Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Gyilkolta a szőlőt az elmúlt egy év

Csongrád megye - Mínusz 24 fokot, forróságot és aszályt, végül jelentős csapadékot kaptak a szőlőültetvények az Alföldön egy év alatt. Az időjárás szélsőségei ellen nagyrészt védtelen ez a mediterrán növény, ám a klímaváltozás egyik következménye az, hogy már Dániában is megéri telepíteni.
Évekig hatással lesz a dél-alföldi szőlőültetvényekre az elmúlt egy év időjárása. 2012 elején több napon át kitartóan mínusz 23-24 fok volt a hőmérséklet, sok helyen a fás részek is átfagytak, hosszú időbe telik, mire a visszavágás után a növény az új termőkarokat kineveli. Már akkor 20-30 százalékos terméscsökkenéssel számoltak a termelők. Aztán hosszan tartó aszály jött, most pedig a szokásosnál nagyobb mennyiségű csapadék.


Az, hogy most, áprilisban még csupán 1 fok a hőmérséklet, csak szokatlan, nem számít szélsőségnek. – Késik a fölmelegedés, de ha szeptemberben is kitart a meleg, és összejön az évente szokásos 2000-2500 napsütéses óra, minden helyrejön, legfeljebb nem szeptember elején szüretelünk, hanem a végén – felelte kérdésünkre Gulyás Ferenc, a csongrád-bokrosi Gulyás Pincészet tulajdonosa. Ami a szélsőségekkel kapcsolatos termelői tapasztalatokat illeti, ezek területenként eltérők.

Történelem

Az egyik legrégebbi kultúrnövénnyel 8000 éve kezdtek foglalkozni Kisázsia területén. Mezopotámián, Palesztinán, Perzsián át terjedt el a Földközi-tenger mentén, majd Európa-szerte. Amerikába a spanyolok vitték el, Dél-Afrikába a hollandok, a XIX. század elején került Ausztráliába és Új-Zélandra. Még mindig terjed: az [origo] írja, hogy miután a Föld átlaghőmérséklete nő, Németországban újabban finom vörösborokat készítenek, és már Dániában is megéri vállalni az elfagyással járó kockázatot. Délebbre pedig az évtizedek, évszázadok óta bevált szőlőfajták, borok változtak, módosult az íz, a cukor-sav egyensúly. Franciaország déli részén még alkoholosabbak lettek az amúgy is testes vörösborok, viszont kevésbé kifinomult az ízük, ami feladja a leckét a pincészeteknek.

Gulyás Ferenc például úgy tapasztalta, hogy a hagyományos fajták, a kadarka, a kövidinka, az ezerjó, a sárfehér sokkal inkább megszenvedik a fagyot, mint a cserszegi fűszeres vagy a cabernet. A sóshalmi Takács Ferenc azt figyelte meg, hogy a zöldveltelini bora az elmúlt év után még lágyabb, „sematikusabb" ízű lett. A Csongrádbor Kft. praxisában a kékfrankos bírta legjobban a megpróbáltatásokat. Pálfi György ügyvezető igazgató úgy látja, a klíma nem változik nálunk annyira, hogy már a gazdálkodás szempontjait is át kellene gondolni miatta. Az viszont általános tapasztalat volt, hogy a szőlőtermelők nem mindenütt vették figyelembe a légköri aszály következményeit. A leszüretelt termés sok esetben túlérett volt, ami nem használt a bornak.

Arról, hogy nálunk van-e globális felmelegedés, illetve kell-e tenni ellene valamit, inkább baráti társaságban beszélgetnek a szakmabeliek. A témához tudományos hátteret adó dél-alföldi kutatás azonban már lezajlott. Eredményét 2009-ben publikálta Hajdu Edit és Borbásné Saskői Éva. Abiotikus stresszhatások a szőlő életterében című könyvük az elmúlt öt évtized időjárási eseményeinek fényében mutatja be és értelmezi a szőlő reakcióit. Hajdu Edit, a Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozó Szőlészeti és Borászati Intézet Kecskeméti Kutató Állomásának tudományos főmunkatársa érdeklődésünkre azt mondta, néhány szélsőség ellen segíti a tudomány a védekezést. Lehet szőlőt nemesíteni fagy- vagy szárazságtűrésre – napégetés vagy jégverés ellen azonban nem.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új iskolarendszert épít az agrártárca

60 ezer diák, több ezer tanár kerül a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá, a tárcának a felsőoktatással is vannak tervei. Tovább olvasom