azzal, hogy a miniszterelnök most kemény szavakkal ostorozza, ultimátumnak és a kilátástalanság programjának minősíti az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követeléseit, ezekből az intézményekből nyilvánvalóan további engedményeket akar kicsikarni - vélekednek brüsszeli elemzők.

A hitelezők követeléseinek a lényege az, hogy a görög kormány tegyen le az asztalra hiteles és fenntartható reformcsomagot, amelynek pontos és számonkérhető megvalósítása esetén Görögország idővel képes lehet folyamatosan törleszteni az elmúlt öt évben kapott, 300 milliárd eurónál is nagyobb összegű támogatást. 

Legutóbb a nemzetközi intézmények azt helyezték kilátásba, hogy november végéig meghosszabbíthatják a most még érvényes programot - amelynek alapján még 7,2 milliárd euró járna a görögöknek, sőt, ezt az összeget még meg is fejelnék 8 milliárddal -, de emellett is ragaszkodtak a kemény megszorító intézkedésekhez. Ezt utasította el Ciprasz, és jelentette be a népszavazás kiírását.

Korábban írtuk:

A görög miniszterelnök népszavazást ír ki július 5-re a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról. Alekszisz Ciprasz péntek éjjel, a görög kormány éjszakába nyúló rendkívüli ülése után jelentette be a referendumot.

"Partnereink ultimátumszerűen felszólítottak minket, hogy még több takarékossági terhet fogadjunk el, amelyek azonban csak a gazdaság további zsugorodását idéznék elő" - hangoztatta Ciprasz. "Ezek a javaslatok, amelyek világosan megsértik az európai szabályokat és a munkához, az egyenlőséghez és a méltósághoz való alapvető jogokat, azt mutatják, hogy az egyes partnerek és intézmények célja nem a minden fél számára életképes megegyezés volt, hanem feltehetően egy egész nép megalázása" - jelentette ki Ciprasz a nemzethez intézett televíziós beszédében, alig néhány órával az után, hogy visszatért Brüsszelből, ahol nem megfelelőnek nevezve visszautasította a javasolt intézkedéseket.

A miniszterelnök közölte, hogy a görög parlament szombaton összeül, hogy jóváhagyja a népszavazást.

Ciprasz jelezte, hogy a népszavazás miatt kérni fogja a hitelezőktől, hogy néhány nappal hosszabbítsák meg a június 30-án lejáró támogatási csomagot.

A görög kormány az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek szombati tanácskozása miatt tartott rendkívüli ülést péntek este. A pénzügyminiszterek szombat délután tesznek még egy utolsó kísérletet arra, hogy megállapodjanak Görögországgal a reform- és takarékossági csomagról, és megmentsék az államcsődtől, miután Alekszisz Ciprasz miniszterelnök pénteken újabb megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia köztársasági elnökkel.

Martin Jäger, a német pénzügyminisztérium szóvivője pénteken felszólította Görögországot, hogy fogadja el a hitelezőket képviselő három nemzetközi intézmény - a brüsszeli Európai Bizottság, a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank és az amerikai dominanciájú Nemzetközi Valutaalap (IMF) - megoldási javaslatait.

Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozóján péntek hajnalban Angela Merkel döntő fontosságúnak nevezte az eurózóna pénzügyminisztereinek szombati tanácskozását, ahol - mint mondta - minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy sikerüljön megállapodni Görögországgal.

 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az eddigi szinten marad a földgáz biztonsági készlet

A 915 millió köbméteres szint 2014. július 1. óta van érvényben, ezt tervezték növelni az idei… Tovább olvasom