Délmagyar logó

2017. 11. 22. szerda - Cecília 5°C | 13°C Még több cikk.

Hőszivattyú és elektromos megoldás - Melyik fűtési rendszert válasszuk?

Minimum húsz évre tervez, aki fűtésrendszert választ. A legmodernebb, tisztán elektromos, illetve a hőszivattyús megoldások mellett még mindig jó ár-érték arányú a kondenzációs gázkazán. Forintra számolta ki a költségeket diplomadolgozatában, majd egy szakfolyóiratban a szegedi mérnök, Dobó Gábor.
– Többször is cseréltünk már öreg, gazdaságtalan gázkazánt modern elektromosra, aminek a költségét a készüléken túl megemeli a hálózatfejtés díja – mondja Csányi Gábor, a Solar Konstrukt ügyvezetője. Hozzáteszi, ez igazából napelemmel kombinálva gazdaságos, de előfordult már a praxisukban többször is, hogy csak elektromos kazánt szereltek – később is dönthet a tulajdonos arról, hogy rásegít az áramszámlára a napelemekkel.
Csányi Gábor és az elektromos fűtőpanelek. Fotók: Karnok Csaba
Csányi Gábor és az elektromos fűtőpanelek. Fotók: Karnok Csaba

A modern fűtési rendszereket hasonlította össze gazdasági szempontból Dobó Gábor szegedi gépészmérnök szakdolgozatában.  – A témaérzékenységem nem előzmény nélküli, édesapám 1994-ben alapította vállalkozását, a Quantrax Kft-t, amely szobatermosztátokat és fűtéstechnikai szerelvényeket gyárt és forgalmaz – mondja, hozzátéve, nappalin tanult, de a családi vállalkozásban is sokat dolgozott. – Ma már inkább mi visszük a vállalkozást, együtt a bátyámmal – teszi hozzá.

Gyakran kérdezték tőlük, milyen fűtési rendszert javasolnak, innen jött az ötlet, hogy megvizsgálja a lehetőségeket, majd rövid úton kiderült, szakdolgozattémának is jó.

Egy újonnan épülő, 195 négyzetméteres, kétszintes családi ház esetében hasonlítja össze a kialakítható fűtési rendszerek gazdaságosságát. A kondenzációs gázkazán kiépítési költsége munkadíjjal együtt 1 millió 96 ezer forintra jött ki, ebből a legnagyobb tétel a 448 ezer forintos kazán. A hőszivattyús rendszernél ez a költség több mint háromszoros, 3 millió 554 ezer forint, de itt majdnem 1,9 millióba kerül a levegő-víz hőszivattyú. Az elektromos kazános rendszer kialakításának költsége szinte megegyezik a kondenzációséval, 1 millió 78 ezer forint. Ennél a legtöbbe a villamos hálózat teljesítménybővítése kerül, 540 ezer forintot számláznak azért, hogy 32 amper helyett 150-et bírjon a hálózat.

A gazdaságosság másik pillére az éves üzemeltetési költség, amibe a rendszeres karbantartás is beletartozik, nemcsak az energia ára. Itt rövid úton „elvérzik" az elektromos kazán a maga 606 ezer forintjával. Dobó Gábor 20 évre számolt, ennyi idő alatt a tarifákat változatlannak modellezve összesen 13 millió forintban van a tisztán elektromos megoldás. Alig van különbség a gázkazános és a hőszivattyús rendszer két évtizedes költsége között, az előbbi 7 millió 222, az utóbbi 7 millió 139 ezer forint. Ez úgy jön ki, hogy az éves üzemeltetési költség 306, illetve 179 ezer forint.

A holtversenyben az dönt, hogy a kondenzációs kazánok várható élettartama 15–20 év, míg a hőszivattyúké 12–18. Vagyis várhatóan a nagyobb költséget jelentő tételt kell hamarabb cserélni, ami Dobó Gábor dolgozatában ezüstérmessé teszi a hőszivattyút. – A levegő-víz hőszivattyús és az elektromos megoldás kiépítése a gázkazánokhoz hasonlítva nem gazdaságos a jelenlegi energiaárak és beruházási költségek mellett – vonja le a következtetést az ifjú mérnök.

A rövidített dolgozatba nem került bele, de beszélgetésünkkor hozzáteszi, hogy a hőszivattyús rendszereknél még nincs akkora tapasztalat, több évtizedes referencia, ami növeli ennek a megoldásnak a kockázatát.
Deák Endre: Ma is versenyképes a kondenzációs kazán. Fotók: Karnok Csaba
Deák Endre: Ma is versenyképes a kondenzációs kazán. Fotók: Karnok Csaba

– A kilépő égéstermék hőmérséklete csak néhány fokkal magasabb, mint az 50 fokosan keringő fűtővízé, ez a titka a kondenzációs kazán hatékonyságának – mondja Deák Endre, a Fégtherm Kft. tulajdonos- ügyvezetője. 250 ezer forinttól már korrekt készülék vásárolható. A technológia ott tart, hogy már áramot is képesek termelni a fűtés mellett, Nyugaton szerelik, nekünk még azért ez drága.
Győző Molnár István 2009-ben a hőszivattyú mellett döntött.
Győző Molnár István 2009-ben a hőszivattyú mellett döntött.

– Én 28-30 fokos vízzel fűtök, ehhez nagy felület kell, vagyis felület- és padlófűtés, miközben a kazán 50-60 fokos vizet keringet – mondja Győző Molnár István, az Ingyen Energia Ház Kft. munkatársa. 2009-ben az elsők között voltak Szegeden ezzel a megoldással, és most modernizálással rásegítenek. Napelemeket szerelnek fel, ezek termelnek annyi elektromos áramot, hogy az éves elszámolás után ne nagyon maradjon villanyszámlájuk. A felesleget ugyanis eladják.
Dobó Gábor: Kérdés, meddig bírják a készülékek. Fotó: Török János

TDK-dolgozattól a szakfolyóiratig
Idén januárban végzett a Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Karának gépészmérnök szakán Dobó Gábor, akinek szakdolgozata olyan jól sikerült, hogy összefoglalója megjelent a Magyar Épületgépészet szaklap július–augusztusi számában. A tanulmányai alatt végzett kutatással a helyi TDK-n a második lett szekciójában, és sikeresen szerepelt a 2017-es Országos Tudományos Diákköri Konferencián is.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A magyar fiatalok negyede ahogy megkapja a pénzét, el is veri

A magyar fiatalok negyede ahogy megkapja a pénzét, el is veri
Tömegesen szoronganak az anyagi problémáik miatt, mégis, ahogy pénz üti a markukat, elverik az… Tovább olvasom