Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 25°C Még több cikk.

Gyorsul az élelmiszerárak emelkedése Kelet-Európában

Az ársokk régiós hatása nem egyenletes, a jelenség Romániát és Magyarországot sújtja a legnagyobb mértékben.
Gyorsulni kezdett az élelmiszerárak emelkedése Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságaiban, de az ársokk régiós hatása messze nem egyenletes, a jelenség Romániát és Magyarországot sújtja a legnagyobb mértékben - állapították meg pénteken ismertetett térségi helyzetértékelésükben londoni elemzők, akik szerint a helyi fizetőeszközök erősödése tompítja a külső ársokk beszűrődő inflációs hatásait.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai az átfogó elemzésben kimutatták, hogy Romániában - és kisebb mértékben Magyarországon - a szokásos szezonális ütemet jóval meghaladó, jelentős élelmiszerdrágulás érzékelhető.

A ház szerint ebben a két országban várható a legnagyobb ütemű élelmiszer-áremelkedés a következő negyedévekben. Csehországban ugyanakkor július óta a szezonálisan megszokott ütemhez közeli, Lengyelországban pedig attól jóval elmaradó élelmiszerdrágulás ment végbe.

A JP Morgan elemzőinek számításai szerint az élelmiszer-ársokk október és 2013 közepe között Romániában 0,8 százalékponttal, Magyarországon 0,3 százalékponttal, Lengyelországban és Csehországban egyaránt 0,2 százalékponttal emeli a fogyasztói árindexet.

A ház szakértői szerint az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) gabonaárindexe ebben a négy országban mutatja a legerőteljesebb korrelációt az élelmiszer-árinflációval, márpedig a FAO-gabonaárindex csak a szeptemberrel zárult három hónapban - dollárértéken számolva - 18 százalékkal emelkedett. Ráadásul a Commodity Research Bureau (CRB) globális terménypiaci adatszolgáltató által számolt határidős piaci gabonaárak a júniusban mért legutóbbi mélypontról 35 százalékot emelkedtek.

Mivel a magasabb terményárak a valószínűleg átszűrődnek a feldolgozott élelmiszerek áraiba, az élelmiszerárak várhatóan magasak maradnak egészen a következő betakarítási szezonig a négy országban - jósolták pénteki helyzetértékelésükben a JP Morgan londoni elemzői.

A ház szakértőinek számításai szerint a globális gabonaárak emelkedésének hatása 4-8 havi késleltetéssel jelenik meg a hústermékek helyi fogyasztói áraiban, és ez az átszűrődő hatás Csehországban és Magyarországon a legjelentősebb.

A JP Morgan elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor azt is, hogy a mezőgazdasági terményárak jelenlegi emelkedése eddig kisebb mértékű volt, mint a két előző - 2007-ben és 2010-ben tapasztalt - globális terményársokk idején. Emellett a drágulás mértéke a helyi valutákra átszámolva még kisebb, tekintettel arra, hogy a szeptemberrel végződött három hónapban a lengyel zloty 6,5 százalékkal, a cseh korona 6,0 százalékkal, a forint 5,8 százalékkal erősödött a dollárral szemben.

A JP Morgan londoni közgazdászainak számításai szerint ez az árfolyam-erősödés a globális gabona-áremelkedés helyi élelmiszer-árinflációs hatásainak hozzávetőleg az egyharmadát ellentételezte ebben a három országban.

Romániában ugyanakkor kisebb ez a tompító hatás, mivel a román lej ugyanebben az időszakban csak 1,8 százalékkal erősödött a dollárhoz képest.

Mindemellett Romániában 33 százalékos - az EU-tagállamok közül a legmagasabb - az élelmiszer-összetevő részaránya a teljes fogyasztói inflációs kosárban, ami szintén arra vall, hogy az inflációt Romániában befolyásolják a legnagyobb mértékben az élelmiszer-ársokkok a régióban - áll a JP Morgan londoni szakértőinek pénteki térségi szektorelemzésében.

A ház ugyanakkor kimutatta azt is, hogy a 2005 óta eltelt időszakban a feldolgozatlan élelmiszerek Magyarországon drágultak "messze a legnagyobb mértékben" a vizsgált négy gazdaság közül. A JP Morgan elemzői szerint ez "valamelyest meglepő", mivel már eleve Magyarországon voltak a legmagasabbak az élelmiszerárak a régión belül. A cég adatai szerint tavaly az élelmiszer-árszint Magyarországon az EU-átlag 82 százaléka volt, Csehország esetében ugyanakkor ez az arány 79 százalék, Lengyelországban és Romániában 68 százalék volt 2011-ben.

Egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcsoport, a Capital Economics közgazdászai a globális felzárkózó térség egészére kidolgozott, ugyancsak pénteken ismertetett hatáselemzésükben azt jósolták, hogy a világgazdaság felzárkózó régióiban emelkedni fog ugyan a teljes kosárra számolt infláció üteme a következő hat hónapban az élelmiszerek globális emelkedése miatt, ám ez a hatás várhatóan rövid ideig tart, és sokkal kisebb mértékű lesz, a közelmúltbeli globális élelmiszer-ársokkoké volt.

A ház elemzői szerint ha a globális élelmiszerárak a jelenlegi szinten stagnálnak, akkor Latin-Amerikában és Kelet-Európában - ahol az élelmiszerek a teljes inflációs kosárnak egyaránt mintegy a 25 százalékát teszik ki - a fogyasztói infláció 0,5-1,0 százalékponttal gyorsulhat a következő félévben.

Ázsia felzárkózó gazdaságaiban 35 százalék körüli az élelmiszerek aránya az inflációs kosárban, ám a globális élelmiszerárak hatása ebben a térségben valószínűleg kisebb lesz, mivel a régió alapvető élelmiszerének számító rizs ára az utóbbi időben stabil.

A Capital Economics londoni elemzői hangsúlyozzák, hogy ezek a becslések stagnáló globális élelmiszerárak esetére érvényesek. A cég prognózisa azonban az, hogy a legtöbb gabonaféle ára 2013 közepéig 10-20 százalékkal csökken, és ez enyhíti az élelmiszerárakból eredő inflációs kiugrás kockázatát a felzárkózó piacokon.

Olvasóink írták

  • 2. x 2012. október 19. 18:35
    „1. jozko 2012.10.19. 15:55
    http://www.delmagyar.hu/forum/nem_volt_az_meg_igazan_gengsztervaltas_sem/24/2000066/?action=kifejt”
  • 1. jozko 2012. október 19. 15:55
    „AQgrár - ipari országban /mint a miénk/ ez hatalmas szégyen!
    Konjunktúrát kellene jelentsen, amin jól kereshetnénk!

    "Rendszerváltók" gratulálok!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Matolcsy: több EU-s forrás jut a vállalkozásoknak 2014-től

Gyökeresen megváltozik az európai uniós források elosztása 2014 és 2020 között. Tovább olvasom