Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

Így lesz ingyen az öntözővíz

Szeged - Ingyen fogják kapni a gazdák az öntözővizet, erről döntött a választások előtt a kormány. A Belügyminisztérium és a kamara dolgozik az előkészítésen, a részleteket tisztázzák. Az állam ezzel az öntözés teljes költségének 20-25 százalékát vállalja át, hiszen a vizet ki is kell juttatni a földre.
Magyarországon a termőterület 5 százalékán öntöznek, Csongrád megyében a földek 6,4 százalékán. Az Unióban az átlag 13 százalék. A hazai arányt növelné a kormány, már az elmúlt négy évben is próbálkozott az öntözés és belvízelvezetés reformjával. Az, hogy a közfoglalkoztatottakat bevonták a csatornák rendben tartásába, jó ötletnek bizonyult. Lényeges változás azonban nem történt, az öntözővízzel elérhető területeken is kevesen éltek a lehetőséggel. Jellemzően azok a gazdaságok vágtak bele öntözési beruházásba, amelyek egyébként is költenek a termelés fejlesztésére.

Az országgyűlési választások előtt, március végén a kormány úgy döntött, ingyenessé teszi az öntözővizet a gazdák számára, így próbálja ösztönözni őket. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara pedig minden megyében elkezdte felmérni az öntözővízigényeket, ott is, ahol nincs csatorna. Így szeretné megtudni a vízügyekért felelős Belügyminisztérium, hol milyen beruházásokra lesz szükség. A gazdák visszajelzését még gyűjtik a falugazdászok. Kispál Ferenc, a Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke azt mondja, mindent elkövetnek, hogy Csongrád megye élen járjon ebben, mert nálunk a kertészetben és a kukoricatermelésben is fontos az öntözés által nyújtott biztonság. A tárcánál és a kamaránál is külön öntözési és innovációs osztály alakult, az ingyenes víz biztosításának jogi, szervezeti hátterét most alakítják ki. Ehhez még az új Országgyűlés és a kormány további döntéseire is szükség lesz. Nem az a kérdés, merre építsenek csatornát, és mennyi vizet szivattyúzzanak bele, hanem például az, hogy az állami tulajdonban álló, sokáig a vízgazdálkodási társulatok által kezelt csatornák mellett mi lesz a szivattyúkkal. Ezek zöme ugyanis a társulatok vagyonához tartozik.

Új csatorna Kövegy közelében. Aki intenzív öntözéses gazdálkodást folytat, biztosan szerződést köt, nem az időjárást figyeli. Fotó: Karnok Csaba
Új csatorna Kövegy közelében. Aki intenzív öntözéses gazdálkodást folytat, biztosan szerződést köt, nem az időjárást figyeli. Fotó: Karnok Csaba

Amíg ez tisztázódik, az élet nem áll meg. A Csongrád és Környéke Vízgazdálkodási Társulat már szerződést kötött az idei évre azokkal, akik igényelték az öntözővizet, pénzért. Ők jellemzően azok, akik tavaly is megrendelték – tudtuk meg Jakus József ügyvezető igazgatótól. – Akik intenzív öntözéses gazdálkodást folytatnak, vetőmagot vagy csemegekukoricát termesztenek, nem gondolkodnak. Akik csak csapadékpótló öntözést szeretnének, január-februárban figyelik az időjárást, és ha már mindenképp van vízre szükség, szerződést kötnek. Erre még később is van lehetőség, de aki júliusig kihúzta, azután már nem érdeklődik – mondta az ügyvezető igazgató.

Szerinte az a kérdés, hogy a kormány milyen arányban tudja most lépésre ösztönözni azokat a gazdákat, akik a lehető legkisebb befektetéssel próbálják betakarítani azt, amit a földjük ad. Ha az állam átvállalja a költséget, amelyért a társulat – vagy más szolgáltató – a folyótól elpumpálja a föld végéig a vizet, az nagy segítség. Az öntözés költségének azonban ez csupán 20-25 százaléka szokott lenni, mert a vizet ki is kell juttatni a földre, ehhez berendezés kell, működtetéséhez energia és felügyelet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

KSH: februárban 6,7 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom

Az élelmiszerforgalom 8,2 százalékkal, az üzemanyag-fogyasztás 6,4 százalékkal nőtt februárban az egy évvel ezelőtti forgalomhoz képest. Tovább olvasom