Délmagyar logó

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 11°C | 21°C Még több cikk.

Havi 25-75 ezer forint járna alanyi jogon

Szeged - Feltétel Nélküli Alapjövedelem (FNA), illetve létpénz: mindenki alanyi jogon kapna 25, 50, 75 ezer forintos alapellátást az államtól. Az ötletre már most sokan mondják, van benne valami.
– Minden olyan kezdeményezés, amely a piaci mozgásokat ösztönözni tudja, fontos az egész gazdaságnak, így az általunk képviselt vállalkozásoknak is – mondta el véleményét a Feltétel Nélküli Alapjövedelemről (FNA) Pataki Andrea, a Kisosz megyei titkára. – Azt látom, ezt célozza az elképzelés is, de a részleteket nem ismerem teljes egészében.

12 jogcímen – csak a várostól

A szegedi polgármesteri hivatal humán közszolgáltatási irodája – tudtuk meg Novkov Veszelinka irodavezetőtől – havonta 12 jogcímen utal szociális, valamint gyermekvédelmi ellátásokat, ezek a következők: aktív korúak ellátása, lakásfenntartási, óvodáztatási, rendkívüli gyermekvédelmi, rendszeres gyermekvédelmi, lakbér- és adósságcsökkentési támogatás, közgyógyellátás, átmeneti és temetési segély, gyermekétkeztetési díj, köztemetés. 2013-ban 2650 embernek havonta közel 66 millió forintot utaltak ki csak az úgynevezett aktív korúak ellátására: átlagban fejenként mintegy havi 25 ezer forintot. Lakásfenntartási támogatásra havi 4590 forintot kapott 3330 fő, ez összesen több mint 15 millió.

– Az egyik oldalon jó ötletnek tartom a létpénzt, ugyanakkor nincs meg benne az a lehetőség, hogy a rászorultság fokozatait figyelembe vehessék – érvelt Golhovics Gábor, a Pick Szeged Zrt. szakszervezeti vezetője. – Sok az ötlet manapság, például csökkentik a rezsit ahelyett, hogy a béreket tennék rendbe. Magasabb munkabérekkel nem lenne probléma kifizetni a fűtésszámlát.

Felkavarta az állóvizet a LÉT elnevezésű, közgazdászokból, szociológusokból, jogászokból álló független szakértői munkacsoport tanulmánya. Surányi György az elsők között reagált: a volt jegybankelnök szerint az FNA-t úgy szabad csak bevezetni, hogy az államháztartás helyzetét a legkisebb mértékben se rontsa.

Miről van szó? A munkacsoport azt javasolja, mindenkinek adjon az állam havonta egy fix összeget, alkotmányos alapjogként. Az ötlet értelmében a gyerekek 18 éves kor alatt 25, a felnőttek 50, a várandós édesanyák 75 ezer forint létpénzt kapnának havonta a Magyar Államkincstártól. Jogosult lenne rá minden Magyarországon lakó állampolgár, kivéve azt, aki külföldön dolgozik és ott is adózik: létpénzt kapna a hajléktalantól kezdve az összes munkanélküli, az is, aki mindent megtesz a munkába állásáért, és az is, aki alkalmatlan a munkavégzésre. FNA-t utalnának a vezérigazgatónak is.

Miért jó a létpénz a gazdaságnak? Ha a szegény embereknek lenne egy minimális, elkölthető havi illetménye, akkor fogyasztanának is: ezzel hozzájárulnának a gazdaság élénkítéséhez, a szolgáltatások fellendüléséhez. Meg lehetne szüntetni minden olyan jelenlegi pénzbeli juttatást, amely különböző jogcímeken amúgy is jár: ilyen például az önkormányzatokhoz tartozó foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT), a különböző szociális ellátások, a járási hivataloktól igényelhető, 3 hónapig járó álláskeresési járadék, az ápolási díj. Családi pótlék se lenne: az így kiváltott kiadások a létpénz kifizetésének forrását képezhetik.

A létpénz a hajléktalanokat is megilletné. Illusztráció: Frank Yvette
A létpénz a hajléktalanokat is megilletné. Illusztráció: Frank Yvette


Azt írtuk: a létpénz mindenkinek jár, vagyis a havi bruttó munkabérek 50 ezer forinttal csökkennének, így kisebb alapjövedelem után kellene adózni. Ezzel egyidejűleg a munkáltatók új adónemként LÉT-hozzájárulást fizethetnek, aminek forrása, hogy a lecsökkent bruttó bérek után kevesebb közterhet kell továbbítaniuk az államkasszába. A LÉT munkacsoport szerint 5-6 ezer milliárd forintról van szó, ami az egyik oldalon bejön, a másikon kimegy, tehát nem terheli a költségvetést.

Katona Péter szociológus (az SZTE szociolgia tanszékének adjunktusa):

24 ezer forint élelemre

A LÉT munkacsoport honlapján – www.255075.hu – található adatok szerint a minimális megélhetéshez 2012-ben egy felnőtt embernek 24 ezer forintot kellett élelemre költenie: ez 3,4 kiló húsból, 13 tojásból, 8 liter tejből, másfél kiló zsiradékból, 4 kiló burgonyából, 12 kiló zöldségből, valamint 6 és fél kiló gyümölcsből áll. A létpénz másik feléből az ötletgazdák szerint a rezsit, a ruházkodást és minden egyéb költséget ki kellene tudni szorítani. 

 
– A Feltétel Nélküli Alapjövedelem fogalmával a közvélemény nincs tisztában. Lényegében arról van szó, hogy egy társadalomban minden állampolgár egyénileg és feltétel nélkül jogosult egy olyan pénzben folyósítandó összegre, amelynek célja a társadalom által elismert alapvető szükségletek még elfogadható, habár szerény kielégítése. Ez a lét jogán jár, azon a jogon, hogy beleszülettünk egy adott társadalomba, amely az állampolgárának ismer el bennünket, tehát nem feltételez munka kényszert. Rendszeresen, tipikusan, egyénekre lebontva havonta járna azoknak, akiknek más forrásból nem áll rendelkezésükre ez a pénz.

Azonnal megjelentek a politikai és magán kommunikációban azok a vélekedések, miszerint ez egy „alapjövedelem", amire rájönnek az egyéb jogcímen szerzett jövedelmek. Távolról sem. Az alapjövedelembe beleszámítanának a bármilyen jogcímen szerzett munka és nem munka típusú jövedelmek. Például, ha a jövedelmünk eléri az alapjövedelem szintjét (munkabér, nyugdíj, gyermekek után járó ellátások stb.), akkor már teljesül ez a kritérium, „plusz" pénz nem jár. Komoly előnye lehet ennek a konstrukciónak a drága, körülményes, nehézkes és sokszor rosszul célzó, rászorultságot tesztelő segélyezési rendszer lényeges visszaszorulása.
A hátrány a szegénységi csapda, azaz a munkára való ellenösztönzöttség az érdekelt társadalmi csoportokban. Ezt úgy lehetne kivédeni, hogy a munkabérnek érezhetően magasabbnak kellene lennie, mint az alapjövedelemnek.

Nem lehetne egyik napról a másikra bevezetni, de perspektivikusan sok előnye lehet, amelyek hosszabb kifejtést igényelnének.
A jelenlegi hazai politikai klímában az alapjövedelemről való érdemi párbeszédet is illuzórikusnak tartom.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem tolonganak a férfiak az olcsóbb életbiztosításért

Nem tolonganak Magyarországon a férfiak az olcsóbb életbiztosításért azt követően, hogy a… Tovább olvasom