Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

Idegen cégek építik a megyét

Szeged - Autópálya, négysávos út épül, villamosvonal újul meg, fürdők bővülnek a megyében – de ezeket a munkákat gyakran nem helybeli cégek kapják. A kisebb vállalkozások az önkormányzatra mutogatnak, a nagyobbak más vidéken próbálnak szerencsét. Ott ők az idegenek. A kamara szerint a közbeszerzési törvény nemcsak hibás, de pénzben mérhető károkat is okoz.

Miért nem kap több helyi vállalkozó munkát az önkormányzattól? A kérdés legutóbb a szentesi közmeghallgatáson, Barta László üzlettulajdonos megjegyzései kapcsán fogalmazódott meg. A vitában elhangzott, hogy a helyi vállalkozást akkor is előnyben részesíthetné az önkormányzat, ha valamivel drágább ajánlatot ad a külsősnél. Ugyanez a vita Makón is volt már napirenden, de le szokott játszódni mindenütt, ahol épül valami. Az önkormányzat azonban nem kötheti ki, hogy a helyi pályázót fogja támogatni.

A szomszéd tehene

– Amikor az önkormányzat kiír egy közbeszerzési eljárást, közzé kell tennie a pályázatok elbírálásának szempontjait is, és ehhez mindvégig tartania kell magát; olyasmit azonban nem köthet ki, amivel a törvény szerint sértené az esélyegyenlőség elvét – mondja Demeter Attila önkormányzati képviselő, a szentesi közbeszerzési bizottság elnöke. – Az elbíráláskor nem hirdetheti ki győztesnek a bizottság a helyi vállalkozót, ha nem ő adta a legkedvezőbb ajánlatot.

Az átépítésre váró makói fürdő. Korábban kikötötték, hogy helyi alvállalkozókat kell alkalmazni, ma már erre sincs mód.  Fotó: Segesvári Csaba
Az átépítésre váró makói fürdő. Korábban kikötötték, hogy helyi alvállalkozókat kell alkalmazni,
ma már erre sincs mód. Fotó: Segesvári Csaba

Makón a fürdő korábbi bővítésekor kikötötték, hogy helyi alvállalkozókat kell alkalmazni. Ma már erre sincs mód, arra sem, hogy megszabják, helyben kell nyersanyagot venni. Hogyan lehet akkor segíteni? A kisebbeken például úgy Demeter szerint, ha a kiírás megjelenése után az önkormányzat külön fel is hívja a figyelmüket a munkára. Azt a tanácsot is szokás adni a kisebb cégeknek, hogy álljanak össze, alakítsanak konzorciumot. – De eddig nemigen jutnak el. Voltam egy ilyen egyeztetésen, egy idő után arról folyt a szó, minek osszam meg mással a munkát, ha ugyanazt, amire ő jelentkezne, én is el tudom végezni? Tehát dögöljön a szomszéd tehene is – mondja Demeter.

Hadd csússzon a határidő?

Pedig a településnek is jobb lenne, ha helyiek nyernének, mert a munka tényleg fejlődési lehetőség, a győztesnek embereket kellene fölvennie, és a vállalkozói díj egy része visszajönne iparűzési adóként a város kasszájába.

Játszótérnek is jó

Ha közpénzből épül valami, ott átláthatóvá kell tenni az építő kiválasztását, és azt, mire mennyi megy el, és miért. A törvénynek egyenlő esélyeket is kell biztosítania, de valahogy a helyi gazdaság fejlődését sem kellene akadályoznia. Ezt nehéz összeegyeztetni. Jó megoldás híján a mostani viszonyok ideális pályát kínálnak a mindennapi „politikai munkának". Bárhol nagyon könnyű érveket találni arra, hogy az épp regnáló városvezetés nem támogatja eléggé a helyieket.

Elvileg az lenne a természetes, hogy a helybeli vagy környékbeli cégnek érdemes itthon dolgoznia, mert úgyis ő adja a legkedvezőbb, legolcsóbb ajánlatot. Ez azonban – főleg a nagyobb munkáknál – jellemzően nem így alakul. A csongrádi–szentesi Tisza-hidat a budapesti Mahíd 2000 Zrt. újította fel, és nem tudta tartani a határidőt. Az M43-as első szakaszának elkészítésére új határidőt kért és kapott a konzorciumot vezető osztrák Swietelsky Baugesellschaft. A szegedi 1-es villamos Boldogasszony sugárúti szakasza nem készült el a módosított december 4-i határidőre sem, a város itt kötbért számol föl az A-Sz-E Konzorciumnak.

Mindez hozzáértők szerint nem véletlen: az építőipar pangása miatt szokás olyan feltétellel is vállalni a munkát, amit utóbb nehéz teljesíteni. Ha viszont nem a legolcsóbb ajánlat nyer, a vesztes vetélytársak megtámadják az eljárást.

A versenyszellemet jól jellemzi az a történet, amelyet az RTL Klub Híradója mutatott be néhány napja. Zala megyében azért késik a kamionok által agyonhasznált 86-os főút felújítása, mert a legolcsóbb ajánlatot adó cég az egyik dokumentumon 4 forinttal kisebb árat tüntetett fel, mint a másikon. A hibát javították, de a második helyezett cég a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult.

Melyik az olcsóbb?

– A jelenlegi közbeszerzési törvényt módosítani kell, mert nem segíti, hogy az építtetők tényleg a számukra legelőnyösebb ajánlatot fogadják el – fogalmaz Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Ferroép Zrt. vezérigazgatója. Hozzáteszi: közben azért az építőiparban köztudott az is, melyik önkormányzat próbálja jobban segíteni a helyieket az adott körülmények között, és melyik kevésbé. Hódmezővásárhelyről azt tudják, hogy lehetőség szerint a helyieket próbálja előnyhöz juttatni, Szegedről viszont más a benyomás. Itt a gigaprojekteket rendre nem helybeli cégek építik, vagy csak konzorciumi szereplőként jutnak munkához.

– Amelyik településről az a hír terjed el, hogy ott szabad a pálya a külsősöknek, megesik, hogy egy 1 milliárdos munkára 18-an is pályáznak az ország minden részéből, ez pedig gyakran kezelhetetlen helyzeteket eredményez, olyat, ami a 86-os úttal történt. És végül nem tud olcsóbb lenni az a cég, amely nem helyi munkaerőt foglalkoztat, vagy nincs kapcsolata helyben. A helybeli kicsit a magáét is építi, aki meg messziről jön, azt nem rázza meg különösképpen, ha elszúr valamit, és föl kell bontania azt, amit épített.

Olvasóink írták

  • 12. Mc_Mi 2009. december 08. 16:05
    „Strangerr
    Engedd meg, hogy a hozzászólásod alapján profilírozzalak, azaz kifejtsem, hogy mit gondolok rólad. (minden rosszindulat nélkül)
    Szerintem te egy tizenéves vagy a magad tiszta elképzeléseivel. A téged ért információk alapján azt gondolod, hogy ez a társaság (a fórumozók) még ilyen egyszerű összefüggéseket sem képes felfedezni. Pedig ez milyen egyszerű dolog. És ezt így is kell csinálni, hiszen ez a helyes. Evidens, hogy a legolcsóbb és evidens az is, hogy nyitott, szabad piaci viszonyoknak kell uralkodni és győzzön a jobb.
    Csakhogy.
    Mi az hogy legolcsóbb? Egy gyengébb anyagból levő, egy hosszabb ideig épülő, egy eleve áron alul ígérő, egy olyan, aki tudja, hogy úgysem fizeti ki az alvállalkozóit könnyen ad olcsóbb ajánlatot. A közbeszerzésünk általában nem biztosítja az azonos műszaki tartalmat. Kivételes, ha a megvalósítás közben nem arra játszik, hogy kierőszakoljon módosítást, ami alapján a eltérhet az ártól, pótszámlázhat stb.
    Azután az EU. Közös piac, nyitott ország, verseny. Nos erről is naiv az elképzelésed. Nézz szét és látod, hogy az EU bővítésével megszűntek a magyar vállalatok. A vállalati vagyon felvásárlása után be is zárták azokat. Nem a cég, hanem a piac kellett az EU-nak. Ezzel gyarmatosítottak minket. Behozták az áruikat, megszüntették a hazai termelést és vásárló tömegként tekintenek ránk.
    Szép dolog az EU, nemes gondolat a verseny, csak közben mi legatyásodunk. Tulajdonképpen a szocializmus gondolatai is ilyen alapon szimpatikusak voltak: Mindenki egyenlő, mindenki a szükségletei szerint részesül, veled vagyunk Vietnam stb.
    Az eredményt nézd! A közbeszerzéseken elnyert pénzek 10-20 %-a korrupcióra használódik fel. A közbeszerzéseken elnyert megbízásokból milliárdos vagyonok keletkeztek, a közbeszerzés alapján kialakult árak alatt lehet a piacon a termékekhez hozzájutni. És ez a valóság.”
  • 11. strangerr 2009. december 07. 21:30
    „A közbeszerzés olyan beszerzés amit a köz pénzéből fizetnek. Ebből könnyen belátható, hogy miért a legolcsóbbat kell választani.
    A másik oldala a dolgoknak, hogy 2004 óta a Közös Piac tagjai vagyunk. Talán ez a régi név rávilágít az EU értelmére. EU-s pénzeket csak is EU-s piacon lehet elkölteni, ez a Közös Piac értelme. Azzal, hogy beléptünk, egy több száz milliós piacra léptek ki a magyar cégek, termékek és szolgáltatások, de ugyanígy megkapták konkurenciának ezt a piacot.”
  • 10. fattboy 2009. december 07. 21:21
    „A nevében benne van,az a lényeg hogy "közbe szerezzünk"”
  • 9. benq 2009. december 07. 16:58
    „tudjátok??
    Messziről jött vállalkozó azt hazudik amit akar.
    Ha itteni lenne könnyebben megfognák bármivel is.”
  • 8. Mc_Mi 2009. december 07. 16:39
    „András!
    Szerinted az normális, hogy a makói gimibe Kecskemétről hordják az ebédet nap, mint nap? Hála a közbeszerzésnek. Pedig van egy néhány kihasználatlan konyha a városban. (új kollégium, kórház, MTH konyha stb) Akkor ki a felelős azért, hogy felépült egy nagy kapacitású konyha adóforintokból és ma nincs kihasználva?”
  • 7. Mc_Mi 2009. december 07. 16:35
    „Ha viszont azt nézzük, hogy lehet-e befolyásolni a közbeszerzést a hazaiak (rossz esetben a kedvencek) számára, akkor azt látjuk, hogy nyíltan mindenki azt mondja, hogy nem, de egyeseknek mégis sikerül. Hogy van az, hogy Makóra csak Makovecz ad legkedvezőbb ajánlatot? Hogy van az, hogy Németországban 83 % helyi nyer? Spanyolországban és Portugáliában is 90 % felett van ez az arány. Ez azért van, mert a mi vezetőinkbe egy csepp lokálpatriotizmus sem szorult és fel sem ismerik, hogy a közbeszerzési gyakorlat megfolyt minket.
    Mit lehetne tenni? Régen hangoztatott módszer az lett volna, ha a beruházásokat sok kis apró részre bontanánk és minden részt külön-külön versenyeztetnénk. Tulajdonképpen a fővállalkozó is ezt teszi, amikor megnyer egy munkát. Ezzel kisebb falatokat adagolhatnánk, az amúgy is elaprózott vállalkozásaink számára. A munka átláthatóbb, a kockázat kisebb (ajánlatadói oldalról), a befektetett összeg is elviselhetőbb. A szakosodott műhelyek külön-külön tudnának a munkákért nyúlni. Persze ez a beruházónak munkásabb, de ha egy polgármesternek nem éri meg többet dolgoztatni a pályáztatáson olyan áron, hogy a városa ezzel gazdagabb lesz, a lakói jobban megélnek, akkor így is jó. Vigyék csak az idegenek, a fővállalkozók, a tőkeerősebbek. Apropó tőkeerős. A szemétség ebben a módszerben az, hogy a munka megfinanszírozása mégis a kicsikre esik, csak a 3., 4. alvállalkozói szinten. Tőlük várják el a fővállalkozók, hogy hozzák az anyagot, a munkaerőt és majd 90 nap után megkapják a fizetséget, ha megkapják.”
  • 6. bakosandras 2009. december 07. 16:17
    „5. Igen, ez még egy fontos szempont, amit ki lehetett volna bontani.”
  • 5. Mc_Mi 2009. december 07. 16:13
    „Az iparűzési adó befizetésnél lényegesen nagyobb a jelentősége annak, hogy helyi vállalkozások jussanak helyi megrendeléshez. Ez sajnos nem így van. Ezzel egyetértünk a cikkben felvetettekkel. De ha a helyi beruházások helyi cégek, helyi munkásaival, helyi gépekkel készülne, akkor a kifizetett munkabérek is helyi lakosok kezébe kerülnek. Ők a helyi boltokban költik el azt, amiből a helyi kereskedők is profitálnak. Általában egy építőipari beruházásnak 50 % körüli a bértartalma. Ez egy kisvárosban is milliárdokban mérhető. Mivel nem helyiek végzik a munkát, a helyi ipar elsorvad, munkanélküliség keletkezik belőle. Tehát az iparűzési adón túl van SZJA visszajuttatás, van ki nem fizetett segély, van gazdaságélénkítés a többi vállalkozás területén.
    Az elsorvadás nem csak abban jelentkezik, hogy bezár, vagy csődöt jelent néhány cég, hanem abban is, hogy csökken a terület eltartóképessége és a lakosok kénytelenek elköltözni. És ez egy lejtő, ahonnan köztudomású nehéz visszafordulni.”
  • 4. Walaky 2009. december 07. 14:48
    „Maga a közbeszerzési törvény is úgy rossz, ahogy van!
    A francia ismerőeim korrupciót emlegettek amikor a magyar közbeszerzés szóba jött.”
  • 3. antikos 2009. december 07. 13:07
    „Rossz a felvetés?

    Miért nincs a potentáltak között olyan akinek az érdekkörébe tartozó cég itt adózna...”
  • 2. grg 2009. december 07. 12:57
    „nem egészen logaritmus. mint tudjuk, a helyi vállalatok adóiból (helyi adó) is gazdálkodik a város. tehát ha egy szegedi cég nyeri el a pályázatot, minimum 2, de ált több % megy vissza a város kasszájába, arról nem is beszélve, h. a helyi munkavállalókkal dolgoztad, ami a mai munkanélküliségben nem mindegy. + szerintemt csak remélem, hogy a munkájukra is igényesebbek. Ugyan ez megy nagyban is, hogy magyar vállalatok helyett külföldivel dolgoztatnak. Ha már annyira szereted amerikát, nézd meg, ott elképzelhetetlen lenne, h. külföldiek nyerjék a közbeszerzéseket, mert akkor a saját iparuk nem fejlődik.”
  • 1. Logaritmus 2009. december 07. 11:22
    „A közbeszerzésnek nem az a lényege, hogy a helyben lakó vállalkozót juttassa munkához, hanem hogy a legolcsóbban épüljön meg a dolog, legalacsonyabb áron szerezzék be a terméket vagy szolgáltatást. (Mint tudjuk, ez sem mindig sikerül.) Ki mondja meg, hogy milyen összegkülönbözetnél lehetne még a helyi vállalkozót előnyben részesíteni? A másik az, hogy Szegeden a SZEVIÉP-en kívül hány cég képes mondjuk hidat építeni? Nem 2 Ft-os géppark kell hozzá...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Emelkedtek a részvényárak az elmúlt héten

Hamar túltették magukat a piacok a "dubaji válságon". Tovább olvasom